A kétnapos tanácskozáson elsősorban gazdasági kérdések szerepelnek a napirenden. A zárónyilatkozat egy pénteken kiszivárgott tervezete szerint a Húszak egyebek között azt szorgalmazzák majd, hogy "a lehető leghamarabb" záruljon le a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) úgynevezett Doha Fordulója, amelyen 2001 óta folynak tárgyalások a nemzetközi kereskedelem előtti akadályok felszámolásáról.
A dokumentum nem nevez meg céldátumot a partnerek közti nézetkülönbségek miatt újra és újra megszakadó tárgyalások lezárására, de hangsúlyozza, hogy a G20 csoport valamennyi kész hozzájárulni a Dohai Forduló sikeréhez.
Elemzők szerint hasonlóképpen alakulhat a végső nyilatkozat is; nélkülözi majd a konkrétumokat, de hangsúlyozza az együttműködés szándékát. A csúcs egyik főszereplője, Angela Merkel német kancellár is arra számít, hogy nemigen kötnek majd megállapodásokat a Húszak, így például nem jutnak egyetértésre a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó ügyében, amelyet Németország egyelőre még az Európai Unióban sem tudott keresztülvinni.
Leginkább a válságból való kilábalás stratégiája osztja meg a Húszak társaságát. Az egyik oldal fő képviselője az Egyesült Államok, amely a gazdasági növekedés ösztönzését helyezi e stratégia középpontjában, akár az államháztartási egyensúly rovására is, a másik oldalon pedig ott ál például Németország, amely gigantikus, 80 milliárd eurós megszorítással igyekszik helyreállítani az államháztartási egyensúlyt, akár annak árán is, hogy a takarékoskodás fékezi a növekedést.
A dokumentum nem nevez meg céldátumot a partnerek közti nézetkülönbségek miatt újra és újra megszakadó tárgyalások lezárására, de hangsúlyozza, hogy a G20 csoport valamennyi kész hozzájárulni a Dohai Forduló sikeréhez.
Elemzők szerint hasonlóképpen alakulhat a végső nyilatkozat is; nélkülözi majd a konkrétumokat, de hangsúlyozza az együttműködés szándékát. A csúcs egyik főszereplője, Angela Merkel német kancellár is arra számít, hogy nemigen kötnek majd megállapodásokat a Húszak, így például nem jutnak egyetértésre a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó ügyében, amelyet Németország egyelőre még az Európai Unióban sem tudott keresztülvinni.
Leginkább a válságból való kilábalás stratégiája osztja meg a Húszak társaságát. Az egyik oldal fő képviselője az Egyesült Államok, amely a gazdasági növekedés ösztönzését helyezi e stratégia középpontjában, akár az államháztartási egyensúly rovására is, a másik oldalon pedig ott ál például Németország, amely gigantikus, 80 milliárd eurós megszorítással igyekszik helyreállítani az államháztartási egyensúlyt, akár annak árán is, hogy a takarékoskodás fékezi a növekedést.