A projektcsomag egy több hónapos, sokak együttműködésén alapuló munkafolyamat eredménye, melyben a kistérségi társulások mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai, megbízott szakértői is aktívan részt vettek.
Erre azért volt szükség, mert a kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek az adott kistérségben a leginkább fejlesztésre szorulnak. Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre.
Az Edelényi kistérség projektcsomagjának megvalósulásával a kistérség több orvosi rendelője megújul és korszerűsödik. Az egészségügyi fejlesztések mellett több település óvodájának bővítése is szerepel a projektcsomagban, a férőhelyek számának növelése mellett az óvodák felújítását és szakmai fejlesztését is tartalmazzák a projektek. A „Baba-ház” elnevezésű komplex integrációs program célja a hátrányos helyzetű tanulók és családok integrációs esélyeinek növelése, a társadalmi leszakadás visszaszorítása, a foglalkoztathatóság és képezhetőség javítására irányuló, egyéni adottságokhoz igazodó elérhető komplex fejlesztő szolgáltatás életre hívása. A projektcsomag támogatásával kiépülhet egy térségi Tanoda Hálózat is, melynek keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek délutáni foglalkozásokon segítenének a tanulási problémáik megoldásában, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek érettségit adó középiskolába. A projektcsomagban szerepel még a diplomás munkanélküliek munkához segítését, a hiányszakmák képzését és az egészséges életmód elterjesztését célzó projekt is.
A zsűri tehát zöld utat adott az Edelényi kistérség projektcsomagjainak, most már csak a projektek részletes kidolgozása, pontosítása van hátra, mielőtt az NFÜ elbírálja azokat.
A „Nem mondunk le senkiről” program
Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezőtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetű térségeket, illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez is vezet.
A hátrányos helyzetű és a romák által magas arányban lakott kistérségek
Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlagosan az országos átlagot meghaladó egy főre jutó támogatásban részesedtek. Ez a többlettámogatás nem volt elegendő a markáns gazdasági-társadalmi folyamatok ellensúlyozására. Ráadásul egyes kistérségek, illetve település-csoportok, társadalmi csoportok az átlagnál lényegesen kevesebb forráshoz jutottak.
A fenti problémák miatt a kormány 2007. őszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. A komplex program elsődleges forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP).
A 33 kistérségben él az ország lakosságának tizede. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28%, Észak-Alföldön 21%, Dél-Dunántúlon 18%, Dél-Alföldön 9%. Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek, a Cserehát és az Ormánság. A 33 kistérségben él a roma lakosság közel harmada. A 33 kistérség között, és az egyes kistérségeken belül is jelentős egyenlőtlenségek vannak.
Erre azért volt szükség, mert a kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek az adott kistérségben a leginkább fejlesztésre szorulnak. Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre.
Az Edelényi kistérség projektcsomagjának megvalósulásával a kistérség több orvosi rendelője megújul és korszerűsödik. Az egészségügyi fejlesztések mellett több település óvodájának bővítése is szerepel a projektcsomagban, a férőhelyek számának növelése mellett az óvodák felújítását és szakmai fejlesztését is tartalmazzák a projektek. A „Baba-ház” elnevezésű komplex integrációs program célja a hátrányos helyzetű tanulók és családok integrációs esélyeinek növelése, a társadalmi leszakadás visszaszorítása, a foglalkoztathatóság és képezhetőség javítására irányuló, egyéni adottságokhoz igazodó elérhető komplex fejlesztő szolgáltatás életre hívása. A projektcsomag támogatásával kiépülhet egy térségi Tanoda Hálózat is, melynek keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek délutáni foglalkozásokon segítenének a tanulási problémáik megoldásában, hogy minél nagyobb arányban kerüljenek érettségit adó középiskolába. A projektcsomagban szerepel még a diplomás munkanélküliek munkához segítését, a hiányszakmák képzését és az egészséges életmód elterjesztését célzó projekt is.
A zsűri tehát zöld utat adott az Edelényi kistérség projektcsomagjainak, most már csak a projektek részletes kidolgozása, pontosítása van hátra, mielőtt az NFÜ elbírálja azokat.
A „Nem mondunk le senkiről” program
Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezőtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetű térségeket, illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez is vezet.
A hátrányos helyzetű és a romák által magas arányban lakott kistérségek
Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlagosan az országos átlagot meghaladó egy főre jutó támogatásban részesedtek. Ez a többlettámogatás nem volt elegendő a markáns gazdasági-társadalmi folyamatok ellensúlyozására. Ráadásul egyes kistérségek, illetve település-csoportok, társadalmi csoportok az átlagnál lényegesen kevesebb forráshoz jutottak.
A fenti problémák miatt a kormány 2007. őszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. A komplex program elsődleges forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP).
A 33 kistérségben él az ország lakosságának tizede. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28%, Észak-Alföldön 21%, Dél-Dunántúlon 18%, Dél-Alföldön 9%. Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek, a Cserehát és az Ormánság. A 33 kistérségben él a roma lakosság közel harmada. A 33 kistérség között, és az egyes kistérségeken belül is jelentős egyenlőtlenségek vannak.