A közép-, és nagyvállalatoknál a szabadságok összehangolása nem jelent akkora problémát, mint egy mikro-, vagy kisvállalkozás esetében. A kisvállalati vezetőknek, ha nem is okoz álmatlan éjszakákat a szabadságolás, már-már logisztikai bravúrt jelent úgy szabadságra küldeni a dolgozókat, hogy "a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon". A vállalkozás működése csak úgy tartható fent, ha a munkatársak összehangolják a szabadságot.
A Szonda Ipsos legutóbbi telefonos közvélemény-kutatásából kiderül: a magyar dolgozók igen jó helyzetben vannak. Az alkalmazottak közel fele - negyvenhat százalékuk - maga dönthet arról, mikor megy szabadságra, míg huszonnyolc százalékuk a cégvezetővel együtt kalkulálhatják ki a nyári szabadságok időpontját. A válaszadók huszonhat százaléka mondta csak azt, hogy az ő szabadságukról tejes mértékben a főnök dönt. Az utóbbi kategóriába érdekes módon többnyire diplomás munkavállalók tartoznak: a diplomás válaszadók negyvenkét százaléka van ilyen kiszolgáltatott helyzetben.
A felmérésből kiderül az is, hogy a cégvezetők inkább hajlamosabbak a kompromisszumra, ha a munkavállaló kisgyermekes szülő. A megkérdezett, kisgyermekes dolgozók több mint fele saját maga dönt a szabadságáról. A dolgozók többsége alkalomszerűen, két-három napot vesz ki egyszerre. átlagosan a legtöbb, egyszerre kivett szabadság: öt nap.
Az Alkotmány Bíróság (AB) szerint a pihenés alkotmányos jog, ami fizetett szabadság formájában alanyi jogon jár a dolgozónak. Ezt a jogot a munkáltató gazdasági érdekre hivatkozva nem korlátozhatja. Az AB úgy határozott, hogy a munkáltatóknak évente, március végéig ki kell adniuk valamennyi, az előző évről megmaradt szabadságot, a bent maradt szabadságok pénzre nem válthatók.
A Szonda Ipsos legutóbbi telefonos közvélemény-kutatásából kiderül: a magyar dolgozók igen jó helyzetben vannak. Az alkalmazottak közel fele - negyvenhat százalékuk - maga dönthet arról, mikor megy szabadságra, míg huszonnyolc százalékuk a cégvezetővel együtt kalkulálhatják ki a nyári szabadságok időpontját. A válaszadók huszonhat százaléka mondta csak azt, hogy az ő szabadságukról tejes mértékben a főnök dönt. Az utóbbi kategóriába érdekes módon többnyire diplomás munkavállalók tartoznak: a diplomás válaszadók negyvenkét százaléka van ilyen kiszolgáltatott helyzetben.
A felmérésből kiderül az is, hogy a cégvezetők inkább hajlamosabbak a kompromisszumra, ha a munkavállaló kisgyermekes szülő. A megkérdezett, kisgyermekes dolgozók több mint fele saját maga dönt a szabadságáról. A dolgozók többsége alkalomszerűen, két-három napot vesz ki egyszerre. átlagosan a legtöbb, egyszerre kivett szabadság: öt nap.
Az Alkotmány Bíróság (AB) szerint a pihenés alkotmányos jog, ami fizetett szabadság formájában alanyi jogon jár a dolgozónak. Ezt a jogot a munkáltató gazdasági érdekre hivatkozva nem korlátozhatja. Az AB úgy határozott, hogy a munkáltatóknak évente, március végéig ki kell adniuk valamennyi, az előző évről megmaradt szabadságot, a bent maradt szabadságok pénzre nem válthatók.