Munkaszüneti napon főszabályként nem kell dolgozni, távolléti díj ugyanakkor (a személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok) azonban, akárcsak szabadság esetén, ilyenkor is jár. A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve állapítja meg. Ezek január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösd hétfője, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Gyakran előfordul, hogy az ünnepek hétvégére, vagy a hétvége körüli időpontra esnek. Éppen ezért a munkaügyi miniszter jogosult arra, hogy minden évben, rendeleti úton határozza meg a munkaszüneti napok körüli munkarendet, döntsön a munkanapok „áthelyezéséről”.
Munkaszüneti napon csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben lehet dolgozókat foglalkoztatni. Berendelhető a dolgozó akkor is, ha baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn. Ilyenkor azonban túlmunkáról van szó, hiszen az ünnep miatt egyébként nem működne a munkáltató.
Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén az egyébként fizetendő munkabérén felül a havidíjas munkavállalót munkaszüneti napon végzett munkájának díja is megilleti, a teljesítménybérben dolgozót pedig munkaszüneti napon végzett munkájáért való munkabéren felül távolléti díja is megilleti. Magyarul, az ünnep alatt rendes beosztás szerint dolgozókat (étteremben, szállodában, egészségügyben) a munkaszüneti napra gyakorlatilag kétszeres díjazás illeti meg.
Más a helyzet akkor, ha egyébként ilyenkor nem működne a munkáltató, de baleset, vagy elemi csapás, súlyos kár, vagy az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély miatt kell túlórára berendelni a munkavállalót. Ebben az esetben a fenti díjazáson túl százszázalékos pótlék, vagy ötven százalékos pótlék, valamint egy másik pihenőnap is jár.
Munkaszüneti napon csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben lehet dolgozókat foglalkoztatni. Berendelhető a dolgozó akkor is, ha baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn. Ilyenkor azonban túlmunkáról van szó, hiszen az ünnep miatt egyébként nem működne a munkáltató.
Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén az egyébként fizetendő munkabérén felül a havidíjas munkavállalót munkaszüneti napon végzett munkájának díja is megilleti, a teljesítménybérben dolgozót pedig munkaszüneti napon végzett munkájáért való munkabéren felül távolléti díja is megilleti. Magyarul, az ünnep alatt rendes beosztás szerint dolgozókat (étteremben, szállodában, egészségügyben) a munkaszüneti napra gyakorlatilag kétszeres díjazás illeti meg.
Más a helyzet akkor, ha egyébként ilyenkor nem működne a munkáltató, de baleset, vagy elemi csapás, súlyos kár, vagy az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély miatt kell túlórára berendelni a munkavállalót. Ebben az esetben a fenti díjazáson túl százszázalékos pótlék, vagy ötven százalékos pótlék, valamint egy másik pihenőnap is jár.