Több mint kétszáz magyarországi vállalatot kérdeztek meg arról, hogy tavaly mennyire használták ki a szakképzési hozzájárulást. A megkérdezettek egyik fele többségében magyar, másik fele többségében külföldi magántulajdonban lévő cég.
A tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak hatvannégy, a tíz-ötven alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak pedig ötvenegy százaléka használ saját forrásokat a dolgozók képzésének finanszírozására. Csak a mikrovállalkozások huszonnégy, illetve a kisvállalkozások negyvenhárom százaléka finanszírozza szakképzési hozzájárulásból a képzést. A középvállalkozásoknál ez az arány ötvenkettő, a nagyvállalkozások negyvenhét százalék. Saját forrást a közepes cégek negyvenhárom százaléka és a nagyvállalatok negyvenhat százaléka használ képzésre. Minden méretkategóriában meglehetősen alacsony (négy-hét százalék) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek főként európai uniós forrásból fedeznék a képzés költségeit.
A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük másfél százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg hatvan, illetve harminchárom százalékát munkavállalói szakképzésére fordíthatja a vállalat, de egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogatására, vagy gyakorlati szakképzés biztosítására is felhasználható a hozzájárulás. A vállalkozás a teljes összeget is befizetheti az alapba.
Az felmérésből az is kiderül, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások nyolc százalékkal nagyobb arányban fordítják saját dolgozó képzésére a szakképzési hozzájárulást, mint magyar társaik. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások harminckét százaléka egyáltalán nem használja fel a szakképzési hozzájárulást, vagyis befizeti a szakképzési alapba. Huszonhét százalékuk fejlesztési támogatást nyújt belőle, huszonkét százalék gyakorlati képzőhelyet létesít, és csak alig egyötödük - tizennyolc százalékuk - képzi belőle tovább saját dolgozóit. Utóbbi arány a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál huszonhat százalék. A külföldi cégek hasonló - harminc százalékos - arányban fizetik be a hozzájárulást a szakképzési alapba.
A felmérés rámutat, hogy sok vállalat egyszerűen nem is ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikrovállalkozások egynegyede egyáltalán nem, harmincegy százalékuk pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már részletesen ismerik a felhasználás lehetőségeit: a közepes vállalatok hatvanhét, illetve a nagy cégek nyolcvannyolc százaléka nyilatkozott így.
A tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak hatvannégy, a tíz-ötven alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak pedig ötvenegy százaléka használ saját forrásokat a dolgozók képzésének finanszírozására. Csak a mikrovállalkozások huszonnégy, illetve a kisvállalkozások negyvenhárom százaléka finanszírozza szakképzési hozzájárulásból a képzést. A középvállalkozásoknál ez az arány ötvenkettő, a nagyvállalkozások negyvenhét százalék. Saját forrást a közepes cégek negyvenhárom százaléka és a nagyvállalatok negyvenhat százaléka használ képzésre. Minden méretkategóriában meglehetősen alacsony (négy-hét százalék) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek főként európai uniós forrásból fedeznék a képzés költségeit.
A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük másfél százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg hatvan, illetve harminchárom százalékát munkavállalói szakképzésére fordíthatja a vállalat, de egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogatására, vagy gyakorlati szakképzés biztosítására is felhasználható a hozzájárulás. A vállalkozás a teljes összeget is befizetheti az alapba.
Az felmérésből az is kiderül, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások nyolc százalékkal nagyobb arányban fordítják saját dolgozó képzésére a szakképzési hozzájárulást, mint magyar társaik. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások harminckét százaléka egyáltalán nem használja fel a szakképzési hozzájárulást, vagyis befizeti a szakképzési alapba. Huszonhét százalékuk fejlesztési támogatást nyújt belőle, huszonkét százalék gyakorlati képzőhelyet létesít, és csak alig egyötödük - tizennyolc százalékuk - képzi belőle tovább saját dolgozóit. Utóbbi arány a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál huszonhat százalék. A külföldi cégek hasonló - harminc százalékos - arányban fizetik be a hozzájárulást a szakképzési alapba.
A felmérés rámutat, hogy sok vállalat egyszerűen nem is ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikrovállalkozások egynegyede egyáltalán nem, harmincegy százalékuk pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már részletesen ismerik a felhasználás lehetőségeit: a közepes vállalatok hatvanhét, illetve a nagy cégek nyolcvannyolc százaléka nyilatkozott így.