Az eseményen Fábri István szociológus, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője elmondta: a felsőoktatásba 2000 és 2010 tavaszán egyaránt 140 ezren jelentkeztek. A tíz év során 2004-ben tettek hasonlóan a legtöbben, akkor 167 ezren adták be jelentkezési lapjukat.
Egyre kevésbé befolyásolja a továbbtanulási szándékot a diákok társadalmi és szociális helyzete – mondta el Fábri István szociológus, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője a Felsőoktatási Jelentkezések műhelykonferencián. Hozzátette: a középiskoláig sem jutnak el a leghátrányosabb helyzetben élők, hiszen ezen családoknak az is problémát okoz, hogy gyermekeik az általános iskolát elvégezzék. Akik viszont gimnáziumba járnak, csak egy-két százalékukat befolyásolja a szociális helyzet, hiszen ők rendelkeznek a szükséges kulturális és anyagi háttérrel.
Minden ötödik megkérdezett szerint nem szükséges a diploma
Háromezer, felsőoktatásba nem jelentkező diákot kérdezett meg terveiről az Educatio, az eredmények szerint a válaszolók 15 százaléka a munka mellett dönt, háromnegyede azonban más keretek között ugyan, de tovább akar tanulni. Egy részük az OKJ-s tanfolyamok közül választ és szerez szakmát, a többiek pedig a felsőfokú szakképzéseken akarnak továbbtanulni, 3,6 százalékuk mondta azonban azt, hogy külföldre megy.
Egy hasonló minta alapján végzett kutatás eredményei szerint csaknem minden ötödik (17%) megkérdezett véli úgy, hogy az érvényesüléshez nem szükséges a diploma. Fábri István ezzel kapcsolatban elmondta: a diplomások számának emelkedése ellenére sem csökkent a foglalkozások presztízse, hiszen egyre többször követelnek meg egy munkakör esetében diplomát, akkor is, ha korábban annak betöltéséhez érettségi is elegendő volt. A megkérdezettek 65 százaléka látta úgy, hogy a diplomások többet keresnek azoknál, akiknek nincs diplomájuk. Csaknem 26 százalékuk gondolta viszont, hogy ugyanannyit.
Az utóbbi években csökkent ugyan a középiskolai korosztály létszáma, az érettségizők aránya azonban nőtt a 18 év felett maturálók miatt - mondta el a szociológus. A lakosság számának csökkenése miatt azonban ez a kompenzáció megszűnik az elkövetkezendő években, így az érettségizők száma is csökkenni fog - mondta a szociológus.
2004-ben töltötték ki legtöbben jelentkezési lapjukat
Ugyan 2000-ben és 2010-ben egyaránt 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 2005 és 2008 között folyamatosan csökkent ez a szám a tavaszi jelentkezési időszakban a bolognai rendszerre való átállás miatt. 2009-ben és 2010-ben azonban már éppen a mesterképzésre való jelentkezések miatt emelkedett meg a létszám. A tíz év során egyébként 2004-ben töltötték ki legtöbben, 167 ezren a jelentkezési lapjukat, miközben a mélypontot a 2008-as év jelentette, amikor alig százezren (97 ezer) mérettették meg magukat.
A kutatás során megvizsgálták az uniós adatokat is. Kiderült: 1998-ban még 12,2 millióan tanultak a felsőoktatásban, 2007-re azonban 18,9 millióra nőtt ez a szám. A vizsgált időszakban Ausztriát és Bulgáriát kivéve az össze tagországban nőtt a hallgatói létszám, Magyarországon például 12 évvel ezelőtt 254, három évvel ezelőtt azonban 431 ezren tanultak a felsőoktatásban.
Edupress.hu
Egyre kevésbé befolyásolja a továbbtanulási szándékot a diákok társadalmi és szociális helyzete – mondta el Fábri István szociológus, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője a Felsőoktatási Jelentkezések műhelykonferencián. Hozzátette: a középiskoláig sem jutnak el a leghátrányosabb helyzetben élők, hiszen ezen családoknak az is problémát okoz, hogy gyermekeik az általános iskolát elvégezzék. Akik viszont gimnáziumba járnak, csak egy-két százalékukat befolyásolja a szociális helyzet, hiszen ők rendelkeznek a szükséges kulturális és anyagi háttérrel.
Minden ötödik megkérdezett szerint nem szükséges a diploma
Háromezer, felsőoktatásba nem jelentkező diákot kérdezett meg terveiről az Educatio, az eredmények szerint a válaszolók 15 százaléka a munka mellett dönt, háromnegyede azonban más keretek között ugyan, de tovább akar tanulni. Egy részük az OKJ-s tanfolyamok közül választ és szerez szakmát, a többiek pedig a felsőfokú szakképzéseken akarnak továbbtanulni, 3,6 százalékuk mondta azonban azt, hogy külföldre megy.
Egy hasonló minta alapján végzett kutatás eredményei szerint csaknem minden ötödik (17%) megkérdezett véli úgy, hogy az érvényesüléshez nem szükséges a diploma. Fábri István ezzel kapcsolatban elmondta: a diplomások számának emelkedése ellenére sem csökkent a foglalkozások presztízse, hiszen egyre többször követelnek meg egy munkakör esetében diplomát, akkor is, ha korábban annak betöltéséhez érettségi is elegendő volt. A megkérdezettek 65 százaléka látta úgy, hogy a diplomások többet keresnek azoknál, akiknek nincs diplomájuk. Csaknem 26 százalékuk gondolta viszont, hogy ugyanannyit.
Az utóbbi években csökkent ugyan a középiskolai korosztály létszáma, az érettségizők aránya azonban nőtt a 18 év felett maturálók miatt - mondta el a szociológus. A lakosság számának csökkenése miatt azonban ez a kompenzáció megszűnik az elkövetkezendő években, így az érettségizők száma is csökkenni fog - mondta a szociológus.
2004-ben töltötték ki legtöbben jelentkezési lapjukat
Ugyan 2000-ben és 2010-ben egyaránt 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 2005 és 2008 között folyamatosan csökkent ez a szám a tavaszi jelentkezési időszakban a bolognai rendszerre való átállás miatt. 2009-ben és 2010-ben azonban már éppen a mesterképzésre való jelentkezések miatt emelkedett meg a létszám. A tíz év során egyébként 2004-ben töltötték ki legtöbben, 167 ezren a jelentkezési lapjukat, miközben a mélypontot a 2008-as év jelentette, amikor alig százezren (97 ezer) mérettették meg magukat.
A kutatás során megvizsgálták az uniós adatokat is. Kiderült: 1998-ban még 12,2 millióan tanultak a felsőoktatásban, 2007-re azonban 18,9 millióra nőtt ez a szám. A vizsgált időszakban Ausztriát és Bulgáriát kivéve az össze tagországban nőtt a hallgatói létszám, Magyarországon például 12 évvel ezelőtt 254, három évvel ezelőtt azonban 431 ezren tanultak a felsőoktatásban.
Edupress.hu