Első alkalommal 2006. június 22-én tombolt hatalmas jégvihar kora délután Miskolcon és környékén, ami akkor milliós károkat okozott a lakosságnak. Az autótulajdonosok még ma is összekacsintanak a benzinkúton tankolás közben a puklikat meglátva: „a 2006-os jég? Aha.” A Martintelepen forgószél, alakult ki, a vihar a háztetők cserepeit is leszaggatta.
Két évvel később újabb természeti csapás érkezett, amikor ismét ítéletidő söpört át a városon. Arnótot elöntötte a víz, Miskolcon pedig cseresznye – helyenként tojás – nagyságú jég hullott. A szemtanúk beszámolója alapján: egy tornádó-szerű felhőtölcsér is kialakult az égen, de a forgószél a domborzati viszonyok miatt nem tudott kifejlődni. Taktakenézen több embert is kitelepítettek a vihar miatt megrongálódott otthonából.
Érdekességnek számít: kétévente ér el minket valamilyen természeti csapás. A következő jelenség 2010 májusában alakult ki. Május 16-án a nagy mennyiségű eső árvízhez vezetett, erre csak rátetőztek a 18-án kialakult szupercellák az ország teljes területén, amik heves viharokat és jégesőt eredményeztek. A Dunántúlon akkor borsószem nagyságú jég esett.
Egy hónappal később: június 14-én Nagymágocs térségében pusztított a hírtelen jött jég. A viharról egy ottani lakos amatőr videó felvételt is készített, amin jól látszanak a lehulló jégdarabok. Négy nappal később Szeged területét érte el a felhőszakadás. Akkor hatalmas eső és borsónagyságú jég zúdult a városra.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint húsz perc alatt 30 milliméter eső esett le. A zivatar keleti irányba hagyta el Szegedet, és még erősödött is, Mezőhegyes térségéből már diónyi nagyságú darabokról érkezett jelentés.
Van e valamilyen köze a számoknak az időjáráshoz? Két év múlva talán újabb katasztrófával számolhatunk? Netán igaza van a Majáknak, és jön a világvége?
Kovács Attila meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központjának vezetője szerint nem kell világvégétől tartani. Május, júniusban gyakoribb a jégesők száma. Az óceánok ebben az időszakban ugyanis még alacsony hőmérsékletűek, de a napnak már ereje van, így fagyos, hideg levegő áramlik be térségünkbe, ami sok esetben jeget, hideg esőt is magában hordozhat. A nyár második felében csökken a valószínűsége, de szeptemberig még benne van a levegőben egy újabb kiadós jégeső.
A maja naptár szerinti világvége elméletet ebben az esetben nem tudtuk bizonyítani. A meteorológus szerint legalább is: a kétévenkénti esőzés csak a véletlen műve, ami a vizek hőmérsékletétől függ.
Vajtó László
Két évvel később újabb természeti csapás érkezett, amikor ismét ítéletidő söpört át a városon. Arnótot elöntötte a víz, Miskolcon pedig cseresznye – helyenként tojás – nagyságú jég hullott. A szemtanúk beszámolója alapján: egy tornádó-szerű felhőtölcsér is kialakult az égen, de a forgószél a domborzati viszonyok miatt nem tudott kifejlődni. Taktakenézen több embert is kitelepítettek a vihar miatt megrongálódott otthonából.
Érdekességnek számít: kétévente ér el minket valamilyen természeti csapás. A következő jelenség 2010 májusában alakult ki. Május 16-án a nagy mennyiségű eső árvízhez vezetett, erre csak rátetőztek a 18-án kialakult szupercellák az ország teljes területén, amik heves viharokat és jégesőt eredményeztek. A Dunántúlon akkor borsószem nagyságú jég esett.
Egy hónappal később: június 14-én Nagymágocs térségében pusztított a hírtelen jött jég. A viharról egy ottani lakos amatőr videó felvételt is készített, amin jól látszanak a lehulló jégdarabok. Négy nappal később Szeged területét érte el a felhőszakadás. Akkor hatalmas eső és borsónagyságú jég zúdult a városra.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint húsz perc alatt 30 milliméter eső esett le. A zivatar keleti irányba hagyta el Szegedet, és még erősödött is, Mezőhegyes térségéből már diónyi nagyságú darabokról érkezett jelentés.
Van e valamilyen köze a számoknak az időjáráshoz? Két év múlva talán újabb katasztrófával számolhatunk? Netán igaza van a Majáknak, és jön a világvége?
Kovács Attila meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központjának vezetője szerint nem kell világvégétől tartani. Május, júniusban gyakoribb a jégesők száma. Az óceánok ebben az időszakban ugyanis még alacsony hőmérsékletűek, de a napnak már ereje van, így fagyos, hideg levegő áramlik be térségünkbe, ami sok esetben jeget, hideg esőt is magában hordozhat. A nyár második felében csökken a valószínűsége, de szeptemberig még benne van a levegőben egy újabb kiadós jégeső.
A maja naptár szerinti világvége elméletet ebben az esetben nem tudtuk bizonyítani. A meteorológus szerint legalább is: a kétévenkénti esőzés csak a véletlen műve, ami a vizek hőmérsékletétől függ.
Vajtó László