A kamarának három alapvető funkciója van, a köztestületi, a szakmai, önkormányzati feladatok, és a szolgáltatások, tudtuk meg Holló Csaba alelnöktől (fotónkon). Jelenleg a kamarai tagság nem kötelező, megyei szintén cirka 1500-an érzik mégis szükségét, hogy a testületet erősítsék. A tagok negyven százaléka olyan, a közigazgatásban, intézményi keretek között, alkalmazottként dolgozók, akiknek ez nem is lenne kötelessége. Az alelnök szerint a szakmát szabályozó törvények és rendelkezések áttekinthetetlenek, és gyakran túlszabályozottak, ugyanakkor bizonyos lobbitevékenységek és ötletek mentén születnek. Vannak „ping-pong” szakmák, amelyek hol ide-hol oda tartoznak, maga a szakmai kamara pedig mindig az aktuális minisztérium alá. Képviselőik szerint a műszaki feladatok sokkal szélesebb körűek, mint ahogy az a jelenlegi szabályozásban szerepel, ezért a mérnöki rendtartást szeretnék bevezettetni a jogalkotókkal.
Holló Csaba ugyanis azt mondja, sok olyan törvény, vagy kiegészítés születik, amely már a hatálybalépését követően láthatóan nem működőképes, sokuk pár hónap után meg is változik, vagy eltűnik. Ha ők is részt vehetnének a döntéselőkészítési folyamatokban, akkor talán ez kiküszöbölhető lenne. Példaként említette, hogy támogatták a tervellenőrzés bevezetését, amit ugyan pár hónapja kötelezővé tettek, ám az építtetőnek kell megfizetni, és nincs egy központi szerv, ami ezt végezné – mint más országokban – így a tervező és a terv ellenőrzője között érdek, vagy érdekellentét léphet fel, ami nem vezet jó irányba. Ennek megfelelően október 1-től ez a kötelezettség meg is szűnik.
A mérnöki szakma képviselőinek sincs könnyű dolguk, a multik a tehetségeket már a diploma megszerzése után „felszippantják”, és, ha itthon bizonyítanak, kikerülnek külföldre, ahonnan kérdéses, hogy visszajönnek-e valaha. Akik itthon dolgoznak, azok pedig tőkehiányosak, nem kapnak támogatást, és kiszorulnak a hazai piacról, a külföldi cégekkel szembeni versenyben. A nehézségek közül Holló Csaba megemlítette, hogy míg az unióban a szabványokhoz, és szabványfrissítésekhez ingyen jutnak a mérnökök, addig nálunk ezek nagyon komoly pénzbe kerülnek, még a tartalomjegyzéket sem lehet ingyen megnézni. Ugyanakkor a szabványok alig 15 százaléka van magyarra fordítva, a többi angol nyelvű. De a körbetartozások esetén is bajba kerülnek, ilyenkor a mérnök biztos, hogy „hoppon marad.”
Az alelnök azt is megemlítette, hogy a kamara semmilyen közpénzt nem kap, csak a tagdíjakból tartják fenn magukat, még az iroda bérlését is teljes áron fizetik. Igaz – tette hozzá – így legalább abszolút függetlenek maradnak.
Holló Csaba ugyanis azt mondja, sok olyan törvény, vagy kiegészítés születik, amely már a hatálybalépését követően láthatóan nem működőképes, sokuk pár hónap után meg is változik, vagy eltűnik. Ha ők is részt vehetnének a döntéselőkészítési folyamatokban, akkor talán ez kiküszöbölhető lenne. Példaként említette, hogy támogatták a tervellenőrzés bevezetését, amit ugyan pár hónapja kötelezővé tettek, ám az építtetőnek kell megfizetni, és nincs egy központi szerv, ami ezt végezné – mint más országokban – így a tervező és a terv ellenőrzője között érdek, vagy érdekellentét léphet fel, ami nem vezet jó irányba. Ennek megfelelően október 1-től ez a kötelezettség meg is szűnik.
A mérnöki szakma képviselőinek sincs könnyű dolguk, a multik a tehetségeket már a diploma megszerzése után „felszippantják”, és, ha itthon bizonyítanak, kikerülnek külföldre, ahonnan kérdéses, hogy visszajönnek-e valaha. Akik itthon dolgoznak, azok pedig tőkehiányosak, nem kapnak támogatást, és kiszorulnak a hazai piacról, a külföldi cégekkel szembeni versenyben. A nehézségek közül Holló Csaba megemlítette, hogy míg az unióban a szabványokhoz, és szabványfrissítésekhez ingyen jutnak a mérnökök, addig nálunk ezek nagyon komoly pénzbe kerülnek, még a tartalomjegyzéket sem lehet ingyen megnézni. Ugyanakkor a szabványok alig 15 százaléka van magyarra fordítva, a többi angol nyelvű. De a körbetartozások esetén is bajba kerülnek, ilyenkor a mérnök biztos, hogy „hoppon marad.”
Az alelnök azt is megemlítette, hogy a kamara semmilyen közpénzt nem kap, csak a tagdíjakból tartják fenn magukat, még az iroda bérlését is teljes áron fizetik. Igaz – tette hozzá – így legalább abszolút függetlenek maradnak.