1./ A négy forgatókönyvből állítólag az MSZP úgynevezett "öregjei és fiataljai", valamint a korábban bizalmi szavazást szorgalmazó fővárosi szervezet is elfogadhatónak tartanak egy alternatívát; E szerint a július 4-i kongresszuson nem foglalkoznának személyi kérdésekkel, így a bizalmi szavazással sem.
A párt legfelső döntéshozó testülete létrehozná a párton belüli együttműködés kiszélesítésére alkalmas országos választási bizottságot (ovb), amely a választásokig stabil személyi összetételben működik.
E mellett július 4-én kitűznék a következő kongresszus időpontját, amely a jövő évi költségvetés parlamenti elfogadása után, novemberben végén lehet. Ez a kongresszus fogadná el az MSZP választási programját, döntene miniszterelnök-jelöltről, országos listát állítana, illetve döntene az új elnökségről. Utóbbihoz módosítani kell a párt alapszabályát, hiszen az felmenő rendszerű tisztújítást ír elő.
A kibővített ovb új tagként venné be azokat a meghatározó politikusokat, akik egyébként nem lennének tagjai a testületnek. Állítólag ezek közé tartozhat Szili Katalin házelnök, Botka László szegedi polgármester, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Ficsor Ádám titokminiszter.
Ezen alternatíva része lenne az is, hogy az elnökség mai, és az ovb új tagjai saját belátásuk szerint döntenének arról, versenybe szállnak-e az elnökségi tisztségekért. Többen úgy nyilatkoztak, hogy elnökhelyettesnek, alelnöknek nem indulnak el, azért, hogy ne keveredjen az ovb-ben végzett munkájuk a tisztújítási kampányukkal. Nem indul újra Kiss Péter, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Ficsor Ádám, Hagyó Miklós és Botka László.
Botka László állítólag jelezte, hogy nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni. A kormányfőjelöltet az ovb, az elnökség és a választmány javasolja a kongresszusnak.
2./ A második alternatíva szerint nem lenne tisztújítás a következő választásig, azaz hozzávetőleg áprilisban tartanák meg azt. Õsszel is lenne kongresszus, de az csak az országos listáról, miniszterelnök-jelöltről és a programról döntene. E forgatókönyv szerint is kibővülne az ovb.
3./ A harmadik variáció az lenne, hogy a július 4-i kongresszuson lenne bizalmai szavazás, majd ennek eredményeként később az elnökséget érintő tisztújítás is.
4./ A negyedik menetrend úgy szól: jövő héten teljes, alulról felfelé menő tisztújításról döntenek a küldöttek.
E négy alternatívát tárja az MSZP vezetése a párt küldöttcsoportjai elé, amelyeknek a jövő héten állást kell foglalniuk. Ha valamelyik támogatottsága többséget szerez, akkor az napirendi ajánlásként a kongresszus elé kerül. Ha széttartanak a vélemények, akkor mindegyik forgatókönyvet a kongresszus elé terjesztik, és e fórumnak kell választani közülük
A párt legfelső döntéshozó testülete létrehozná a párton belüli együttműködés kiszélesítésére alkalmas országos választási bizottságot (ovb), amely a választásokig stabil személyi összetételben működik.
E mellett július 4-én kitűznék a következő kongresszus időpontját, amely a jövő évi költségvetés parlamenti elfogadása után, novemberben végén lehet. Ez a kongresszus fogadná el az MSZP választási programját, döntene miniszterelnök-jelöltről, országos listát állítana, illetve döntene az új elnökségről. Utóbbihoz módosítani kell a párt alapszabályát, hiszen az felmenő rendszerű tisztújítást ír elő.
A kibővített ovb új tagként venné be azokat a meghatározó politikusokat, akik egyébként nem lennének tagjai a testületnek. Állítólag ezek közé tartozhat Szili Katalin házelnök, Botka László szegedi polgármester, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Ficsor Ádám titokminiszter.
Ezen alternatíva része lenne az is, hogy az elnökség mai, és az ovb új tagjai saját belátásuk szerint döntenének arról, versenybe szállnak-e az elnökségi tisztségekért. Többen úgy nyilatkoztak, hogy elnökhelyettesnek, alelnöknek nem indulnak el, azért, hogy ne keveredjen az ovb-ben végzett munkájuk a tisztújítási kampányukkal. Nem indul újra Kiss Péter, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Ficsor Ádám, Hagyó Miklós és Botka László.
Botka László állítólag jelezte, hogy nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni. A kormányfőjelöltet az ovb, az elnökség és a választmány javasolja a kongresszusnak.
2./ A második alternatíva szerint nem lenne tisztújítás a következő választásig, azaz hozzávetőleg áprilisban tartanák meg azt. Õsszel is lenne kongresszus, de az csak az országos listáról, miniszterelnök-jelöltről és a programról döntene. E forgatókönyv szerint is kibővülne az ovb.
3./ A harmadik variáció az lenne, hogy a július 4-i kongresszuson lenne bizalmai szavazás, majd ennek eredményeként később az elnökséget érintő tisztújítás is.
4./ A negyedik menetrend úgy szól: jövő héten teljes, alulról felfelé menő tisztújításról döntenek a küldöttek.
E négy alternatívát tárja az MSZP vezetése a párt küldöttcsoportjai elé, amelyeknek a jövő héten állást kell foglalniuk. Ha valamelyik támogatottsága többséget szerez, akkor az napirendi ajánlásként a kongresszus elé kerül. Ha széttartanak a vélemények, akkor mindegyik forgatókönyvet a kongresszus elé terjesztik, és e fórumnak kell választani közülük