Miki: A verseny előtti tesztünk jól sikerült, bár voltak váltóproblémáink. A meccsnek úgy indultunk neki, hogy nem az első gyorson akartunk úgymond 120 százalékosan autózni. Az első szakasz jól ment, majd a következő gyorson a murva gumival a vizes, kifényesedett aszfalton volt egy kis túlcsúszásunk. Ezután elállt az eső, és a harmadik speciálison az első nagyvadat, Spitzmüllert sikerült is elkapnunk! Majd elkezdtek fogyni a váltóból a fokozatok; a nap záró szakaszán csak az egyes, a kettes és az ötös állt a rendelkezésünkre, így nem is lehetett más a célunk, mint hogy ne veszítsünk sokat. Vasárnap Spitzmüller mögött rajtoltam, és megint megcsíptük őket! Utána nem előre, hanem hátra kellett néznünk Hadikra és Hidegre. Hadikék bedobták azt a bizonyos törülközőt, maradtak Krisztiánék. Aztán láttuk, hogy körülbelül a verseny kétharmadánál Spitzmüllerék kiálltak. Az utolsó kör előtt Hidegékkel megbeszéltük, hogy ugyanolyan gumikkal állunk mind a ketten rajthoz és úgy vívunk meg. A 9. szakaszon egy picit talán bealudtam, veszítettünk is másodperceket. A 10. gyorson kinéztem a csapatra egy helyen, majd azt hittem, nem tudunk elfordulni az egyik kanyarban, de sikerült! Mi is meglepődtünk aztán, hogy Botkáék mögött alig 1 másodperccel abszolút 2. legjobb időt autóztuk - Asiékat is legyőzve. Azaz meglett a második nagyvad is! A záró szakaszon éreztem, hogy nem ronthatom el: mondtam is Tominak, hogy „nyugi, mi vezetünk!” Ha nincs az első napi váltógondunk, akkor...
Összességében nagyon jó kis versenyen vagyunk túl, ami kellő önbizalommal vértezett fel a folytatásra. Kár, hogy Spitzmüllerék - „motorhiba miatt” - kiálltak, mert jó lett volna egy teljes versenyen megmérkőzni velük. Jó érzés volt az is, hogy a végén a Hell-esek megint ránk találtak és ők is tanúi lehettek ennek a szép eredménynek. Nagyon köszönöm a fiúknak és a csapatnak a jól felkészített autót, Tominak a príma navigálást! Asinak, Zsuzsinak az itinert, Turi Tominak a jó tanácsokat, Asi csapatának a vb-s beállításokat. Pista bá megint király volt, Kovács Tominak, aki hatalmas munkát végzett, mint ahogyan a versenyrendezés is, ugyanis eddig ez volt az év legjobban szervezett és legemberibb versenye!
Tomi: A verseny előkészületei hibátlanul alakultak, amit lehetett, DVD-n is áttanulmányoztunk. Ugyanakkor sejtettem, hogy Miki nagyon jól fog teljesíteni murván, ám azt bevallom férfiasan, hogy ennyire jó eredményre nem számítottam. Az első napon abszolút tízben voltunk, majd vasárnap sikerült megvernünk Spicit és Asit is. A hajrában nagyon vissza kellett fognom Mikit. A kérdés csak az, hogy mi van, ha nem „hűtöm” le? A 10. gyorsasági szakasz – amikor legyőztük Asiékat és az abszolút 2. legjobb időt autóztuk – volt a versenyünk csúcspontja. Azé a versenyé, amelynek a végére nagyon elfáradtam. Egyébként elképesztő csatát vívtunk Hidegékkel! A lényeg az, hogy az eredmény ellenére is a földön kell járnunk, és nem csak azért mert, ez az első teljes évünk. Ugyanakkor rendkívül büszke vagyok arra, hogy megvillantunk! A következő meccsen, Veszprémben hasonló mentalitással, nagy alázattal kell majd autóznunk. Azt hiszem, hogy idén a dobogó még messze van, azonban egy kupácska talán már beleférhet. Nem hivatásom, de most személy szerint is megszeretném dicsérni Markó Tibor urat a verseny rendezésért. Az, aki személyesen mossa le a kocsikat csak azért, hogy ne legyen csúszás és vendégül látja a mezőnyt … Na, az igen! A helyszín is csodálatos volt: a szervizpark, a versenyiroda, a rajt-céldobogó egy helyen és végre a központban. Köszönjük!
Összességében nagyon jó kis versenyen vagyunk túl, ami kellő önbizalommal vértezett fel a folytatásra. Kár, hogy Spitzmüllerék - „motorhiba miatt” - kiálltak, mert jó lett volna egy teljes versenyen megmérkőzni velük. Jó érzés volt az is, hogy a végén a Hell-esek megint ránk találtak és ők is tanúi lehettek ennek a szép eredménynek. Nagyon köszönöm a fiúknak és a csapatnak a jól felkészített autót, Tominak a príma navigálást! Asinak, Zsuzsinak az itinert, Turi Tominak a jó tanácsokat, Asi csapatának a vb-s beállításokat. Pista bá megint király volt, Kovács Tominak, aki hatalmas munkát végzett, mint ahogyan a versenyrendezés is, ugyanis eddig ez volt az év legjobban szervezett és legemberibb versenye!
Tomi: A verseny előkészületei hibátlanul alakultak, amit lehetett, DVD-n is áttanulmányoztunk. Ugyanakkor sejtettem, hogy Miki nagyon jól fog teljesíteni murván, ám azt bevallom férfiasan, hogy ennyire jó eredményre nem számítottam. Az első napon abszolút tízben voltunk, majd vasárnap sikerült megvernünk Spicit és Asit is. A hajrában nagyon vissza kellett fognom Mikit. A kérdés csak az, hogy mi van, ha nem „hűtöm” le? A 10. gyorsasági szakasz – amikor legyőztük Asiékat és az abszolút 2. legjobb időt autóztuk – volt a versenyünk csúcspontja. Azé a versenyé, amelynek a végére nagyon elfáradtam. Egyébként elképesztő csatát vívtunk Hidegékkel! A lényeg az, hogy az eredmény ellenére is a földön kell járnunk, és nem csak azért mert, ez az első teljes évünk. Ugyanakkor rendkívül büszke vagyok arra, hogy megvillantunk! A következő meccsen, Veszprémben hasonló mentalitással, nagy alázattal kell majd autóznunk. Azt hiszem, hogy idén a dobogó még messze van, azonban egy kupácska talán már beleférhet. Nem hivatásom, de most személy szerint is megszeretném dicsérni Markó Tibor urat a verseny rendezésért. Az, aki személyesen mossa le a kocsikat csak azért, hogy ne legyen csúszás és vendégül látja a mezőnyt … Na, az igen! A helyszín is csodálatos volt: a szervizpark, a versenyiroda, a rajt-céldobogó egy helyen és végre a központban. Köszönjük!