Az idén tapasztalt árvíz számtalan esetben okozott kárt a megyében élõknek is. A károk megtérítésére elsõsorban a biztosítások nyújtanak fedezetet. Azon árvízkárosultak, akik biztosítással rendelkeznek, az elpusztult, megrongálódott vagyontárgyaik pótlására, helyreállítására biztosítási eseményüket a biztosítójuknál
jelenthetik be. A biztosító felméri a kárt, és az adott biztosítási szerzõdésre vonatkozó feltételek alapján megállapítja a kártérítés összegét. Ebben az eljárásban a károsult a kára megtérülésére számíthat. Mi van azonban akkor,
ha a biztosító nem téríti meg a kárt, vagy kevesebbet térít, mint amit a károsult elképzelt? Ez a két eset akkor fordulhat elõ, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az adott biztosítás a konkrét biztosítási eseményre nem terjed ki. A második esetben pedig a biztosító ugyan elismeri a kártérítési igény jogosságát, azonban az általa
felkért kárszakértõ szakvéleménye alapján, alacsonyabb összegben állapítja meg a kártérítést.
Mindkét esetre igaz, hogy fogyasztói jogvita keletkezik. A károsult és a biztosító között ugyanis biztosítási szerzõdés alapján kell a kérdést elbírálni, vagyis a károsult, mint biztosított fogyasztó, igényét nem csak peres eljárás keretében kísérelheti meg érvényesíteni, hanem a pert megelõzõen, azt megelõzendõ, a békéltetõ
testülethez is fordulhat.
A békéltetõ testület B.-A.-Z. megyében a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködik, Miskolcon, a Szentpáli u. 1. sz. alatt található. A panaszos itt nyújthatja be igényét, melyhez az összes rendelkezésére álló iratot be kell csatolnia, másolatban.
A panasz beérkezését követõen a békéltetõ testület a panaszt megküldi a vállalkozásnak – esetünkben a biztosítónak – aki arra érdemi választ ad. Ennek beérkezése után a békéltetõ testület meghallgatást tûz ki, melyre a károsultat és a biztosítót is megidézi. Ezen személyes meghallgatás keretében nyílik lehetõség
egyezség létrehozására. Mindez az eljárás a panaszosnak teljesen ingyenes, azaz semmilyen díjat vagy
költséget nem kell fizetnie vagy megelõlegeznie.
jelenthetik be. A biztosító felméri a kárt, és az adott biztosítási szerzõdésre vonatkozó feltételek alapján megállapítja a kártérítés összegét. Ebben az eljárásban a károsult a kára megtérülésére számíthat. Mi van azonban akkor,
ha a biztosító nem téríti meg a kárt, vagy kevesebbet térít, mint amit a károsult elképzelt? Ez a két eset akkor fordulhat elõ, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az adott biztosítás a konkrét biztosítási eseményre nem terjed ki. A második esetben pedig a biztosító ugyan elismeri a kártérítési igény jogosságát, azonban az általa
felkért kárszakértõ szakvéleménye alapján, alacsonyabb összegben állapítja meg a kártérítést.
Mindkét esetre igaz, hogy fogyasztói jogvita keletkezik. A károsult és a biztosító között ugyanis biztosítási szerzõdés alapján kell a kérdést elbírálni, vagyis a károsult, mint biztosított fogyasztó, igényét nem csak peres eljárás keretében kísérelheti meg érvényesíteni, hanem a pert megelõzõen, azt megelõzendõ, a békéltetõ
testülethez is fordulhat.
A békéltetõ testület B.-A.-Z. megyében a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködik, Miskolcon, a Szentpáli u. 1. sz. alatt található. A panaszos itt nyújthatja be igényét, melyhez az összes rendelkezésére álló iratot be kell csatolnia, másolatban.
A panasz beérkezését követõen a békéltetõ testület a panaszt megküldi a vállalkozásnak – esetünkben a biztosítónak – aki arra érdemi választ ad. Ennek beérkezése után a békéltetõ testület meghallgatást tûz ki, melyre a károsultat és a biztosítót is megidézi. Ezen személyes meghallgatás keretében nyílik lehetõség
egyezség létrehozására. Mindez az eljárás a panaszosnak teljesen ingyenes, azaz semmilyen díjat vagy
költséget nem kell fizetnie vagy megelõlegeznie.