A sietős tolvajt a rendőrök előállították. A fogdai előállítottból bűnügyi őrizetbe vett személyt a rendőröknek később át kellett szállítaniuk a kórházba, mert megalapozottan feltételezhető volt, hogy az elkövető az eltulajdonított nyakláncot lenyelte. Az orvosi vizsgálat alkalmával elvégzett röntgenfelvétel visszaigazolta, hogy bizony a férfi a nyakláncot valóban „belső értékévé” kívánta tenni… Bár bizonyára nem azon a helyszínen, ahová a tolvaj eredetileg tervezhette, de az előbb tagadó, majd később a röntgenfelvételek nyomán beismerő vallomást tevő elkövetőből a „corpus delicti” a természet akaratából mindenki bizonyságára végül is csak előkerült…
A „belső értékeitől” megszabadult elkövetővel szemben a Miskolci Rendőrkapitányság lopás miatt indított büntetőeljárást. A 41 éves sajóhídvégi K.A. ügyét a Rendőrkapitányság un. gyorsított eljárással, 15 napon belül történő bíróság elé állítás keretében tervezi lezárni.
A tolvajt bárki elkaphatja
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 127.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján: „A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.” A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy az elkövetőt az elkövetés helyszínén, vagy annak közelében valaki - nem a nyomozó hatóság tagja - elfogja. A kifejtettekből következőn nemcsak az az eset minősül tettenérésnek, amikor az elkövető a bűncselekményt szemtanú jelenlétében hajtja végre és a helyszínen elfogja, hanem az is, ha az elkövetőt akár a cselekmény szemtanúja, vagy az ő felhívására, vagy egyéb okból - például a riasztó működését észlelve - más személy üldözés során elfogja. Ilyen esetben a törvény lehetőséget biztosít az elfogó személynek arra, hogy az elkövetőt visszatartsa a hatóság kiérkezéséig. A jogszerű magatartáshoz azonban szükséges, hogy az elfogott személyt az elfogó haladéktalanul adja át a nyomozó hatóságnak, illetve, ha erre valamilyen okból nincs módja, úgy értesítse a rendőrséget. A törvény ezen rendelkezése ilyen esetben a jogellenességet kizárja, így nincs helye a személyi szabadság megsértésének a megállapítására.
Forrás: B-A-Z. MRFK Kommunikációs Iroda
A „belső értékeitől” megszabadult elkövetővel szemben a Miskolci Rendőrkapitányság lopás miatt indított büntetőeljárást. A 41 éves sajóhídvégi K.A. ügyét a Rendőrkapitányság un. gyorsított eljárással, 15 napon belül történő bíróság elé állítás keretében tervezi lezárni.
A tolvajt bárki elkaphatja
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 127.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján: „A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.” A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy az elkövetőt az elkövetés helyszínén, vagy annak közelében valaki - nem a nyomozó hatóság tagja - elfogja. A kifejtettekből következőn nemcsak az az eset minősül tettenérésnek, amikor az elkövető a bűncselekményt szemtanú jelenlétében hajtja végre és a helyszínen elfogja, hanem az is, ha az elkövetőt akár a cselekmény szemtanúja, vagy az ő felhívására, vagy egyéb okból - például a riasztó működését észlelve - más személy üldözés során elfogja. Ilyen esetben a törvény lehetőséget biztosít az elfogó személynek arra, hogy az elkövetőt visszatartsa a hatóság kiérkezéséig. A jogszerű magatartáshoz azonban szükséges, hogy az elfogott személyt az elfogó haladéktalanul adja át a nyomozó hatóságnak, illetve, ha erre valamilyen okból nincs módja, úgy értesítse a rendőrséget. A törvény ezen rendelkezése ilyen esetben a jogellenességet kizárja, így nincs helye a személyi szabadság megsértésének a megállapítására.
Forrás: B-A-Z. MRFK Kommunikációs Iroda