A Humoristák Szövetsége összeállításában a rendező kiváló humorú magyar szerzők örökzöld művei közül válogatott. Benedek Miklós szerkesztette és rendezte a darabot, a budapesti Katona József, és a Nemzeti Színház egykori kiváló művésze. Régi nagy kedvence a pesti kabaré, ez a sokszínű, és máig aktuális műfaj, így most is a legjobbak közül válogatott. Az előadásban Békeffi László, Darvas Szilárd, Demeter László, Gábor Andor, Karinthy Frigyes, Kellér Dezső, László Miklós, Lőwy Árpád, Molnár Ferenc, Nóti Károly, Szép Ernő és Vadnai László sorai hangzanak el, és hívja könnyed időutazásra Önöket, nézőket. Egy este erejéig elrepíti Önöket az 1910-20-as évekbe, a kabaré fénykorába. Az alkotók felhőtlen szórakozást, egy kis muzsikát és sok-sok nevetést ígérnek, vélhetően – korábbi szerepeiket ismerve - betartják szavukat. Szereplők: Bodor Németi Gyöngyi, Jancsó Dóra, Szirbik Bernadett, Bősze György, Kis Domonkos Márk, Molnár Sándor Tamás, Szirtes Gábor, és végül, de nem utolsó sorban Vida Péter.
- A 21. század első évtizede sok mindenben hasonlít az 1930-as évekre, amikor játszódik a darab. Sok a hazudozás, a képmutatás és a korrupció is nagy, nem beszélve a gazdasági válságról. Iróniával vegyített az egész történet, alapvetően sok a vidám jelenet, mégis komoly mondanivalója is van a darabnak, amelyben a kuplék egymást követik és az egész egy történelmi keretbe van ágyazva. Nyolc szereplő (5 férfi, 3 nő) játssza végig a művet, akik minden egyes kupléban (zenés-táncos jelenet) más-más szerepet játszanak.. Voltaképpen színtiszta irodalom ez a darab, amit most kabaré kereteibe rakott bele a rendező. Benedek Miklós mozaikszerű ötperces kuplédarabokból rakta össze az egész színművet, prózás, verses, táncos jelenetek követik egymást. – foglalta össze röviden a színművet Bősze György Déryné-díjas színművész.
A kabaré a francia cabaret 'kocsma, csapszék’ jelentésű szóból ered egyébként, a legkötetlenebb drámai műforma, számos tematikus ill. nemzeti változata ismert. Francia eredetű egyveleg, szatirikus, humoros, szórakoztató műsor. A 19. század végén Párizsban alakult ki, s terjedt el Európa-szerte. Az angolszász nyelvterületen sajátos formái, a music-hall és a varieté népszerűek, orosz megfelelője az esztrád. A ’30-as években játszódik a darab, ekkor volt a rádió aranykora, hiszen még nem találták fel a televíziót. A mai feszült világban a legtöbb munkahelyen igencsak meg kell felelni a főnök elvárásainak és jól esik a kikapcsolódás a hétköznapok pörgéséből. Ehhez a kikapcsolódáshoz segíti hozzá a nézőt ez a darab, mindenkinek csak ajánlani tudjuk.
képgaléria a színmű próbáján készített fotókból
Búzafalvi Tamás