A filmek szerte a világon meghatározott sorrendben kerülnek a közönség elé: először megtekinthetőek a mozikban, majd megvásárolhatóak DVD-n, vagy az on-demand rendszerek által akár legálisan, egy szerényebb összeg fejében letölthetőek a netről s végül megérkeznek a televíziók képernyőjére. Az on-line kalózkodás azonban, átlépve az imént említett közbülső lépcsőfokokat – és megspórolva azok anyagi vonzatait - már a mozi-megjelenéssel egy időben hozzáférhetővé teszi a premierfilmeket. Jelenleg a friss mozifilmek 90%-a kamerázás útján kerül fel a netre.
Nálunk sincs ez másképp, csupán annyi a különbség, hogy a kép legtöbbször már más országból származó illegális felvételeken rendelkezésre áll, itthon pedig már csak a magyar hangot kell hozzátenni. Az amerikai Motion Picture Association, az MPA egy adatbázist üzemeltet, mely tartalmazza, a világban mikor milyen mozi-hangot tulajdonítottak el. „Tavaly 12 filmhangot loptak hazánkban, s ezzel az eredménnyel „méretarányosan” olyan országokkal állunk egy szinten, mint Törökország, Ukrajna és Oroszország. Idén azonban tovább romlott a helyzet, s június végéig ugyanennyi hanglopás történt, ezért hazánk mozibiztonsági állapotát vizsgálja az MPA.” – nyilatkozta Kálmán András, az ASVA igazgatója.
Hogy a jelenségnek a hatóságok és a mozisok elejét vegyék, a stúdiók és a laborok kidolgoztak egy új módszert, mellyel kópiánként képesek megjelölni a film-hangot is oly módon, hogy mind az analóg, mind a digitális hangban elrejtenek egy, csak az adott kópiára jellemző jelet/jelzést. Innen kezdve nyomon követhető az adott hang útja: melyik moziban futott, illetve hangrögzítés esetén beazonosítható, hol is történt a felvétel.
Az MPA vizsgálat értelmében a jövőben fokozottabb ellenőrzés várható. A mozik személyzete biztonsági intézkedésekkel megakadályozhatja a film-hang illegális felvételét. Tettenérés esetén rendőrségi bejelentés is történik, aminek eredményeképp az elkövetőt akár őrizetbe is vehetik, és gyorsított eljárásban pénzbírságtól két évig terjedő szabadságveszítésre is ítélhetik.
Tamás Dorka
Nálunk sincs ez másképp, csupán annyi a különbség, hogy a kép legtöbbször már más országból származó illegális felvételeken rendelkezésre áll, itthon pedig már csak a magyar hangot kell hozzátenni. Az amerikai Motion Picture Association, az MPA egy adatbázist üzemeltet, mely tartalmazza, a világban mikor milyen mozi-hangot tulajdonítottak el. „Tavaly 12 filmhangot loptak hazánkban, s ezzel az eredménnyel „méretarányosan” olyan országokkal állunk egy szinten, mint Törökország, Ukrajna és Oroszország. Idén azonban tovább romlott a helyzet, s június végéig ugyanennyi hanglopás történt, ezért hazánk mozibiztonsági állapotát vizsgálja az MPA.” – nyilatkozta Kálmán András, az ASVA igazgatója.
Hogy a jelenségnek a hatóságok és a mozisok elejét vegyék, a stúdiók és a laborok kidolgoztak egy új módszert, mellyel kópiánként képesek megjelölni a film-hangot is oly módon, hogy mind az analóg, mind a digitális hangban elrejtenek egy, csak az adott kópiára jellemző jelet/jelzést. Innen kezdve nyomon követhető az adott hang útja: melyik moziban futott, illetve hangrögzítés esetén beazonosítható, hol is történt a felvétel.
Az MPA vizsgálat értelmében a jövőben fokozottabb ellenőrzés várható. A mozik személyzete biztonsági intézkedésekkel megakadályozhatja a film-hang illegális felvételét. Tettenérés esetén rendőrségi bejelentés is történik, aminek eredményeképp az elkövetőt akár őrizetbe is vehetik, és gyorsított eljárásban pénzbírságtól két évig terjedő szabadságveszítésre is ítélhetik.
Tamás Dorka