A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) hónapokkal ezelőtt mutatta be a teljes országra érvényes menetrendi koncepcióját, mely a MÁV hatékonyságának javításával milliárdos megtakarításokat hozhat, vonalbezárások és járatritkítás nélkül, ám ezeket a javaslatokat válaszra sem méltatták. A kétezer kilométer bezárásra javasolt vasútvonal között komoly regionális szereppel bíró, fejlesztésre érdemes vonalak is vannak, „kimondható tehát, hogy a javaslatot a BKV-nál 2007-ben hamar megbukott járatritkítási lázhoz hasonlóan csak a pénzügyi hentesszemlélet vezérelte”, a közlekedésszakmai megfontolások a legkevésbé sem.
„A MÁV súlyos beteg, de a gyógymód nem a halálos injekció beadása” – vélik. Az egyesület szerint a megoldás az ütemes menetrend bevezetése, a pazarlás és a korrupció megszüntetése, a közlekedési szövetségek és tarifaközösségek megalakítása, továbbá a MÁV-nak a gőzmozdonyok korszakát idéző működési rendjének átalakítása. Ezen intézkedésekkel milliárdos megtakarítások, a jobb szolgáltatás által pedig a mainál több bevétel érhető el. A megoldást nem a VEKE találta ki: sikerrel alkalmazza körülöttünk minden európai ország. „Elég szomorú, hogy a vasúti reformnak csúfolt rombolást előkészítők nem vették a fáradságot, hogy ezt észrevegyék” – áll a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület közleményében.
Közben technikai okokra hivatkozva egy héttel elhalasztotta Hónig Péter közlekedési miniszter a Vasúti Egyeztető Bizottság augusztus 27-re tervezett ülését.
Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Hónig Péter közlekedési miniszter technikai okokra hivatkozva halasztotta el a tárgyalást. Úgy értékelte: a miniszter azért kért időt, mert nincs felkészülve a tárgyalásra.
A MOSZ ügyvezető alelnöke utalt arra, hogy a közösségi közlekedés átalakításáról hivatalos és nem hivatalos elképzelések keringenek a különféle csatornákon, ami miatt a társadalom érintett része – a mellékvonalakon élők, a vasutasok, köztük a mozdonyvezetők – egyre feszültebbek, és aggódnak, mert nem látják a kormány egyenes, tárgyalható szándékát. Egyes hírek szerint a kormány 1874 kilométer mellékvonalat akar megszüntetni, ebben a helyzetben felelőtlenségnek tartja a MOSZ a tárgyalás elhalasztását, az időkérést – mondta Borsik János. Hozzátette: a szeptember 3-i tárgyalás eredményét megvárják, majd ezt követően döntenek a további lépésről, esetleg egy sztrájkbizottság megalakításáról.
A MOSZ ügyvezető alelnöke megjegyezte: a vasút átalakításáról a kiszivárogtatás feltételezhetően a közlekedési minisztériumból kerül ki. Borsik János szerint nem lehet az utasokat, a társadalmat, a munkavállalókat, köztük a mozdonyvezetőket bizonytalanságban tartani, a kialakult helyzetért, a bizonytalanságért a miniszter a felelős.
„A MÁV súlyos beteg, de a gyógymód nem a halálos injekció beadása” – vélik. Az egyesület szerint a megoldás az ütemes menetrend bevezetése, a pazarlás és a korrupció megszüntetése, a közlekedési szövetségek és tarifaközösségek megalakítása, továbbá a MÁV-nak a gőzmozdonyok korszakát idéző működési rendjének átalakítása. Ezen intézkedésekkel milliárdos megtakarítások, a jobb szolgáltatás által pedig a mainál több bevétel érhető el. A megoldást nem a VEKE találta ki: sikerrel alkalmazza körülöttünk minden európai ország. „Elég szomorú, hogy a vasúti reformnak csúfolt rombolást előkészítők nem vették a fáradságot, hogy ezt észrevegyék” – áll a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület közleményében.
Közben technikai okokra hivatkozva egy héttel elhalasztotta Hónig Péter közlekedési miniszter a Vasúti Egyeztető Bizottság augusztus 27-re tervezett ülését.
Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Hónig Péter közlekedési miniszter technikai okokra hivatkozva halasztotta el a tárgyalást. Úgy értékelte: a miniszter azért kért időt, mert nincs felkészülve a tárgyalásra. A MOSZ ügyvezető alelnöke utalt arra, hogy a közösségi közlekedés átalakításáról hivatalos és nem hivatalos elképzelések keringenek a különféle csatornákon, ami miatt a társadalom érintett része – a mellékvonalakon élők, a vasutasok, köztük a mozdonyvezetők – egyre feszültebbek, és aggódnak, mert nem látják a kormány egyenes, tárgyalható szándékát. Egyes hírek szerint a kormány 1874 kilométer mellékvonalat akar megszüntetni, ebben a helyzetben felelőtlenségnek tartja a MOSZ a tárgyalás elhalasztását, az időkérést – mondta Borsik János. Hozzátette: a szeptember 3-i tárgyalás eredményét megvárják, majd ezt követően döntenek a további lépésről, esetleg egy sztrájkbizottság megalakításáról.
A MOSZ ügyvezető alelnöke megjegyezte: a vasút átalakításáról a kiszivárogtatás feltételezhetően a közlekedési minisztériumból kerül ki. Borsik János szerint nem lehet az utasokat, a társadalmat, a munkavállalókat, köztük a mozdonyvezetőket bizonytalanságban tartani, a kialakult helyzetért, a bizonytalanságért a miniszter a felelős.