A Magyar Energia Hivatal még tavasszal állapította meg, hogy egy speciális tavalyi árképlet miatt több mint ötmilliárdos többletárbevételhez jutottak az áramszolgáltatók. Az akkori döntés szerint ennek az összegnek a negyven százalékát azoknak a családoknak kell visszaadni, amelyeknél kikapcsolták a villanyt. Szeptember végéig körülbelül százezer család adósságát csökkentik, így ismét lesz náluk áram – nyilatkozta Boross Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ szóvivője.
Egyszeri számlajóváírás formájában kapják meg a rászorulók a pénzt, azaz a szolgáltatást nem kell náluk kikapcsolni, illetve ahol már megtörtént, ott újraindulhat az energiavételezés. Készpénzt tehát senki nem kap, mert ebben az esetben adót is kellene utána fizetni.
Tavasszal arról is döntött az energiahivatal, hogy az ötmilliárdos többlet nagyobbik részét, tehát hatvan százalékát minden fogyasztó számláján azonos összegben kell jóváírni szeptember végéig. Ezt a döntést azonban a parlament módosította, így a szolgáltatók jóváírás helyett több mint hárommilliárd forintot fizettek be a kormány krízisalapjába. Ebből a keretből kaphatnak azok, akik a válságban nehéz helyzetbe kerültek, és a lakóhelyük jegyzőjéhez fordulnak. A húsz- vagy ötvenezer forintos támogatásról a regionális nyugdíjigazgatóságok döntenek. Ezt a folyamatot ellenőrzi a méltányossági tanács, a tagsága folyamatosan bővül karitatív, egyházi és egyéb szervezetekkel. Létszám nincs meghatározva. Az a cél, hogy megfelelő társadalmi felügyelete legyen a kríziskezelő alapnak. A jegyzőkhöz az eredeti tervek szerint augusztus elsejétől lehet fordulni.
Egyszeri számlajóváírás formájában kapják meg a rászorulók a pénzt, azaz a szolgáltatást nem kell náluk kikapcsolni, illetve ahol már megtörtént, ott újraindulhat az energiavételezés. Készpénzt tehát senki nem kap, mert ebben az esetben adót is kellene utána fizetni.
Tavasszal arról is döntött az energiahivatal, hogy az ötmilliárdos többlet nagyobbik részét, tehát hatvan százalékát minden fogyasztó számláján azonos összegben kell jóváírni szeptember végéig. Ezt a döntést azonban a parlament módosította, így a szolgáltatók jóváírás helyett több mint hárommilliárd forintot fizettek be a kormány krízisalapjába. Ebből a keretből kaphatnak azok, akik a válságban nehéz helyzetbe kerültek, és a lakóhelyük jegyzőjéhez fordulnak. A húsz- vagy ötvenezer forintos támogatásról a regionális nyugdíjigazgatóságok döntenek. Ezt a folyamatot ellenőrzi a méltányossági tanács, a tagsága folyamatosan bővül karitatív, egyházi és egyéb szervezetekkel. Létszám nincs meghatározva. Az a cél, hogy megfelelő társadalmi felügyelete legyen a kríziskezelő alapnak. A jegyzőkhöz az eredeti tervek szerint augusztus elsejétől lehet fordulni.