A munka nyolc évvel ezelőtt kezdődött, több miskolci temető sírjainak regisztrációját, feltérképezését végezték már el. Egyebek mellett dolgoztak a műemlék avasi református temetőben, regisztrálták a gönci temetkezési helyeket, az avasi zsidó temető és a Szent Anna temető sírjait is. Idén a Zrínyi Ilona Gimnázium húsz tanulója vesz részt a kutatásban. A tábor minden évben kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a diákok megismerkedjenek egy-egy városrész, vagy helyi népcsoport történetével, történelmével. Az idei nyitórendezvényen Szabó Sándor református lelkipásztor és Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója, a kutatómunka irányítója beszélt a Tetemvárról, a Deszkatemplomról- és temetőről, valamint néhány, ezekhez kötődő érdekes történetről. Tetemvár az 1679-es pusztító pestisjárvány áldozatainak temetkezési helyeiről kapta a nevét. Az addig használt temetők kevésnek bizonyultak, ezért az áldozatok többségét az akkori városon kívül, ezen a dombon, tömegsírban hantolták el. A köznyelv előbb a Csontvár, később a Tetemvár nevet illesztette eme szomorú emléket idéző helyszínre.A mai Deszkatemplom helyén álló első templomot állítólag 1637. szeptember 13-án szentelték fel, de a dátumot csak a szájhagyomány őrizte meg, így nem tudni, hogy megfelel-e a valóságnak. Az első dokumentum, amely egy itt álló templomot említ, 1698-ból való. Az első úgynevezett Deszkatemplomot 1724-ben építették, és 1937-ig állt. Bató István, az ismert, XIX. századi gazdag miskolci polgár végrendeletében nagy összeget hagyott a templom felújítására. E szerint: „Ezen deszkatemplom tartassék fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét-hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendenek… ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel”. Amikor a templom úgy elöregedett, hogy le kellett bontani, a városvezetés úgy határozott, hogy az új templom is fából épüljön. Ezt Szeghalmy Bálint tervezte, Erdélyből hozott fából készült, és stílusa is gazdag volt erdélyi motívumokban, faragott díszítésekben. A templomot 1938. szeptember 19-én szentelték fel. Egészen 1997 végéig állt ebben a formájában, ekkor - december 4-ére virradóra - gyújtogatás áldozata lett. Közadakozásból és állami támogatásból újra felépítették, 1999-re készült el.
A Deszkatemető több miskolci református egyházközséghez tartozik - Szabó Sándor ügyvezető lelkész elmondása szerint a város harmadik legnagyobb temetője lehet. Arról is nevezetes, hogy a Tiszáninneni Református Egyházkerület temetői közül, itt nyugszik a legtöbb református lelkész és tisztségviselő - több mint száz ilyen nyughelyet tartanak nyilván. Emellett is számos más, jeles miskolci személyiség sírhelye is megtalálható itt - Budai József híres növénynemesítő, Szentpáli István egykori polgármester és képviselő, Terplán Zénó professzor és sokan mások. A miskolci temetők feltérképezésének lezárultával a jeles, védett sírhelyről kiadvány készül majd.