Ugrás a tartalomra

Élelmiszer-áruházláncokat vizsgáltak

Létrehozva
A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) Cégmérce adatbázisában 21 magyarországi élelmiszer-kereskedelmi láncot vizsgált környezeti, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontból. Mivel vásárláskor nemcsak terméket választunk, hanem egy üzletet, vállalkozást is támogatunk, a TVE utánanézett, milyen cégek állnak az ismert élelmiszerláncok mögött, és működésük hogyan értékelhető környezeti, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontok szerint.
A Cégmérce szempontjai alapján a legjobb, legetikusabb márka a Reál és a G’Roby lett, bár pontszámaik alapján ezeknek a cégeknek is csak közepes az etikai, környezeti teljesítményük. Az etikus, felelős szupermarketek rangsorában a legkevesebb pontot a Tesco, a Lidl és az Aldi kapta.
 
A teljes, 21 céget tartalmazó cégrangsor és a részletek

A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálata során kiderült, hogy

• A 21 vizsgált cég közül egyiknek sincs (weboldalán elérhető, magyar nyelvű) környezeti vagy fenntarthatósági jelentése.
• Az áruházépítésekkel összefüggésben a Spar, a Lidl, illetve a Tesco egyes beruházásai a helyi lakosság szerint a forgalomnövekedés vagy a városkép rombolása miatt ártanak a környezetüknek.
• A Tesco egyik beszállítóját Kínában egy környezetszennyezési ügyben súlyos pénzbírságra büntették.
• Az Aldi és a Lidl Hollandiában kapott kritikát, mivel az általuk forgalmazott zöldségeken húsz éve betiltott növényvédő szerek maradványait találták.
• A Spar viszont pontot szerzett, mivel saját biomárkával rendelkezik, és a Cora is, mivel fóti telephelye ISO 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerrel működik. • A társadalmi szempontoknál jöttek elő a legsúlyosabb problémák. A cégek jelentős része rendszeresen megtéveszti a fogyasztókat, figyelmen kívül hagyja a minőségi vagy higiéniai előírásokat, munkaügyi vétségeket követ el. A törvénysértések sokszor ráadásul a hatósági szankciók ellenére is megismétlődnek.
• A Csemege-Match, a Lidl, a Penny Market, Spar és a Tesco az utóbbi években több tucat esetben sértették meg a törvényeket. A http://www.cegmerce.hu összegyűjtött sajtóhírek mellett erről tanúskodnak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) adatai is. Gyakori, hogy egy üzlet tévesen tünteti fel az árat, romlott vagy rossz minőségű terméket tart a polcon, vagy megtévesztő információkat használ a reklámokban. A fentieken kívül is számos lánc többszörös visszaesőnek számít.
• A Tescóra magyarországi működése során a hatóságok több mint 370 millió forint bírságot szabtak ki, de jelentős büntetést kapott az Auchan, a Spar, a Metro és a Cora is.
• Rendszeresek a munkavállalók rovására elkövetett szabálytalanságok is, ami főleg a munkaidő, illetve a szabadságolások terén jelentkezik. A cégek szinte mindegyikét elmarasztalta már az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség.
• Az Auchant és a Tescót egyéb munkavállalói jogok, illetve az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt is elmarasztalták. A Tesco például származása miatt nem akart felvenni egy roma jelentkezőt.
• A Tesco, a Lidl és az Aldi beszállítói a fejlődő országokban rendszeresen követnek el visszaéléseket. Például a Daily Telegraph szerint a Tesco alvállalkozói Bangladesben olyan körülmények között dolgoztatják alkalmazottaikat, ami az ENSZ definíciója szerint kényszermunkának is tekinthető.
• A Lidl 2008-ban dolgozóinak megfigyeléséről, zaklatásáról szóló hírekkel került fel az újságok címlapjaira. A diszkontlánc éveken keresztül kémkedett alkalmazottai után – még a mellékhelyiségek használatát is ellenőrizte.
• A láncok többségének honlapján nincs magyar nyelvű etikai kódex, a legtöbben a TVE megkeresésére sem válaszoltak.
• Korrupcióval, illetve pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatban a Metro, az Auchan és az Aldi szerepelt a sajtóban.