Lenártek András (fotónkon) szerint a kérdés az, mi okozta az adósságcsapdát, amiben a város van, és hogyan lehet belőle kikerülni. A képviselő szerint Káli Sándor polgármester mindig az állami támogatás és a külső források megcsappanására hivatkozik, miközben a fejlesztést szükséges dolognak nevezi. Ezzel az ellenzéki képviselők nem egészen értenek egyet, szerintük ugyanis a jelenlegi városvezetés túlköltekezik, a fejlesztési pénzek pedig rossz helyre kerülnek.
A sajtótájékoztatón két példát emeltek ki, az egyik a polgármesteri hivatal költségvetése, amely 2003-ban 9,5 milliárd forint volt, viszont 2009-ban már 16,7. Ezen belül a legkirívóbbnak az igazgatási költséget nevezték – ami a hivatal tulajdonképpeni üzemeltetési költsége – ez 2003-ban 1,8 milliárd forint volt, míg 2008-ban 3,1. Lenártek András szerint folyamatosan nő a költség, de nincs rá magyarázat, hogy miért. Hozzátette, tudják, hogy vannak olyan költségtényezők, amelyek az évek során bekerültek a rendszerbe, de ugyanakkor olyanok is vannak, amelyek kikerültek, és ezek fedik egymást. Az is elhangzott, hogy bár 2003-ban létszámracionalizálás indult a városházán, mégis az akkori 484 dolgozóhoz képest mára 587-en dolgoznak ott, – ez azonban nem indokolja a költség emelkedését. A képviselő szerint 500 millió forint tartalék biztosan van a rendszerben, ami manapság nem elhanyagolható összeg.
A másik kiemelt példa a városháza felújítása és fejlesztése, mely a belvárosi rehabilitáció keretében valósul meg. Itt az uniótól érkező támogatás 3,9 milliárd, és ennek a negyven százaléka, 1,7 milliárd fordítódik a városháza épületére, hangzott el. Ezt a fejlesztést nagyívűnek és megalománnak nevezte Lenártek András, aminek építészeti megközelítése van, de funkcionalitás szempontjából nem vizsgálták meg.
Garamvölgyi Attila (fotónkon) hozzátette, a kormány részéről is elhangzott, az önkormányzatok gazdálkodásában egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. A harmincmilliárd fölötti városi adósságnál megfontoltabban kellene költeni. A képviselő szerint a fejlesztési prioritásokat újra kellene gondolni, a jelenlegi elképzeléseket nem konzultálták meg a miskolciakkal, és átgondolást igényelnek. Ha szükséges, akkor akár a pályázatokat is módosítani kell ennek érdekében.
A sajtótájékoztatón két példát emeltek ki, az egyik a polgármesteri hivatal költségvetése, amely 2003-ban 9,5 milliárd forint volt, viszont 2009-ban már 16,7. Ezen belül a legkirívóbbnak az igazgatási költséget nevezték – ami a hivatal tulajdonképpeni üzemeltetési költsége – ez 2003-ban 1,8 milliárd forint volt, míg 2008-ban 3,1. Lenártek András szerint folyamatosan nő a költség, de nincs rá magyarázat, hogy miért. Hozzátette, tudják, hogy vannak olyan költségtényezők, amelyek az évek során bekerültek a rendszerbe, de ugyanakkor olyanok is vannak, amelyek kikerültek, és ezek fedik egymást. Az is elhangzott, hogy bár 2003-ban létszámracionalizálás indult a városházán, mégis az akkori 484 dolgozóhoz képest mára 587-en dolgoznak ott, – ez azonban nem indokolja a költség emelkedését. A képviselő szerint 500 millió forint tartalék biztosan van a rendszerben, ami manapság nem elhanyagolható összeg.
A másik kiemelt példa a városháza felújítása és fejlesztése, mely a belvárosi rehabilitáció keretében valósul meg. Itt az uniótól érkező támogatás 3,9 milliárd, és ennek a negyven százaléka, 1,7 milliárd fordítódik a városháza épületére, hangzott el. Ezt a fejlesztést nagyívűnek és megalománnak nevezte Lenártek András, aminek építészeti megközelítése van, de funkcionalitás szempontjából nem vizsgálták meg.
Garamvölgyi Attila (fotónkon) hozzátette, a kormány részéről is elhangzott, az önkormányzatok gazdálkodásában egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. A harmincmilliárd fölötti városi adósságnál megfontoltabban kellene költeni. A képviselő szerint a fejlesztési prioritásokat újra kellene gondolni, a jelenlegi elképzeléseket nem konzultálták meg a miskolciakkal, és átgondolást igényelnek. Ha szükséges, akkor akár a pályázatokat is módosítani kell ennek érdekében.