A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzéseivel kapcsolatos szabályokat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 9. §-a tartalmazza.
A KRESZ 9. § (4) bekezdésének c) pontja szerint a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni.
A fenti rendelkezés értelmében a fényjelző készülék sárga jelzése megállási kötelezettséget ír elő a járművezető számára. Azonban, ha ez nem tehető meg (például a jelzés zöldről sárgára váltáskor a jármű közvetlenül a megállás helyét jelző vonal előtt van, és a járművet csak vészfékezéssel lehetne megállítani), akkor a sárga jelzésen való áthaladással a jármű vezetője nem szegi meg a fenti előírást.
A KRESZ 9. § (4) bekezdésének d) pontja alapján a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel, többek között a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.
A szankcionálandó szabályszegő magatartások körét és az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a 410/2007. (XII. 29.) Kormány rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg.
Ezek között szerepel a KRESZ) 9. § (4) bekezdésének c) és d) pontja is. A R. 3. melléklete alapján a KRESZ 9. § (4) bekezdés c) pontjának megsértése – sárga jelzésnél a megállás elmulasztása – esetén a közigazgatási bírság összege 50.000.- forint.
A Rendőrség a fenti szabályszegés miatt csak abban az esetben indít közigazgatási bírság kiszabására irányuló közigazgatási eljárást, amennyiben a forgalomellenőrzések során készített felvételek kiértékelése alapján kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a jármű vezetője a sárga jelzés észlelése esetén biztonságosan meg tudott volna állni, azonban azt elmulasztotta.
A R. 3. melléklete alapján a KRESZ 9. § (4) bekezdés d) pontjának megsértése – tilos jelzés ellenére történő továbbhaladás – esetén a közigazgatási bírság összege 100.000.- forint.
A fenti bírságok kiszabására, a jármű üzemben tartójával, illetve használatba vevőjével szemben és a Kkt. 21. § (3) bekezdése alapján csak abban az esetben van helye, ha a jogsértést a külön jogszabály – a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet – szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentálták.
A szabályszegés elkövetése miatt lefolytatott közigazgatási eljárás során közlekedési előéleti pontot nem szabható ki, illetve a járművezetéstől a megbírságolt nem tiltható el.
Ezekben az esetekben járművezetéstől eltiltás nem alkalmazható.
ORFK Szóvivői Iroda
A KRESZ 9. § (4) bekezdésének c) pontja szerint a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni.
A fenti rendelkezés értelmében a fényjelző készülék sárga jelzése megállási kötelezettséget ír elő a járművezető számára. Azonban, ha ez nem tehető meg (például a jelzés zöldről sárgára váltáskor a jármű közvetlenül a megállás helyét jelző vonal előtt van, és a járművet csak vészfékezéssel lehetne megállítani), akkor a sárga jelzésen való áthaladással a jármű vezetője nem szegi meg a fenti előírást.
A KRESZ 9. § (4) bekezdésének d) pontja alapján a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel, többek között a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.
A szankcionálandó szabályszegő magatartások körét és az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a 410/2007. (XII. 29.) Kormány rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg.
Ezek között szerepel a KRESZ) 9. § (4) bekezdésének c) és d) pontja is. A R. 3. melléklete alapján a KRESZ 9. § (4) bekezdés c) pontjának megsértése – sárga jelzésnél a megállás elmulasztása – esetén a közigazgatási bírság összege 50.000.- forint.
A Rendőrség a fenti szabályszegés miatt csak abban az esetben indít közigazgatási bírság kiszabására irányuló közigazgatási eljárást, amennyiben a forgalomellenőrzések során készített felvételek kiértékelése alapján kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a jármű vezetője a sárga jelzés észlelése esetén biztonságosan meg tudott volna állni, azonban azt elmulasztotta.
A R. 3. melléklete alapján a KRESZ 9. § (4) bekezdés d) pontjának megsértése – tilos jelzés ellenére történő továbbhaladás – esetén a közigazgatási bírság összege 100.000.- forint.
A fenti bírságok kiszabására, a jármű üzemben tartójával, illetve használatba vevőjével szemben és a Kkt. 21. § (3) bekezdése alapján csak abban az esetben van helye, ha a jogsértést a külön jogszabály – a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet – szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentálták.
A szabályszegés elkövetése miatt lefolytatott közigazgatási eljárás során közlekedési előéleti pontot nem szabható ki, illetve a járművezetéstől a megbírságolt nem tiltható el.
Amennyiben a jogsértést a rendőrhatóság nem dokumentálta ilyen eszközzel, úgy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény előírásai alapján lefolytatott szabálysértési eljárásnak, illetve helyszíni bírság kiszabásának van helye a jármű vezetőjével szemben. Ebben az esetben a fenti cselekmények alkalmasak lehetnek az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésébe ütköző a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértése szabálysértés megállapítására. A szabálysértés miatt kiszabható helyszíni bírság összege 3.000.- forinttól 20.000.- forintig terjedhet. Amennyiben a felelősséget szabálysértési feljelentés nyomán, szabálysértési eljárásban állapítják meg, úgy a pénzbírság összege 30.000.- forintig terjedhet.
Szabálysértési eljárás során, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján, a tilos jelzésen való áthaladás miatt 4 közúti közlekedési előéleti pontot kell kiszabni. A fényjelző készülék sárga jelzéséből következő megállási kötelezettség elmulasztása miatt előéleti pont nem szabható ki.Ezekben az esetekben járművezetéstől eltiltás nem alkalmazható.
ORFK Szóvivői Iroda