A városi könyvtár hétfő délutáni rendezvényén Kabán Annamária és Mózes Huba erdélyi kötődésű írók elemezték a Dsida életművet, Konkoly Fruzsina magyar szakos egyetemi hallgató a költő verseit olvasta fel. Az irodalmi délután hangulatát komolyzenei etűdök emelték, zongorán Kósa József és Varga Zsuzsanna, fuvolán Csabay Zsuzsanna játszott. Dsida Psalmus Hungaricus című műve sokáig elhallgatott volt, a régi rendszerben, ennek a versének a befogadását kísérte a legtöbb tanácstalanság és félreértés. Különösen mostoha sors várt rá az 1950-es és 1960-as években, amikor nemcsak ezt a versét, hanem egész életművét méltatlan vádakkal illették.- Tudatos versíró és kötetszerkesztő volt Dsida Jenő munkásságára a transzcendencia és a világiság egyszerre jellemző. Õ hitt a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében és a „Mindenható mosolygásban”. A háború, a trianoni döntés következménye és fiatalkori szívbetegsége rányomta hangulatát a költő életművére. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki. felé.Visszatérő témája a haláltól való félelem, a mély katolikus vallásosságából eredő versei, és szerelmes versei. A klasszicizmus felé orientálódik költészete, azonban mindez majdhogynem eszköztelen módon, vagyis metaforák, allegóriák halmozása nélkül jelenik meg verseiben – mondta el Mózes Huba.
„Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak mindenegy magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém.”/ részlet Dsida Jenő – Psalmus Hungaricus verséből
- Erdélyből, Kolozsvárról származó írók, Mózes Huba és Kabán Annamária elemezték a Dsida Jenő munkásságát. Azért hívtuk őket a könyvbemutatóra, mert ők alaposan ismerik a Dsida életművet. Kabán Annamária birtokában eredeti dokumentumok is vannak Dsida Jenő életéről, részletesen ismeri a szerző műveit. A Miskolci Városi Könyvtár igyekszik rendszeresen szervezni különféle kulturális rendezvényeket, mindegyik fiókkönyvtárunkban. Az irodalmi délutánok célja, hogy a városunkban élő értelmiségi réteg időközönként találkozzon, megismerje egymást és hogy egy-egy szerző munkásságát jobban elemezzük - nyilatkozta Borkúti László könyvtárigazgató.
Búzafalvi Tamás