Folyóink elsőrendű, állami fővédvonalain jelenleg 853 km hosszan van érvényben védelmi készültség, ezen belül már lényegesen rövidebb folyószakaszokon van érvényben a legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültség, ugyanakkor az alacsonyabb fokozatú készültséget továbbra is fent kell tartani. A vízügyi igazgatóságok eddig 210 főt vezényeltek át a Rábához és a Dunához az ország más területeiről, a védekezéshez összesen 293 db gépjárművet használnak.
Harmadfokú a készültség a Lajtán, összesen 36 km hosszban. Harmadfokú készültség esetén állandó járőrözés folyik a töltéseken, beavatkozásra készenlétben vannak a védelmi osztagok, és elhárítják a töltésen és a mentett oldalon előforduló árvízi jelenségek következményeit (szivárgások, csurgások, buzgárok). Másodfokú a készültség a Dunán Dunakilitinél, Győrnél, Komáromnál, Esztergomnál, a Rábán Sárvár alatt összesen 345 km hosszban. A fővárosi védvonalakon a Dunán 87 km hosszon változatlanul másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Másodfokú készültségnél – amikor a folyó már eléri a védtöltéseket – megerősítik a figyelőszolgálatot, növelik a védekezéshez készenlétben állók létszámát. Elsőfokú a készültség a Dunán az Ipoly torkolattól a déli országhatárig, a Rábán és a Mura mentén, és az Ipolyon összesen 472 km hosszan, ilyen készültségnél a vízügyi igazgatóságok munkatársai fokozott figyelőszolgálatot tartanak, lezárják a zsilipeket, ellenőrzik a különböző műtárgyakat, folyamatosan elemzik a hidrológiai, vízjárási helyzetet.
A vízügyi igazgatóságok a védvonal bejárások során az árvízvédelmi feladataik mellett vízminőségi figyelőszolgálatot is ellátnak, hogy a hullámtereken, a vízpartokon vagy az elöntött területeken lévő szennyező anyagok ne okozzanak vízminőség-romlást. Az igazgatóságok a veszélyeztetett önkormányzatokkal szoros kapcsolatban állnak, folyamatosan biztosítják a műszaki szaktanácsadást és lehetőség szerint homokzsákkal, fáklyával, kisgéppel való ellátást. A vízügyi szakemberek műszaki segítséget nyújtanak a lehullott nagy csapadék okozta helyi vízkárok esetében is.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013 között közel 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ez az összeg a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években erre a célra a költségvetés biztosítani tudott – tette hozzá a miniszter. Számos uniós fejlesztés van előkészítés alatt. Az egyik legjelentősebb a 30 milliárdos Duna-projekt, melynek során 200 kilométer hosszú árvízvédelmi szakaszt fognak fejleszteni, ez több mint 970 ezer lakos árvízi biztonságát növeli. Fejlesztik a Mura árvízvédelmi töltéseit is egy 2,63 milliárdos uniós projekt keretében, és az osztrák társzervekkel közösen folyik egy korszerű árvízi előrejelzési modell kidolgozása a Rábán is. A Tisza-völgy árvízi biztonságának megteremtését célzó Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése részeként tavaly ősszel elkészült a Cigándi tározó, a vízügyi tárca jövő héten adja át a Tiszaroffi árapasztó tározót, és még az ősszel elkezdik építeni a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi tározókat. A tervek szerint a Tisza mentén 2013-ig hat tározó készül el, ezekkel, és a legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal a folyó teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni.
Harmadfokú a készültség a Lajtán, összesen 36 km hosszban. Harmadfokú készültség esetén állandó járőrözés folyik a töltéseken, beavatkozásra készenlétben vannak a védelmi osztagok, és elhárítják a töltésen és a mentett oldalon előforduló árvízi jelenségek következményeit (szivárgások, csurgások, buzgárok). Másodfokú a készültség a Dunán Dunakilitinél, Győrnél, Komáromnál, Esztergomnál, a Rábán Sárvár alatt összesen 345 km hosszban. A fővárosi védvonalakon a Dunán 87 km hosszon változatlanul másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Másodfokú készültségnél – amikor a folyó már eléri a védtöltéseket – megerősítik a figyelőszolgálatot, növelik a védekezéshez készenlétben állók létszámát. Elsőfokú a készültség a Dunán az Ipoly torkolattól a déli országhatárig, a Rábán és a Mura mentén, és az Ipolyon összesen 472 km hosszan, ilyen készültségnél a vízügyi igazgatóságok munkatársai fokozott figyelőszolgálatot tartanak, lezárják a zsilipeket, ellenőrzik a különböző műtárgyakat, folyamatosan elemzik a hidrológiai, vízjárási helyzetet.
A vízügyi igazgatóságok a védvonal bejárások során az árvízvédelmi feladataik mellett vízminőségi figyelőszolgálatot is ellátnak, hogy a hullámtereken, a vízpartokon vagy az elöntött területeken lévő szennyező anyagok ne okozzanak vízminőség-romlást. Az igazgatóságok a veszélyeztetett önkormányzatokkal szoros kapcsolatban állnak, folyamatosan biztosítják a műszaki szaktanácsadást és lehetőség szerint homokzsákkal, fáklyával, kisgéppel való ellátást. A vízügyi szakemberek műszaki segítséget nyújtanak a lehullott nagy csapadék okozta helyi vízkárok esetében is.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013 között közel 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ez az összeg a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években erre a célra a költségvetés biztosítani tudott – tette hozzá a miniszter. Számos uniós fejlesztés van előkészítés alatt. Az egyik legjelentősebb a 30 milliárdos Duna-projekt, melynek során 200 kilométer hosszú árvízvédelmi szakaszt fognak fejleszteni, ez több mint 970 ezer lakos árvízi biztonságát növeli. Fejlesztik a Mura árvízvédelmi töltéseit is egy 2,63 milliárdos uniós projekt keretében, és az osztrák társzervekkel közösen folyik egy korszerű árvízi előrejelzési modell kidolgozása a Rábán is. A Tisza-völgy árvízi biztonságának megteremtését célzó Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése részeként tavaly ősszel elkészült a Cigándi tározó, a vízügyi tárca jövő héten adja át a Tiszaroffi árapasztó tározót, és még az ősszel elkezdik építeni a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi tározókat. A tervek szerint a Tisza mentén 2013-ig hat tározó készül el, ezekkel, és a legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal a folyó teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni.