A díjátadáson Wiegmann Alfréd rendező, a Versszínház művészeti vezetője, Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Pataki András, a Forrás Színház igazgatója is részt vesz.
Az előadás ősbemutatóként jött létre az elbeszélő költemény versszínházi feldolgozásaként, a verses szöveg kiemelésével és a vizuális, filmes megjelenítés előtérbe helyezésével. A zenét a színház felkérésére Szarka Gyula írta és a Ghymes együttes jegyzi, a koreográfia Demcsák Ottó munkája. A látvány, 21. századi vizuális filmetűdökre épül, és fontos kifejezőeszközként erősíti az epikus szöveget.
A színpadnak, a színpadi megvalósításnak számolnia kell a ma befogadójával, s számol is, úgy hogy a mű sugárzó embersége, a morális üzenet ne szenvedjen csorbát – nyilatkozta Wiegmann Alfréd rendező. Ezt sajátosan a szuggesztív narráció és a narrációból a szerepbe átforduló, majd onnan újra az elbeszélő helyzetébe visszaforduló játékmód biztosítja. Ez megőrzi, s élvezhetővé teszi a gyönyörű, de a ma közönsége számára talán olvasva kissé nehezen érthető Arany Jánosi nyelvet is.
Az Első Magyar Versszínház díjnyertes előadása az októberi Kaleidoszkóp VersFesztiválon is színpadra kerül Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában, ezt Lutter Imre fesztiváligazgató jelentette be. A versenyprogramba már javában zajlik a jelentkezés versszínház, verszene, versmondás és versfilm kategóriában. A színész és előadóművész mesterség elsajátítására pedig a július 10-én kezdődő Versművészeti Szemináriumban, valamint a Színész és Előadóművész Felkészítő Műhelyben biztosít lehetőséget a Magyar Versmondók Egyesülete nyári verstábora, Neszmélyen. Az elismert művészek és szakemberek által vezetett táborokba június végéig várják a jelentkezőket. Részletes információt a Kaleidoszkópról a versfesztival.hu oldalon, a táborokról és a Versszínházról a vers.hu oldalon találnak az érdeklődők.
Az előadás ősbemutatóként jött létre az elbeszélő költemény versszínházi feldolgozásaként, a verses szöveg kiemelésével és a vizuális, filmes megjelenítés előtérbe helyezésével. A zenét a színház felkérésére Szarka Gyula írta és a Ghymes együttes jegyzi, a koreográfia Demcsák Ottó munkája. A látvány, 21. századi vizuális filmetűdökre épül, és fontos kifejezőeszközként erősíti az epikus szöveget.
A színpadnak, a színpadi megvalósításnak számolnia kell a ma befogadójával, s számol is, úgy hogy a mű sugárzó embersége, a morális üzenet ne szenvedjen csorbát – nyilatkozta Wiegmann Alfréd rendező. Ezt sajátosan a szuggesztív narráció és a narrációból a szerepbe átforduló, majd onnan újra az elbeszélő helyzetébe visszaforduló játékmód biztosítja. Ez megőrzi, s élvezhetővé teszi a gyönyörű, de a ma közönsége számára talán olvasva kissé nehezen érthető Arany Jánosi nyelvet is.
Az Első Magyar Versszínház díjnyertes előadása az októberi Kaleidoszkóp VersFesztiválon is színpadra kerül Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában, ezt Lutter Imre fesztiváligazgató jelentette be. A versenyprogramba már javában zajlik a jelentkezés versszínház, verszene, versmondás és versfilm kategóriában. A színész és előadóművész mesterség elsajátítására pedig a július 10-én kezdődő Versművészeti Szemináriumban, valamint a Színész és Előadóművész Felkészítő Műhelyben biztosít lehetőséget a Magyar Versmondók Egyesülete nyári verstábora, Neszmélyen. Az elismert művészek és szakemberek által vezetett táborokba június végéig várják a jelentkezőket. Részletes információt a Kaleidoszkópról a versfesztival.hu oldalon, a táborokról és a Versszínházról a vers.hu oldalon találnak az érdeklődők.