A mostaninál erőteljesebb bővülés utoljára 2005 végén volt megfigyelhető a szektorban, azóta viszont nagyjából a hét évvel ezelőtti szintre esett a termelés. Az idei első fél évben azonban még a kiugró júniussal együtt sem tudott növekedni az ágazat, a termelés 1,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Az épületeken végzett munkák volumene júniusban 2, az egyéb építményeknél 34,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben. A termelés nagyarányú bővülését a KSH fele-fele részben az előző évi nagyon alacsony bázissal, illetve a nagy út-, vasút- és közműépítésekkel magyarázza. Nagyobb volumenű munkákat végeztek az M6-os, az M43-as, valamint a budai főgyűjtőcsatorna és a 4-es metró építésén. Részben tehát hatott a kormánynak az a terve, hogy felgyorsítja az EU-s források lehívását. Ugyanakkor június volt az áfaemelés előtti utolsó hónap, így sok tranzakciót hozhattak előbbre a felek, hogy még az alacsonyabb kulccsal adózhassanak utánuk a megrendelők.
Szezonálisan kiigazítva a termelés júniusban 12,3 százalékkal nagyobb volt, mint májusban, ez szintén évek óta nem látott mértékű ugrás. Az ágazat szerződésállománya ellentmondásos képet mutat: a teljes állomány dinamikusan, 28,8 százalékkal bővült, vagyis folytatódott az év eleji trend. A júniusban kötött új kontraktusok viszont majdnem egyharmaddal kisebb volument képviseltek az egy évvel korábbinál.
A mostani emelkedés nem azonnal hat a lakáspiacra, és szakértők szerint nem is tükrözi az igazi tendenciákat. A fejlesztők egyáltalán nem gyorsítják nagyobb projektjeiket, inkább igyekeznek megszabadulni felhalmozott eladatlan lakásaiktól. Az üzleti célú ingatlanpiacon az építőipari cégek továbbra is üzletre vadásznak, de a fejlesztők ezen a részterületen sem árasztják el őket megrendelésekkel. A kivitelezők abban reménykednek, az év második felében néhány nagyobb beruházásnál létrejön a finanszírozási megállapodás, és akkor a fejlesztők komolyabban tárgyalnak majd a kivitelezésről is.
Az épületeken végzett munkák volumene júniusban 2, az egyéb építményeknél 34,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben. A termelés nagyarányú bővülését a KSH fele-fele részben az előző évi nagyon alacsony bázissal, illetve a nagy út-, vasút- és közműépítésekkel magyarázza. Nagyobb volumenű munkákat végeztek az M6-os, az M43-as, valamint a budai főgyűjtőcsatorna és a 4-es metró építésén. Részben tehát hatott a kormánynak az a terve, hogy felgyorsítja az EU-s források lehívását. Ugyanakkor június volt az áfaemelés előtti utolsó hónap, így sok tranzakciót hozhattak előbbre a felek, hogy még az alacsonyabb kulccsal adózhassanak utánuk a megrendelők.
Szezonálisan kiigazítva a termelés júniusban 12,3 százalékkal nagyobb volt, mint májusban, ez szintén évek óta nem látott mértékű ugrás. Az ágazat szerződésállománya ellentmondásos képet mutat: a teljes állomány dinamikusan, 28,8 százalékkal bővült, vagyis folytatódott az év eleji trend. A júniusban kötött új kontraktusok viszont majdnem egyharmaddal kisebb volument képviseltek az egy évvel korábbinál.
A mostani emelkedés nem azonnal hat a lakáspiacra, és szakértők szerint nem is tükrözi az igazi tendenciákat. A fejlesztők egyáltalán nem gyorsítják nagyobb projektjeiket, inkább igyekeznek megszabadulni felhalmozott eladatlan lakásaiktól. Az üzleti célú ingatlanpiacon az építőipari cégek továbbra is üzletre vadásznak, de a fejlesztők ezen a részterületen sem árasztják el őket megrendelésekkel. A kivitelezők abban reménykednek, az év második felében néhány nagyobb beruházásnál létrejön a finanszírozási megállapodás, és akkor a fejlesztők komolyabban tárgyalnak majd a kivitelezésről is.