Gondok voltak Bükkszentlászlón, Perecesen, Görömbölyön, Miskolctapolcán és Hejőcsabán is, a Keleti kapuban kritikussá vált a helyzet. Az árvíz mellett partfalszakadások, suvadások is történtek, ami több helyen megerősítést, alátámasztást igényelt. A helyzetet nehezítette, hogy a karsztrendszer nagy nyomása miatt több forrást le kellett állítani, az ivóvizet is korlátozni, a termálvizet is rá kellett kapcsolni a rendszerre, hogy a környező települések vízellátását is biztosítani tudják.
A védekezésben résztvevőkről szólva Káli Sándor elmondta: a Miskolc Holding cégeinél és az önkormányzatnál folyamatos ügyelet volt, hatékonyan vettek részt a munkában. A polgármester felsorolta, kik vettek részt a kárelhárításban - naponta 3-400 főről volt szó. Elhangzott, a Miskolc térségében kialakult árvízi helyzet azt is jelentette, hogy öt településről érkeztek kitelepítettek a városba. Közülük 75 fő több napig aktívan részt vett a miskolci helyreállítási munkálatokban. Káli Sándor felsorolta az intézményeket, ahol a védekezésben részt vevőket elhelyezték. A védekezés becsült költsége 113 millió forint, a helyreállítás költségei 687 millió forintot jelentenek. A károk becsült összege még tovább növekedett júniusban, Miskolcot mintegy 1,5 milliárdos kár érte. A lakossági kárfelmérés még folyamatban van, ebben a város is segített. Az önkormányzat által nyitott alszámlákra összesen majdnem 12 millió forintos befizetés érkezett. Káli Sándor mindenkinek köszönetet mondott, aki segített, s felolvasta a Független Rendőr Szakszervezet köszönőlevelét is.
NAPIREND ELÕTT
A napirend előtti felszólalásokban elsőként Lenártek András fideszes képviselő beszélt arról, a Sajó évszázados árvize kapcsán jócskán van levonni való tanulság Miskolcon. A hírek szerint vizsgálatok indulnak, megfelelő előkészítések alapján, megfelelően zajlott-e a védekezés. A képviselő szerint nem kerülhető meg a kérdés, vajon a bevásárlóközpontok engedélyeztetése kapcsán minden rendben volt-e. A felelősséget ki kell vizsgálni, és meg kell állapítani. Egy felsőzsolcai lakostól kapott egy építési engedélyt, melyet az ártérre adtak ki, az Auchan mellé. A kiadás dátuma 2010. június 9., ami Lenártek András szerint döbbenetes. Kérik, ha lehetséges, vonják vissza az építési engedélyt.
Káli Sándor válaszában elmondta, tovább kellett volna folytatni a gondolatot: mi az engedély kiadásának rendje. Szakhatósági engedélyekre van szükség, ha ezek megérkeznek, akkor az önkormányzatnak nem áll módjában megtagadni az építési engedélyt. Az Auchan kapcsán a regionális hatóság nem adta meg a hozzájárulását, az országos azonban igen, így az önkormányzat nem tehetett mást, mint hogy kiadta az engedélyt. Törvény általi kötelezettség az engedély kiadása, ennek pedig most volt az időpontja. Vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, ami azt bizonyítja, az önkormányzat nem követett el szabálytalanságot.
Sebestyén László fideszes képviselő a Diósgyőr története című könyvet ajánlotta a közönség figyelmébe, s köszönetet mondott Orosz Árpádnak, a szerzőnek. Mint mondta, Orosz Árpád kohászattal kapcsolatos kérdéseket is megfogalmazott, ezeket lehetőségeihez képest igyekszik figyelembe venni. Káli Sándor elmondta, ismeri a könyvet, jelen volt a bemutatón, Diósgyőr fejlődése iránt elkötelezett szerzőről van szó.
Juga György fideszes képviselő azzal kezdte felszólalását, csatlakozik a Lenártek András által elmondottakhoz. Az ügyiratban szerepelnek dátumok, eszerint szeptemberben volt a végső határideje az engedély aláírásának, így lett volna idő mérlegelni. Megjegyezte, hogy a Szent István tér melletti szálloda esetén fél évig húzta a város az engedély kiadását, majd az egyik alpolgármester támadta azt meg. Tehát a városnak lenne lehetősége, hogy mérlegeljen és lehetőségeket keressen. Öt nappal az árvíz után engedélyt kiadni jogszerű, de nem ízléses. A képviselő szerint pár hónapja, egy újságcikk alapján még úgy tűnt, hogy a város új szemléletben kezeli a közterek kialakítását, hiszen a lakosságtól kértek javaslatot egy diósgyőri tér megtervezésére. Kiderült azonban, hogy a város már korábban megterveztette a teret egy céggel. A képviselő arról is tájékoztatott, hogy elkészültek a „sokadik”, de végre talán végleges tervei a villamospályának, a diósgyőri résznek, a belvárosinak, a megállóknak.
Dr. Kovács László fideszes képviselő elmondta, olyan védelmi szerv jöhet létre az árvízi vészhelyzet kapcsán, amiről már korábban a közgyűlés is tárgyalt, ez egy jó kezdeményezés. Hozzátette: a Diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban hétfőn sok lakos jelent meg a fórumon, ahol megfogalmazódott benne egy fontos gondolat. A Szinva olyan szakaszait illetően, melyek kezelésében mások is részt vesznek, közösen fogalmazzanak meg terveket. „Egy asztalhoz ülve, ne levelezzenek, legyen ez gyorsabb és egyszerűbb”. A képviselő szerint, „szakhatóságok részvételével egy megbeszélésen rövidre lehetne zárni a dolgokat”.
Káli Sándor megjegyezte, az árvízi önkéntes egyesület létrehozásáról ma még szó lesz egy előterjesztés kapcsán. Az elmondottakkal egyetért, azt szeretnék, hogy az egyéb kezelőkkel együtt közös állásfoglalás szülessen. Véleménye szerint törvényi változásokra is szükség van, illetve bátorságra, mert olyan szervekkel is szembe fognak menni, akiknek majd nem tetszik, amit akarnak. Ha vége a bajnak, a hivatalok más szemlélettel állnak hozzá a dolgokhoz. Kőkemény döntésekre lesz szükség. Például a Szinva medrénél a kisajátítások esetén egy centit sem fognak engedni, sok az elépítés, elfoglalás, ezeknél keményen végig fog a hivatal menni – tette hozzá a polgármester.
Kovács Józsefné szabaddemokrata képviselő a hulladékkezelési közszolgáltatói szerződés díjszabása kapcsán szólalt fel. A 2010-es díjemelés 16 százalékos volt, ezt már akkor kifogásolta, és most is. A nagymértékű emelést a miskolciak nagyobb hányada elutasítja a képviselő szerint, petíció született 15 ezer aláírással. Orosz Lajostól kaptak választ, mely szerint a 16 százalékból 11 százalék a fejlesztésekhez szükségesek. Részleteket olvasott fel a közszolgáltatói szerződésből, melynek kapcsán észrevételeket és kérdéseket fogalmazott meg.
A képviselő értetlenségének adott hangot, miért szükséges, hogy 17 éves távlatban előre gondolkodva most szedjenek be a díjban olyan összegeket, amelyek későbbi beruházásokhoz szükségesek. A KSH által megállapított infláció fölött nem kellene a díjat emelni a képviselő szerint. Sok a szemét, még mindig nem tudatos a lakosság. - Ha a jogszabályi háttér nem ad lehetőséget, hogy a számlázás egyedi szerződésen alapuljon, akkor a társasházaknak fizessen az AVE beszedési díjat, javasolta Kovács Józsefné. Orosz Lajos alpolgármester a témára válaszolva elmondta, a petíció szervezőivel további megbeszéléseket folytat, bízik benne, hogy még a nyáron megoldást találnak az AVE-t is bevonva a felmerült problémákra, kérdésekre.
Bartha György szocialista képviselő az árvíz kapcsán elmondta, Miskolcon 5500 rendőrt és vámost pihentettek. A kitelepítettek a hírekkel ellentétben nem okoztak károkat az intézményekben, ahol elhelyezték őket. Több ezer tonna homokot szállított ki Miskolc, több százezer homokzsákot építettek be. A képviselő szerint a felelőtlen emberi magatartásról is beszélni kell, például az önkényes töltésátvágásokról. Döbbenetesnek nevezte azt is, hogy miközben a hatékony védekezés érdekében a villamospályabontásból felszabaduló vasbeton elemeket is használták a Szinva partfalának beomlásainál, valaki feljelentés tett a miskolci önkormányzat ellen, hogy környezetszennyező anyagokat tesznek a patakba. A képviselő külön köszönetet mondott Leskó György polgárvédelmi vezetőnek. Káli Sándor köszönetet mondott az egyetemistáknak, illetve a cigány kisebbségi képviselőknek is.
Dr. Hardonyi András, szocialista képviselő elmondta, nagyon komoly felszíni vízkárosodás is érte a város több részét, fontosnak tartana olyan intézkedési tervet, amely az árkok rendbetételét szabályozná. Kérte, hogy a sérült utaknál legalább a közlekedést biztosítsák addig is, amíg a helyreállításokhoz szükséges pályázati, illetve vis major forrásokhoz hozzájuthat a város.
Káli Sándor megköszönte a felvetést. Felsorolta, mely városrészekben van aszfaltos és zúzalékos utaknál, partfal-suvadásoknál, omlásoknál pályázat beadva, a mederkotrásokat pedig néhol már el is kezdték, tette hozzá.
Dr. Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője elmondta, a városban lévő kiépítetlen csapadékvízrendszer továbbépítéséről már a májusi közgyűlésen is beszélt, ennek kapcsán megköszönte a polgármester intézkedését, hiszen a Győri kapuban benyújtott pályázat támogatásra került. Ezzel a teljes Győri kapui részben kiépíthetővé válik a csapadékvíz elvezetése 423 milliós támogatással, ami 90 százalékos, ennek köszönhetően már ebben az évben elindulhat a beruházás 36 utcában.
A távhőszolgáltatás díjáról
Első napirendi pontban a távhőszolgáltatás díjáról szóló rendelet módosítását tárgyalta a képviselő-testület. Az előterjesztés szerint a szolgáltató a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendelet módosítását javasolja annak érdekében, hogy a lakossági távhőszolgáltatási hődíj és vízfelmelegítési díj változtatásaival rugalmasabban legyenek követhetők a szabadpiaci gázárváltozások. A lakossági célú alapdíj változtatása továbbra is a jelenlegi rendelkezések szerint és nem ármechanizmus alapján történne. A módosítás elmaradása esetén, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. az egyes beszállítói árnövekedések alkalmával, a mintegy két-három hónapos eljárási időszakok okozta veszteségeit a soron következő díjmódosítás keretében kellene, hogy érvényesítse.
A szociális ellátások helyi szabályairól
Második napirendi pontban a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztést tárgyalta a közgyűlés. A jelenleg hatályban lévő rendelet - megalkotása óta - évente többször is módosításra került. Az egységes szerkezetbe foglalás ellenére a módosítások a laikusok számára nehezen követhetők, átláthatók. A szabályozás átláthatósága, értelmezhetősége és terjedelme miatt külön rendeletben szabályozzák a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, valamint a szociális szolgáltatásokat.
Vis maior alap létrehozása
Ezt követően a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló rendelet módosításáról, az állattartás helyi szabályairól szóló rendelet megalkotásáról, majd a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályozásáról, azaz egy vis maior alap létrehozásáról tárgyalt a közgyűlés.
Mint ismeretes, a tavaszi nagy esőzések miatt bekövetkezett árvíz és belvíz Miskolcon több, magántulajdonban álló ingatlanban is károkat okozott. A sajnálatos események indokolttá tették, hogy a miskolci önkormányzat egy hosszú távon működtethető, vis maior alapot hozzon létre.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az állam vis maior támogatást nyújt az egyes, természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások részbeni vagy teljes megtérítésére. Az önkormányzati, vagy kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményeket - kötelező feladatok ellátását szolgáló intézményt, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait - sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével szintén vis maior támogatás igényelhető a helyi önkormányzat a központi költségvetésből. A hatályos jogszabályok alapján nem igényelhető viszont támogatás a magántulajdonban álló ingatlanokban, - az alapvetően a természeti erők által okozott események következtében - keletkezett károk enyhítésére.
Parkolási szabályok
Hatodik napirendi pontban a fizető parkolási rendszerről szóló rendelet hatályon kívül helyezésére és Miskolc közigazgatási területén a járművel várakozás szabályairól szóló rendelet megalkotására került sor. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság megállapításait figyelembe véve, 2010. június 1-ei ülésén elfogadta a parkolási tevékenységet rendező új szabályokat. Ennek alapján az önkormányzatok helyi rendeleteit is az új törvényi előírásokhoz kell igazítani. A rendeletalkotást követően a parkolás feltételei nem változnak lényegesen Miskolc közterületein, a közgyűlés csupán a jogszabályi előírásokhoz igazítja rendeletét.
Új városi elismerés, jogászoknak
Az önkormányzati elismerésének alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló rendelet módosításáról is tárgyaltak az ülésen. Elhangzott: az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló rendelet szerint a kitüntető címek és díjak átadására minden évben május 11-én, Miskolc Város Ünnepén kerül sor. A jelen rendeletmódosítással az önkormányzat méltó elismerést kíván teremteni a jogi területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek számára is. A Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj névadója tősgyökeres miskolci jogász volt. Középiskoláit Késmárkon és Miskolcon végezte. Eperjesen hallgatott jogot, tanulmányait Budapesten fejezte be. Jogi gyakorlatát Miskolcon töltötte, ahol később a Miskolci Ügyvédi Kamara első titkárává választották. 1876-ban önálló irodát nyitott, 1887-től a Kamara elnökhelyettese. 1901-től országgyűlési képviselő, aktív politikai tevékenysége idején elhárította az igazságügyi miniszteri, majd később a házelnöki felkérést is. 1922-ben halt meg, Bizony Ákosra nagy tisztelettel emlékezett Miskolc város közgyűlése, emlékét utcanév őrizte.
Dr. Szinay Attila (Fidesz) képviselő, frakcióvezető a napirend tárgyalásánál aggályát fejezte ki, hogy a túl sok városi elismerés devalválja azok értékét, megosztja a közönség figyelmét. A politikus szerint akörül is bizonytalanság van, részt kívánnak-e venni a jelölésben a díj odaítélésre kijelölt személyek. Dr. Mokrai Mihály alpolgármester válaszában elmondta, hogy a sajátos elkötelezettséget kívánó jogászi hivatás mindenképpen megérdemli az elismerést, a díj odaítéléséről pedig ebben az esetben is kuratórium dönt, szakmai jelölések alapján.
A Vasgyári piac üzemeltetési szerződése
Ezt követően tárgyalt a közgyűlés a Vasgyári piac üzemeltetési szerződésének meghosszabbításáról. Az önkormányzat 2003 őszén határozta el a piac és környezete felújítását, fejlesztését. A szükséges egyeztetéseket követően a város a Kiskereskedők Országos Szövetsége B.-A.-Z. Megyei Szervezetével (KISOSZ) kötött együttműködési megállapodást, amely alapján a piac felújítása elkezdődött. A rekonstrukció és a fejlesztés az eltelt idő alatt megvalósult, és a miskolciak használatba vehették a megújult Vasgyári piacot. 2005. január 1-jén az önkormányzat határozott időre átadta a KISOSZ-nak a piac üzemeltetési jogát. A szerződés értelmében - annak időtartama alatt - a KISOSZ gazdálkodik a piac területén található felépítmények bérleti jogával, gondoskodik a piacként történő üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások betartásáról, biztosítja a közüzemi szolgáltatások folyamatosságát, ellátja a felépítmények karbantartási, állagmegóvási feladatait. Ennek fejében megilleti az üzemeltetésből származó bevétel. Az előterjesztés szerint, az eltelt években az üzemeltető minden igényt kielégítve, megfelelő módon látja el a szerződésben foglalt feladatait. Mivel a KISOSZ üzemeltetési szerződése idén lejár, a Vasgyári piac működtetésének folyamatos, zavartalan biztosítása érdekében az előterjesztés keretében javasolják a szerződés meghosszabbítását, 2015. december 31. napjáig. Csutorás Géza (Fidesz) képviselő javasolta a szerződést úgy módosítani, hogy az üzemeltető feladatkörébe kerüljön bele gombavizsgáló alkalmazása is.
Ösztöndíjak, intézményi névváltoztatások
Városi művészeti és tudományos ösztöndíjainak adományozásáról, kulturális intézmények alapító okiratának módosításáról is tárgyalt a közgyűlés. A változások között szerepel, hogy a Miskolci Városi Könyvtár neve Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központra változik, a fiókkkönyvtári elnevezések mellől törlik a „fiók” megnevezést. Az Avasi Könyvtár a Móra Ferenc Könyvtár nevet kapja, a külön telephelyen működő József Attila Könyvtár pedig összevonásra kerül a József Attila Letéti Gyermekkönyvtárral.
Köztéri szobrok áthelyezése
A közgyűlés napirendjén szerepelt köztéri képzőművészeti alkotások áthelyezése is. A miskolci önkormányzat 1988-ban egy irodalmi emlékparkot hozott létre a Népkertben. Itt több szobor helyét kialakították, s négy irodalmár posztamensen álló büszt szobrát is elkészítették: Kiss Sunyi István: Tompa Mihály, Szanyi Péter: Hunfalvy Pál, Varga Éva: Jókai Mór, Varga Miklós: Palóczy László című alkotásait. Az irodalmi park ezek után nem bővült tovább, az elmúlt években Varga Éva és Varga Miklós alkotásait eltulajdonítottak - már csak posztamenseik állnak ott torzóként. Kiss Sunyi István és Szanyi Péter szobrait ezért át kívánják helyezni egy méltóbb, védettebb helyre, a magányos posztamenseket pedig el szeretnék távolítani.
Az előterjesztés szerint Tompa Mihály emlékszobrát Miskolc, Martin-Kertvárosban lévő Tompa Mihály könyvtár előtti kis parkba, Hunfalvy Pál szobrát a Hunfalvy Pál utca mellett a Diósgyőri Gimnázium védett udvarába szállítják át, helyezik el. Mindez az alkotókkal, a fogadó intézményekkel, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyeztetett módon fog lezajlani. A szobrok átszállítását, a megfelelő környezet kialakítását 2010 augusztusára tervezik.Tompa Mihály mellszobra avatásának tervezett időpontja 2010. szeptember 28., amikor a Miskolci Városi Könyvtár a Tompa Mihály emléknapot tartja.
Kilépés az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéből
Tárgyalt a közgyűlés a Martin-Kertváros Pitypang Óvoda épületbérléséről szóló szerződés megkötéséről, valamint Miskolc kilépéséről is az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéből.
A közgyűlés 2007 novemberében döntött arról, hogy Miskolc csatlakozzon az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez. A tagsági viszony feltételei között szerepel, hogy a tagvárosok biztosítják a helyi program működéséhez szükséges személyi és anyagi-tárgyi feltételeket. Dr. Mokrai Mihály, egészségügyért felelős miskolci alpolgármester szerint közel két és fél éves tagsági jogviszony alatt szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a szövetség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem teljesültek a belépéskor megfogalmazott célok, és a szövetség egészségvédelem és egészségfejlesztés terén betöltött szerepe elenyésző, s a tagvárosoktól beszedett tagdíj sem a megfelelő módon került felhasználásra, ezért tartják indokoltnak a szövetségből való kiválást.
Napirenden szerepelt a 2010/2011. tanév előkészítésével kapcsolatos közgyűlési határozat felülvizsgálata és egy általános iskola névváltoztatása (a Bársony János Általános Iskola igazgatója azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy engedélyezze intézményének a Bársony-Hunyadi Általános Iskola név felvételét), valamint pályázat kiírása az Avas és környéke Óvodai Gazdasági Szervezet magasabb vezetői álláshelyére is.
Miskolci Piac Zrt.- zárt ülés
Ezt követően tárgyalták a képviselők a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának módosítását, a Miskolci Piac Zrt. vezérigazgatójának, valamint felügyelő bizottsági tagjának jelölésére irányuló előterjesztést. Juga György fideszes képviselő a napirend vitájánál elmondta: tudomásuk szerint a társaság nehéz anyagi helyzetben van, így arra is kíváncsiak lennének, hogyan kívánják hosszú távon is stabillá, működőképessé tenni a Piac Zrt.-t, amely több száz ember megélhetését, s több tízezer ellátását biztosítja. A napirend további tárgyalását, a város gazdasági érdekeire való tekintettel zárt ülésre utalta a közgyűlés.
Szó volt még a miskolci önkormányzat által alapítóként vagy társalapítóként létrehozott közhasznú szervezetek 2008. évi szakmai munkájáról és elszámolási kötelezettségének teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról. Lenártek András fideszes képviselő nagyobb figyelmet, körültekintést javasolt arra nézve, mely szervezetek támogatandók, s melyek tevékenysége megkérdőjelezhető, majd a Pénzügyi Bizottság elnökeként jelezte, mely szervezeteket tartanak támogatandónak, s melyeket nem.
Miskolctapolcai fejlesztések
Tárgyalt a grémium Miskolctapolca integrált közterület-fejlesztésének előzetes akcióterületi tervéről is. Mint elhangzott, az önkormányzat komplex módon, a helyi társadalmi és gazdasági igényeknek és az adottságoknak megfelelően tervezi Miskolctapolca fejlesztését. Ennek érdekében széleskörű partnerségi egyeztetésekre került sor, civil és vállalkozói fórumokon, s közvetlenül egyeztettek a helyi gazdaságban meghatározó szerepet játszó cégek által Miskolctapolca Turisztikai Klaszter Egyesület néven, 2009. május 14-én megalapított klaszter tagjaival is. Az akcióterület fejlesztését tartalmazza a 2008. júniusában, a közgyűlés által elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia is.
A fejlesztés fő céljaként a városrész település-környezetének megújítása, a helyi lakosság komfortérzetének javítása turizmus dinamikus fejlődése következtében tapasztalható, a helyi lakosság élethelyzetére gyakorolt "negatív" hatások enyhítése lett meghatározva. További célként szerepel rendezett települési és minőségi üdülőhelyi környezet kialakítása, a területi és funkcionális kapcsolatok fejlesztése, a zöldfelületek nagyságának megőrzése, állapotának javítása, tradicionális (vízi)rekreációs felületek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A gazdasági célú fejlesztési tervek között szerepel a Zenit büfé és kerékpárkölcsönző kialakítása, fejlesztése; a Barabits büfé felújítása; a Barabits sétány elején, buszmegálló környékén üzletek kialakítása.
A települési környezeti fejlesztések között egyebek mellett az őspark rekonstrukciója; a Hejő-patak menti sétány bővítése; a Garas Sámuel sétány megújítása; a belterületi utak felújítása. Közösségi funkciós fejlesztési terv a csónakázó tó rehabilitációja és szabadidő-sport helyszínné alakítása. Magántőke bevonásával tervezett gazdasági célú fejlesztés a Hotel Juno korszerűsítése, de tervezik a Barlangfürdő fejlesztését, további barlangjáratok feltárását, szolgáltatásba történő bevonását, négycsillagos, emblematikus építészeti megjelenítésű szálloda létesítését a Barlangfürdő területén. Magántőke és magánüzemeltető bevonásával - a volt kőbánya területén "Zöld álmok strandja" néven új élményfürdő komplexum építése, Barlangfürdővel történő összekapcsolása is szerepel a tervek között. Az előterjesztést egyhangúlag támogatták a szakbizottságok.
Miskolc Kártya
Beszámoló hangzott el Miskolc 2006-2010. évre szóló Fogyatékosügyi Programjának időarányos végrehajtásáról, valamint a Miskolci Városi Lakossági Kártya kedvezményrendszer működtetéséről is.
A Közgyűlés 2008. szeptemberében egyhangúan döntött a városlakóknak különféle kedvezményeket biztosító kártya bevezetése mellett. A feladat ellátásával, a rendszer felállításával és üzemeltetésével a koncepciót kidolgozó X-Centrum Nonprofit Kft.-t bízták meg, a bevezetésének és működtetés költségeire meghatározott ütemezéssel forrást is biztosított az önkormányzat. Az X-Centrum megteremtette a Miskolc Kártya működésének keretrendszerét és 2009. május 11-én elindította a lakossági kedvezményprogramot, amelynek üzemeltetését a mai napig fennakadás nélkül biztosítja, annak folyamatos fejlesztése mellett.
A bevezetést követően a közgyűlés, összhangban a lakossági igényekkel és a város stratégiai törekvéseivel, 2009. szeptember 18-ai és 2010. március 4-ei határozataiban kiterjesztette a Miskolc Kártyára jogosultak körét a Miskolcon állandó lakcímmel rendelkező magánszemélyek mellett, további csoportokra is. Ezzel párhuzamosan, helyi kereskedők bevonásával tovább szélesítették a Miskolc Kártyával elérhető kedvezmények körét, az előterjesztés szerint, a kártyabirtokosok ma már Miskolc 176 pontján, 118 helyi kiskereskedőnél, vendéglátónál, szolgáltatónál vásárolhatnak, átlagosan 10 százalékkal kedvezőbb áron. Mint elhangzott, a program népszerű, a kedvezményrendszert használók köre folyamatosan bővül, jelenleg már több mint 13.400-an váltották ki a kártyát. Ugyanakkor folyamatosan érkeznek újabb lakossági megkeresések, amelyek a kedvezményrendszer jogosultsági körének további szélesítését szorgalmazzák.
Dr. Varga Zoltán (MSZP) képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke elmondta, a tájékoztatót összességében elfogadásra javasolják, ugyanakkor levélben kérik a polgármestert, a kártya-üzemeltetéssel kapcsolatos gazdálkodás áttekintésére. Juga György (Fidesz) képviselő hozzászólásában úgy fogalmazott, örömmel fogadták a kártya bevezetését, működtetését, ez a párt 2006-os választási kampányának is a része volt Miskolcon. Nem helyeslik ugyanakkor, hogy a működtető cégben időközben teljesen megszűnt a városi tulajdon, átláthatatlan a gazdálkodás. A képviselő szerint megfontolásra érdemes, hogy a Jogi Bizottság sem javasolta az előterjesztés elfogadását, s javasolta, hogy a közgyűlés ne döntsön most a napirendet illetően. Készüljön új előterjesztés, a gazdálkodást érintő, vitás kérdések tisztázásával, s annak figyelembe vételével, hogy ismét meglegyen a városi tulajdonrész a kártya-rendszert működtető cégben.
Dr. Tompa Sándor (MSZP) képviselő hozzászólásában elmondta: összességében mindenki pozitívan értékeli a Miskolc Kártya eddigi működését, ennek erkölcsi jelentősége is van, az együvé tartozást jelképezi, mind a kedvezményt nyújtók, mind az azokat igénybe vevők számára hasznos. A képviselő az MSZP frakció nevében elfogadásra javasolta a tájékoztatót, ugyanakkor indítványozta, hogy indokolt esetben készüljön új előterjesztés a kártyát érintő, bővítési, gazdálkodási kérdésekről.
Dr. Bernáth Attila, az X-Centrum Nonprofit Kft. igazgatója felszólalásában visszautasította a Miskolc Kártyával kapcsolatos gazdálkodást érintő, negatív feltételezéseket, s kérte, a hasznos kezdeményezésből ne csináljanak pártpolitikai kérdést, "ne rontsák el több ezer ember örömét".
Ezt követően tájékoztatót tárgyalt a grémium a város környezeti állapotáról, az Önkormányzat 2009. évi környezetvédelmi tevékenységéről, valamint Miskolc Kistérség Többcélú Társulása 2010. I. félévi működéséről is.
Sürgősségi napirendek
A sürgősségi napirendek között, egyebek mellett javaslat kerül a képviselők elé a 14. számú házi gyermekorvosi körzet megszüntetésére, önrész biztosítására több természeti kár helyreállítására irányuló vis maior pályázathoz, a belváros FPP területén lévő helyiségbérletek módosításáról, a Fazola Henrik és Gálffy Ignác TISZK fejlesztéséhez pályázati önrész biztosításáról, a Miskolci Integrált Szakképző Központ szerződésmódosításáról. Ugyancsak sürgősséggel kerül a grémium elé az egykori Zalka Máté laktanya értékesítésére vonatkozó korábbi döntés módosítása, az észak-déli villamosvonal előkészítéséhez támogatási forrás megszerzése, az Eötvös József és Szemere Bertalan középiskolák alapító okiratának és a korábban engedélyezett osztályszámainak módosítása.
Szerepel még a sürgősségi előterjesztések között a várfürdőben a szauna fejlesztésre, üzemeltetésére vonatkozó szerződéskötés, a Helyi Választási Bizottság tagjainak, póttagjainak megválasztása, a MIFÜ megvásárlásával kapcsolatos hitelszerződésekhez szükséges döntések elfogadása, a Diósgyőr FC támogatási szerződés folytatása, illetve befektetői ajánlat megtárgyalása.
A védekezésben résztvevőkről szólva Káli Sándor elmondta: a Miskolc Holding cégeinél és az önkormányzatnál folyamatos ügyelet volt, hatékonyan vettek részt a munkában. A polgármester felsorolta, kik vettek részt a kárelhárításban - naponta 3-400 főről volt szó. Elhangzott, a Miskolc térségében kialakult árvízi helyzet azt is jelentette, hogy öt településről érkeztek kitelepítettek a városba. Közülük 75 fő több napig aktívan részt vett a miskolci helyreállítási munkálatokban. Káli Sándor felsorolta az intézményeket, ahol a védekezésben részt vevőket elhelyezték. A védekezés becsült költsége 113 millió forint, a helyreállítás költségei 687 millió forintot jelentenek. A károk becsült összege még tovább növekedett júniusban, Miskolcot mintegy 1,5 milliárdos kár érte. A lakossági kárfelmérés még folyamatban van, ebben a város is segített. Az önkormányzat által nyitott alszámlákra összesen majdnem 12 millió forintos befizetés érkezett. Káli Sándor mindenkinek köszönetet mondott, aki segített, s felolvasta a Független Rendőr Szakszervezet köszönőlevelét is.
NAPIREND ELÕTT
A napirend előtti felszólalásokban elsőként Lenártek András fideszes képviselő beszélt arról, a Sajó évszázados árvize kapcsán jócskán van levonni való tanulság Miskolcon. A hírek szerint vizsgálatok indulnak, megfelelő előkészítések alapján, megfelelően zajlott-e a védekezés. A képviselő szerint nem kerülhető meg a kérdés, vajon a bevásárlóközpontok engedélyeztetése kapcsán minden rendben volt-e. A felelősséget ki kell vizsgálni, és meg kell állapítani. Egy felsőzsolcai lakostól kapott egy építési engedélyt, melyet az ártérre adtak ki, az Auchan mellé. A kiadás dátuma 2010. június 9., ami Lenártek András szerint döbbenetes. Kérik, ha lehetséges, vonják vissza az építési engedélyt.
Káli Sándor válaszában elmondta, tovább kellett volna folytatni a gondolatot: mi az engedély kiadásának rendje. Szakhatósági engedélyekre van szükség, ha ezek megérkeznek, akkor az önkormányzatnak nem áll módjában megtagadni az építési engedélyt. Az Auchan kapcsán a regionális hatóság nem adta meg a hozzájárulását, az országos azonban igen, így az önkormányzat nem tehetett mást, mint hogy kiadta az engedélyt. Törvény általi kötelezettség az engedély kiadása, ennek pedig most volt az időpontja. Vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, ami azt bizonyítja, az önkormányzat nem követett el szabálytalanságot.
Sebestyén László fideszes képviselő a Diósgyőr története című könyvet ajánlotta a közönség figyelmébe, s köszönetet mondott Orosz Árpádnak, a szerzőnek. Mint mondta, Orosz Árpád kohászattal kapcsolatos kérdéseket is megfogalmazott, ezeket lehetőségeihez képest igyekszik figyelembe venni. Káli Sándor elmondta, ismeri a könyvet, jelen volt a bemutatón, Diósgyőr fejlődése iránt elkötelezett szerzőről van szó.
Juga György fideszes képviselő azzal kezdte felszólalását, csatlakozik a Lenártek András által elmondottakhoz. Az ügyiratban szerepelnek dátumok, eszerint szeptemberben volt a végső határideje az engedély aláírásának, így lett volna idő mérlegelni. Megjegyezte, hogy a Szent István tér melletti szálloda esetén fél évig húzta a város az engedély kiadását, majd az egyik alpolgármester támadta azt meg. Tehát a városnak lenne lehetősége, hogy mérlegeljen és lehetőségeket keressen. Öt nappal az árvíz után engedélyt kiadni jogszerű, de nem ízléses. A képviselő szerint pár hónapja, egy újságcikk alapján még úgy tűnt, hogy a város új szemléletben kezeli a közterek kialakítását, hiszen a lakosságtól kértek javaslatot egy diósgyőri tér megtervezésére. Kiderült azonban, hogy a város már korábban megterveztette a teret egy céggel. A képviselő arról is tájékoztatott, hogy elkészültek a „sokadik”, de végre talán végleges tervei a villamospályának, a diósgyőri résznek, a belvárosinak, a megállóknak.
Dr. Kovács László fideszes képviselő elmondta, olyan védelmi szerv jöhet létre az árvízi vészhelyzet kapcsán, amiről már korábban a közgyűlés is tárgyalt, ez egy jó kezdeményezés. Hozzátette: a Diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban hétfőn sok lakos jelent meg a fórumon, ahol megfogalmazódott benne egy fontos gondolat. A Szinva olyan szakaszait illetően, melyek kezelésében mások is részt vesznek, közösen fogalmazzanak meg terveket. „Egy asztalhoz ülve, ne levelezzenek, legyen ez gyorsabb és egyszerűbb”. A képviselő szerint, „szakhatóságok részvételével egy megbeszélésen rövidre lehetne zárni a dolgokat”.
Káli Sándor megjegyezte, az árvízi önkéntes egyesület létrehozásáról ma még szó lesz egy előterjesztés kapcsán. Az elmondottakkal egyetért, azt szeretnék, hogy az egyéb kezelőkkel együtt közös állásfoglalás szülessen. Véleménye szerint törvényi változásokra is szükség van, illetve bátorságra, mert olyan szervekkel is szembe fognak menni, akiknek majd nem tetszik, amit akarnak. Ha vége a bajnak, a hivatalok más szemlélettel állnak hozzá a dolgokhoz. Kőkemény döntésekre lesz szükség. Például a Szinva medrénél a kisajátítások esetén egy centit sem fognak engedni, sok az elépítés, elfoglalás, ezeknél keményen végig fog a hivatal menni – tette hozzá a polgármester.
Kovács Józsefné szabaddemokrata képviselő a hulladékkezelési közszolgáltatói szerződés díjszabása kapcsán szólalt fel. A 2010-es díjemelés 16 százalékos volt, ezt már akkor kifogásolta, és most is. A nagymértékű emelést a miskolciak nagyobb hányada elutasítja a képviselő szerint, petíció született 15 ezer aláírással. Orosz Lajostól kaptak választ, mely szerint a 16 százalékból 11 százalék a fejlesztésekhez szükségesek. Részleteket olvasott fel a közszolgáltatói szerződésből, melynek kapcsán észrevételeket és kérdéseket fogalmazott meg.
A képviselő értetlenségének adott hangot, miért szükséges, hogy 17 éves távlatban előre gondolkodva most szedjenek be a díjban olyan összegeket, amelyek későbbi beruházásokhoz szükségesek. A KSH által megállapított infláció fölött nem kellene a díjat emelni a képviselő szerint. Sok a szemét, még mindig nem tudatos a lakosság. - Ha a jogszabályi háttér nem ad lehetőséget, hogy a számlázás egyedi szerződésen alapuljon, akkor a társasházaknak fizessen az AVE beszedési díjat, javasolta Kovács Józsefné. Orosz Lajos alpolgármester a témára válaszolva elmondta, a petíció szervezőivel további megbeszéléseket folytat, bízik benne, hogy még a nyáron megoldást találnak az AVE-t is bevonva a felmerült problémákra, kérdésekre.
Bartha György szocialista képviselő az árvíz kapcsán elmondta, Miskolcon 5500 rendőrt és vámost pihentettek. A kitelepítettek a hírekkel ellentétben nem okoztak károkat az intézményekben, ahol elhelyezték őket. Több ezer tonna homokot szállított ki Miskolc, több százezer homokzsákot építettek be. A képviselő szerint a felelőtlen emberi magatartásról is beszélni kell, például az önkényes töltésátvágásokról. Döbbenetesnek nevezte azt is, hogy miközben a hatékony védekezés érdekében a villamospályabontásból felszabaduló vasbeton elemeket is használták a Szinva partfalának beomlásainál, valaki feljelentés tett a miskolci önkormányzat ellen, hogy környezetszennyező anyagokat tesznek a patakba. A képviselő külön köszönetet mondott Leskó György polgárvédelmi vezetőnek. Káli Sándor köszönetet mondott az egyetemistáknak, illetve a cigány kisebbségi képviselőknek is.
Dr. Hardonyi András, szocialista képviselő elmondta, nagyon komoly felszíni vízkárosodás is érte a város több részét, fontosnak tartana olyan intézkedési tervet, amely az árkok rendbetételét szabályozná. Kérte, hogy a sérült utaknál legalább a közlekedést biztosítsák addig is, amíg a helyreállításokhoz szükséges pályázati, illetve vis major forrásokhoz hozzájuthat a város.
Káli Sándor megköszönte a felvetést. Felsorolta, mely városrészekben van aszfaltos és zúzalékos utaknál, partfal-suvadásoknál, omlásoknál pályázat beadva, a mederkotrásokat pedig néhol már el is kezdték, tette hozzá.
Dr. Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője elmondta, a városban lévő kiépítetlen csapadékvízrendszer továbbépítéséről már a májusi közgyűlésen is beszélt, ennek kapcsán megköszönte a polgármester intézkedését, hiszen a Győri kapuban benyújtott pályázat támogatásra került. Ezzel a teljes Győri kapui részben kiépíthetővé válik a csapadékvíz elvezetése 423 milliós támogatással, ami 90 százalékos, ennek köszönhetően már ebben az évben elindulhat a beruházás 36 utcában.
A távhőszolgáltatás díjáról
Első napirendi pontban a távhőszolgáltatás díjáról szóló rendelet módosítását tárgyalta a képviselő-testület. Az előterjesztés szerint a szolgáltató a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendelet módosítását javasolja annak érdekében, hogy a lakossági távhőszolgáltatási hődíj és vízfelmelegítési díj változtatásaival rugalmasabban legyenek követhetők a szabadpiaci gázárváltozások. A lakossági célú alapdíj változtatása továbbra is a jelenlegi rendelkezések szerint és nem ármechanizmus alapján történne. A módosítás elmaradása esetén, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. az egyes beszállítói árnövekedések alkalmával, a mintegy két-három hónapos eljárási időszakok okozta veszteségeit a soron következő díjmódosítás keretében kellene, hogy érvényesítse.
A szociális ellátások helyi szabályairól
Második napirendi pontban a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztést tárgyalta a közgyűlés. A jelenleg hatályban lévő rendelet - megalkotása óta - évente többször is módosításra került. Az egységes szerkezetbe foglalás ellenére a módosítások a laikusok számára nehezen követhetők, átláthatók. A szabályozás átláthatósága, értelmezhetősége és terjedelme miatt külön rendeletben szabályozzák a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, valamint a szociális szolgáltatásokat.
Vis maior alap létrehozása
Ezt követően a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló rendelet módosításáról, az állattartás helyi szabályairól szóló rendelet megalkotásáról, majd a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatás helyi szabályozásáról, azaz egy vis maior alap létrehozásáról tárgyalt a közgyűlés.
Mint ismeretes, a tavaszi nagy esőzések miatt bekövetkezett árvíz és belvíz Miskolcon több, magántulajdonban álló ingatlanban is károkat okozott. A sajnálatos események indokolttá tették, hogy a miskolci önkormányzat egy hosszú távon működtethető, vis maior alapot hozzon létre.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az állam vis maior támogatást nyújt az egyes, természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások részbeni vagy teljes megtérítésére. Az önkormányzati, vagy kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményeket - kötelező feladatok ellátását szolgáló intézményt, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait - sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével szintén vis maior támogatás igényelhető a helyi önkormányzat a központi költségvetésből. A hatályos jogszabályok alapján nem igényelhető viszont támogatás a magántulajdonban álló ingatlanokban, - az alapvetően a természeti erők által okozott események következtében - keletkezett károk enyhítésére.
Parkolási szabályok
Hatodik napirendi pontban a fizető parkolási rendszerről szóló rendelet hatályon kívül helyezésére és Miskolc közigazgatási területén a járművel várakozás szabályairól szóló rendelet megalkotására került sor. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság megállapításait figyelembe véve, 2010. június 1-ei ülésén elfogadta a parkolási tevékenységet rendező új szabályokat. Ennek alapján az önkormányzatok helyi rendeleteit is az új törvényi előírásokhoz kell igazítani. A rendeletalkotást követően a parkolás feltételei nem változnak lényegesen Miskolc közterületein, a közgyűlés csupán a jogszabályi előírásokhoz igazítja rendeletét.
Új városi elismerés, jogászoknak
Az önkormányzati elismerésének alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló rendelet módosításáról is tárgyaltak az ülésen. Elhangzott: az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló rendelet szerint a kitüntető címek és díjak átadására minden évben május 11-én, Miskolc Város Ünnepén kerül sor. A jelen rendeletmódosítással az önkormányzat méltó elismerést kíván teremteni a jogi területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek számára is. A Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj névadója tősgyökeres miskolci jogász volt. Középiskoláit Késmárkon és Miskolcon végezte. Eperjesen hallgatott jogot, tanulmányait Budapesten fejezte be. Jogi gyakorlatát Miskolcon töltötte, ahol később a Miskolci Ügyvédi Kamara első titkárává választották. 1876-ban önálló irodát nyitott, 1887-től a Kamara elnökhelyettese. 1901-től országgyűlési képviselő, aktív politikai tevékenysége idején elhárította az igazságügyi miniszteri, majd később a házelnöki felkérést is. 1922-ben halt meg, Bizony Ákosra nagy tisztelettel emlékezett Miskolc város közgyűlése, emlékét utcanév őrizte.
Dr. Szinay Attila (Fidesz) képviselő, frakcióvezető a napirend tárgyalásánál aggályát fejezte ki, hogy a túl sok városi elismerés devalválja azok értékét, megosztja a közönség figyelmét. A politikus szerint akörül is bizonytalanság van, részt kívánnak-e venni a jelölésben a díj odaítélésre kijelölt személyek. Dr. Mokrai Mihály alpolgármester válaszában elmondta, hogy a sajátos elkötelezettséget kívánó jogászi hivatás mindenképpen megérdemli az elismerést, a díj odaítéléséről pedig ebben az esetben is kuratórium dönt, szakmai jelölések alapján.
A Vasgyári piac üzemeltetési szerződése
Ezt követően tárgyalt a közgyűlés a Vasgyári piac üzemeltetési szerződésének meghosszabbításáról. Az önkormányzat 2003 őszén határozta el a piac és környezete felújítását, fejlesztését. A szükséges egyeztetéseket követően a város a Kiskereskedők Országos Szövetsége B.-A.-Z. Megyei Szervezetével (KISOSZ) kötött együttműködési megállapodást, amely alapján a piac felújítása elkezdődött. A rekonstrukció és a fejlesztés az eltelt idő alatt megvalósult, és a miskolciak használatba vehették a megújult Vasgyári piacot. 2005. január 1-jén az önkormányzat határozott időre átadta a KISOSZ-nak a piac üzemeltetési jogát. A szerződés értelmében - annak időtartama alatt - a KISOSZ gazdálkodik a piac területén található felépítmények bérleti jogával, gondoskodik a piacként történő üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások betartásáról, biztosítja a közüzemi szolgáltatások folyamatosságát, ellátja a felépítmények karbantartási, állagmegóvási feladatait. Ennek fejében megilleti az üzemeltetésből származó bevétel. Az előterjesztés szerint, az eltelt években az üzemeltető minden igényt kielégítve, megfelelő módon látja el a szerződésben foglalt feladatait. Mivel a KISOSZ üzemeltetési szerződése idén lejár, a Vasgyári piac működtetésének folyamatos, zavartalan biztosítása érdekében az előterjesztés keretében javasolják a szerződés meghosszabbítását, 2015. december 31. napjáig. Csutorás Géza (Fidesz) képviselő javasolta a szerződést úgy módosítani, hogy az üzemeltető feladatkörébe kerüljön bele gombavizsgáló alkalmazása is.
Ösztöndíjak, intézményi névváltoztatások
Városi művészeti és tudományos ösztöndíjainak adományozásáról, kulturális intézmények alapító okiratának módosításáról is tárgyalt a közgyűlés. A változások között szerepel, hogy a Miskolci Városi Könyvtár neve Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központra változik, a fiókkkönyvtári elnevezések mellől törlik a „fiók” megnevezést. Az Avasi Könyvtár a Móra Ferenc Könyvtár nevet kapja, a külön telephelyen működő József Attila Könyvtár pedig összevonásra kerül a József Attila Letéti Gyermekkönyvtárral.
Köztéri szobrok áthelyezése
A közgyűlés napirendjén szerepelt köztéri képzőművészeti alkotások áthelyezése is. A miskolci önkormányzat 1988-ban egy irodalmi emlékparkot hozott létre a Népkertben. Itt több szobor helyét kialakították, s négy irodalmár posztamensen álló büszt szobrát is elkészítették: Kiss Sunyi István: Tompa Mihály, Szanyi Péter: Hunfalvy Pál, Varga Éva: Jókai Mór, Varga Miklós: Palóczy László című alkotásait. Az irodalmi park ezek után nem bővült tovább, az elmúlt években Varga Éva és Varga Miklós alkotásait eltulajdonítottak - már csak posztamenseik állnak ott torzóként. Kiss Sunyi István és Szanyi Péter szobrait ezért át kívánják helyezni egy méltóbb, védettebb helyre, a magányos posztamenseket pedig el szeretnék távolítani.
Az előterjesztés szerint Tompa Mihály emlékszobrát Miskolc, Martin-Kertvárosban lévő Tompa Mihály könyvtár előtti kis parkba, Hunfalvy Pál szobrát a Hunfalvy Pál utca mellett a Diósgyőri Gimnázium védett udvarába szállítják át, helyezik el. Mindez az alkotókkal, a fogadó intézményekkel, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyeztetett módon fog lezajlani. A szobrok átszállítását, a megfelelő környezet kialakítását 2010 augusztusára tervezik.Tompa Mihály mellszobra avatásának tervezett időpontja 2010. szeptember 28., amikor a Miskolci Városi Könyvtár a Tompa Mihály emléknapot tartja.
Kilépés az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéből
Tárgyalt a közgyűlés a Martin-Kertváros Pitypang Óvoda épületbérléséről szóló szerződés megkötéséről, valamint Miskolc kilépéséről is az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéből.
A közgyűlés 2007 novemberében döntött arról, hogy Miskolc csatlakozzon az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez. A tagsági viszony feltételei között szerepel, hogy a tagvárosok biztosítják a helyi program működéséhez szükséges személyi és anyagi-tárgyi feltételeket. Dr. Mokrai Mihály, egészségügyért felelős miskolci alpolgármester szerint közel két és fél éves tagsági jogviszony alatt szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a szövetség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem teljesültek a belépéskor megfogalmazott célok, és a szövetség egészségvédelem és egészségfejlesztés terén betöltött szerepe elenyésző, s a tagvárosoktól beszedett tagdíj sem a megfelelő módon került felhasználásra, ezért tartják indokoltnak a szövetségből való kiválást.
Napirenden szerepelt a 2010/2011. tanév előkészítésével kapcsolatos közgyűlési határozat felülvizsgálata és egy általános iskola névváltoztatása (a Bársony János Általános Iskola igazgatója azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy engedélyezze intézményének a Bársony-Hunyadi Általános Iskola név felvételét), valamint pályázat kiírása az Avas és környéke Óvodai Gazdasági Szervezet magasabb vezetői álláshelyére is.
Miskolci Piac Zrt.- zárt ülés
Ezt követően tárgyalták a képviselők a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának módosítását, a Miskolci Piac Zrt. vezérigazgatójának, valamint felügyelő bizottsági tagjának jelölésére irányuló előterjesztést. Juga György fideszes képviselő a napirend vitájánál elmondta: tudomásuk szerint a társaság nehéz anyagi helyzetben van, így arra is kíváncsiak lennének, hogyan kívánják hosszú távon is stabillá, működőképessé tenni a Piac Zrt.-t, amely több száz ember megélhetését, s több tízezer ellátását biztosítja. A napirend további tárgyalását, a város gazdasági érdekeire való tekintettel zárt ülésre utalta a közgyűlés.
Szó volt még a miskolci önkormányzat által alapítóként vagy társalapítóként létrehozott közhasznú szervezetek 2008. évi szakmai munkájáról és elszámolási kötelezettségének teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról. Lenártek András fideszes képviselő nagyobb figyelmet, körültekintést javasolt arra nézve, mely szervezetek támogatandók, s melyek tevékenysége megkérdőjelezhető, majd a Pénzügyi Bizottság elnökeként jelezte, mely szervezeteket tartanak támogatandónak, s melyeket nem.
Miskolctapolcai fejlesztések
Tárgyalt a grémium Miskolctapolca integrált közterület-fejlesztésének előzetes akcióterületi tervéről is. Mint elhangzott, az önkormányzat komplex módon, a helyi társadalmi és gazdasági igényeknek és az adottságoknak megfelelően tervezi Miskolctapolca fejlesztését. Ennek érdekében széleskörű partnerségi egyeztetésekre került sor, civil és vállalkozói fórumokon, s közvetlenül egyeztettek a helyi gazdaságban meghatározó szerepet játszó cégek által Miskolctapolca Turisztikai Klaszter Egyesület néven, 2009. május 14-én megalapított klaszter tagjaival is. Az akcióterület fejlesztését tartalmazza a 2008. júniusában, a közgyűlés által elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia is.
A fejlesztés fő céljaként a városrész település-környezetének megújítása, a helyi lakosság komfortérzetének javítása turizmus dinamikus fejlődése következtében tapasztalható, a helyi lakosság élethelyzetére gyakorolt "negatív" hatások enyhítése lett meghatározva. További célként szerepel rendezett települési és minőségi üdülőhelyi környezet kialakítása, a területi és funkcionális kapcsolatok fejlesztése, a zöldfelületek nagyságának megőrzése, állapotának javítása, tradicionális (vízi)rekreációs felületek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A gazdasági célú fejlesztési tervek között szerepel a Zenit büfé és kerékpárkölcsönző kialakítása, fejlesztése; a Barabits büfé felújítása; a Barabits sétány elején, buszmegálló környékén üzletek kialakítása.
A települési környezeti fejlesztések között egyebek mellett az őspark rekonstrukciója; a Hejő-patak menti sétány bővítése; a Garas Sámuel sétány megújítása; a belterületi utak felújítása. Közösségi funkciós fejlesztési terv a csónakázó tó rehabilitációja és szabadidő-sport helyszínné alakítása. Magántőke bevonásával tervezett gazdasági célú fejlesztés a Hotel Juno korszerűsítése, de tervezik a Barlangfürdő fejlesztését, további barlangjáratok feltárását, szolgáltatásba történő bevonását, négycsillagos, emblematikus építészeti megjelenítésű szálloda létesítését a Barlangfürdő területén. Magántőke és magánüzemeltető bevonásával - a volt kőbánya területén "Zöld álmok strandja" néven új élményfürdő komplexum építése, Barlangfürdővel történő összekapcsolása is szerepel a tervek között. Az előterjesztést egyhangúlag támogatták a szakbizottságok.
Miskolc Kártya
Beszámoló hangzott el Miskolc 2006-2010. évre szóló Fogyatékosügyi Programjának időarányos végrehajtásáról, valamint a Miskolci Városi Lakossági Kártya kedvezményrendszer működtetéséről is.
A Közgyűlés 2008. szeptemberében egyhangúan döntött a városlakóknak különféle kedvezményeket biztosító kártya bevezetése mellett. A feladat ellátásával, a rendszer felállításával és üzemeltetésével a koncepciót kidolgozó X-Centrum Nonprofit Kft.-t bízták meg, a bevezetésének és működtetés költségeire meghatározott ütemezéssel forrást is biztosított az önkormányzat. Az X-Centrum megteremtette a Miskolc Kártya működésének keretrendszerét és 2009. május 11-én elindította a lakossági kedvezményprogramot, amelynek üzemeltetését a mai napig fennakadás nélkül biztosítja, annak folyamatos fejlesztése mellett.
A bevezetést követően a közgyűlés, összhangban a lakossági igényekkel és a város stratégiai törekvéseivel, 2009. szeptember 18-ai és 2010. március 4-ei határozataiban kiterjesztette a Miskolc Kártyára jogosultak körét a Miskolcon állandó lakcímmel rendelkező magánszemélyek mellett, további csoportokra is. Ezzel párhuzamosan, helyi kereskedők bevonásával tovább szélesítették a Miskolc Kártyával elérhető kedvezmények körét, az előterjesztés szerint, a kártyabirtokosok ma már Miskolc 176 pontján, 118 helyi kiskereskedőnél, vendéglátónál, szolgáltatónál vásárolhatnak, átlagosan 10 százalékkal kedvezőbb áron. Mint elhangzott, a program népszerű, a kedvezményrendszert használók köre folyamatosan bővül, jelenleg már több mint 13.400-an váltották ki a kártyát. Ugyanakkor folyamatosan érkeznek újabb lakossági megkeresések, amelyek a kedvezményrendszer jogosultsági körének további szélesítését szorgalmazzák.
Dr. Varga Zoltán (MSZP) képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke elmondta, a tájékoztatót összességében elfogadásra javasolják, ugyanakkor levélben kérik a polgármestert, a kártya-üzemeltetéssel kapcsolatos gazdálkodás áttekintésére. Juga György (Fidesz) képviselő hozzászólásában úgy fogalmazott, örömmel fogadták a kártya bevezetését, működtetését, ez a párt 2006-os választási kampányának is a része volt Miskolcon. Nem helyeslik ugyanakkor, hogy a működtető cégben időközben teljesen megszűnt a városi tulajdon, átláthatatlan a gazdálkodás. A képviselő szerint megfontolásra érdemes, hogy a Jogi Bizottság sem javasolta az előterjesztés elfogadását, s javasolta, hogy a közgyűlés ne döntsön most a napirendet illetően. Készüljön új előterjesztés, a gazdálkodást érintő, vitás kérdések tisztázásával, s annak figyelembe vételével, hogy ismét meglegyen a városi tulajdonrész a kártya-rendszert működtető cégben.
Dr. Tompa Sándor (MSZP) képviselő hozzászólásában elmondta: összességében mindenki pozitívan értékeli a Miskolc Kártya eddigi működését, ennek erkölcsi jelentősége is van, az együvé tartozást jelképezi, mind a kedvezményt nyújtók, mind az azokat igénybe vevők számára hasznos. A képviselő az MSZP frakció nevében elfogadásra javasolta a tájékoztatót, ugyanakkor indítványozta, hogy indokolt esetben készüljön új előterjesztés a kártyát érintő, bővítési, gazdálkodási kérdésekről.
Dr. Bernáth Attila, az X-Centrum Nonprofit Kft. igazgatója felszólalásában visszautasította a Miskolc Kártyával kapcsolatos gazdálkodást érintő, negatív feltételezéseket, s kérte, a hasznos kezdeményezésből ne csináljanak pártpolitikai kérdést, "ne rontsák el több ezer ember örömét".
Ezt követően tájékoztatót tárgyalt a grémium a város környezeti állapotáról, az Önkormányzat 2009. évi környezetvédelmi tevékenységéről, valamint Miskolc Kistérség Többcélú Társulása 2010. I. félévi működéséről is.
Sürgősségi napirendek
A sürgősségi napirendek között, egyebek mellett javaslat kerül a képviselők elé a 14. számú házi gyermekorvosi körzet megszüntetésére, önrész biztosítására több természeti kár helyreállítására irányuló vis maior pályázathoz, a belváros FPP területén lévő helyiségbérletek módosításáról, a Fazola Henrik és Gálffy Ignác TISZK fejlesztéséhez pályázati önrész biztosításáról, a Miskolci Integrált Szakképző Központ szerződésmódosításáról. Ugyancsak sürgősséggel kerül a grémium elé az egykori Zalka Máté laktanya értékesítésére vonatkozó korábbi döntés módosítása, az észak-déli villamosvonal előkészítéséhez támogatási forrás megszerzése, az Eötvös József és Szemere Bertalan középiskolák alapító okiratának és a korábban engedélyezett osztályszámainak módosítása.
Szerepel még a sürgősségi előterjesztések között a várfürdőben a szauna fejlesztésre, üzemeltetésére vonatkozó szerződéskötés, a Helyi Választási Bizottság tagjainak, póttagjainak megválasztása, a MIFÜ megvásárlásával kapcsolatos hitelszerződésekhez szükséges döntések elfogadása, a Diósgyőr FC támogatási szerződés folytatása, illetve befektetői ajánlat megtárgyalása.