Megállapították azt is, hogy a visontai lignit a felszínhez közel helyezkedik el, tehát kitermelése az igen gazdaságos külszíni módszerrel végezhető - adták hírül 1961. február 27-én a tudósítások. Egyidejűleg megkezdték a nagy kiterjedésű terület víztelenítését, hogy a Magyarországon eddig ismeretlen, nagy teljesítményű gépóriások - amelyek a későbbiekben a meddőletakarítást és a lignit kitermelését végzik - három év múlva száraz területen, akadálytalanul mozoghassanak. A tengernyi vizet Visonta község ivóvízellátására használták, később pedig a Gyöngyösi Erőmű hűtőtavát töltötték meg vele. A visontai vasút építését 1962. augusztus 2-án kezdték el – ez kötötte össze az üzemet a Budapest – Miskolc vasútvonallal –, és korszerűsítették Nagyút vasútállomását is.
Öt évvel később, 1967. május 8-án a Mátra déli lábánál megindult az ország legnagyobb mesterséges tavának kialakítása. A Markaz és Visonta község határában - a Nyiget-patak völgyében - épülő hatalmas völgyzárógát talpszélessége 100 méter, hosszúsága mintegy 300 méter. Az új víztározó 8,5 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Másfél hónappal később üzembe helyezték Visontán az első nagy teljesítményű gépláncot, amely arra szolgált, hogy a szénmezőről a meddőréteget eltávolítsa. 1967. december 23-án a szénbánya előkészítésének rég várt eseményeként a meddőletakarító kotrógépek elérték a szenet. A nyitóárok építése 1200 méter széles fronton haladt. A munkába állított nagy teljesítményű géplánc munka közben 20 méter vastag földréteget markolt, ennek alsó szintjén bukkant ki a földtakaró alól a szénkincs.
Az új gépóriások munkája nyomán felszínre került szénréteg vastagságát 7 méterre becsülték. A mélyebben elhelyezkedő szénmező - amely értelemszerűen csak később kerülhetett napvilágra - ennél vastagabb, és jóval több lignitet ígért. 1968. július 8-ára befejezték az első Heller-Forgó-rendszerű hűtőtorony építését Visontán. Még ugyanebben az évben, november 27-én befejezték a Gagarin Hőerőmű első kazánjának szerelését. A 62 méter magasba nyúló óriási kazán az ország legnagyobb ilyen jellegű építménye lett. Az óriáskazán – ez ugyancsak újdonság volt Magyarországon – szabad téren helyezkedett el és csak a szerelvényei kaptak védőburkolatot. 1969. március 3-án megérkezett az első 500 tonnás szénszállítmány a Gagarin Hőerőműbe. A tervek szerint ezt követően naponta 500, illetve 1000 tonna szénnek kellett érkeznie Ecsédről a visontai vasútállomásra, a szükségletek szerint, folyamatosan.
1969. április 25-e azért emlékezetes nap, mert sikeresen végrehajtották az első széntüzelési próbát az erőmű első óriáskazánjában. A széntüzeléssel egy időben bekapcsolták a gőzfejlesztő és pernyeszállító berendezéseket is. Június 5-én a visontai Thorez külfejtéses bányaüzemben végrehajtott gyakorlati próbán is sikerrel szerepelt a Mátraaljai Szénbányák Vállalat szerelőüzemében készült törőmű. És eljött az igazi üzembe helyezés napja: 1969. június 20-án adott áramot először Visonta. A Gagarin Hőerőmű történetében új lap nyílt: a 800 megawatt teljesítményre épült energiabázis első, száz megawattos blokkegysége megkezdte kísérleti üzemelését, rákapcsolták az országos energiahálózatra.
Öt évvel később, 1967. május 8-án a Mátra déli lábánál megindult az ország legnagyobb mesterséges tavának kialakítása. A Markaz és Visonta község határában - a Nyiget-patak völgyében - épülő hatalmas völgyzárógát talpszélessége 100 méter, hosszúsága mintegy 300 méter. Az új víztározó 8,5 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Másfél hónappal később üzembe helyezték Visontán az első nagy teljesítményű gépláncot, amely arra szolgált, hogy a szénmezőről a meddőréteget eltávolítsa. 1967. december 23-án a szénbánya előkészítésének rég várt eseményeként a meddőletakarító kotrógépek elérték a szenet. A nyitóárok építése 1200 méter széles fronton haladt. A munkába állított nagy teljesítményű géplánc munka közben 20 méter vastag földréteget markolt, ennek alsó szintjén bukkant ki a földtakaró alól a szénkincs.
Az új gépóriások munkája nyomán felszínre került szénréteg vastagságát 7 méterre becsülték. A mélyebben elhelyezkedő szénmező - amely értelemszerűen csak később kerülhetett napvilágra - ennél vastagabb, és jóval több lignitet ígért. 1968. július 8-ára befejezték az első Heller-Forgó-rendszerű hűtőtorony építését Visontán. Még ugyanebben az évben, november 27-én befejezték a Gagarin Hőerőmű első kazánjának szerelését. A 62 méter magasba nyúló óriási kazán az ország legnagyobb ilyen jellegű építménye lett. Az óriáskazán – ez ugyancsak újdonság volt Magyarországon – szabad téren helyezkedett el és csak a szerelvényei kaptak védőburkolatot. 1969. március 3-án megérkezett az első 500 tonnás szénszállítmány a Gagarin Hőerőműbe. A tervek szerint ezt követően naponta 500, illetve 1000 tonna szénnek kellett érkeznie Ecsédről a visontai vasútállomásra, a szükségletek szerint, folyamatosan.
1969. április 25-e azért emlékezetes nap, mert sikeresen végrehajtották az első széntüzelési próbát az erőmű első óriáskazánjában. A széntüzeléssel egy időben bekapcsolták a gőzfejlesztő és pernyeszállító berendezéseket is. Június 5-én a visontai Thorez külfejtéses bányaüzemben végrehajtott gyakorlati próbán is sikerrel szerepelt a Mátraaljai Szénbányák Vállalat szerelőüzemében készült törőmű. És eljött az igazi üzembe helyezés napja: 1969. június 20-án adott áramot először Visonta. A Gagarin Hőerőmű történetében új lap nyílt: a 800 megawatt teljesítményre épült energiabázis első, száz megawattos blokkegysége megkezdte kísérleti üzemelését, rákapcsolták az országos energiahálózatra.