A dunántúli Õrségben élő hódok vizsgálata azért érdekes, mert az itt élő állatok a megfigyelések szerint Ausztria felől vándoroltak be Magyarországra, és nem a Hanság, vagy a Szigetköz felől érkeztek. Az esetleges kanadai hódok beazonosítását minden lehetséges esetben meg kell tenni, mert a kanadai hódok az őshonos állomány megmaradását és terjedését egyaránt nehezítik. Azokban az észak-európai országokban, ahol a kanadai hódok megjelentek, lassan kiszorították az eurázsiai hódokat, mivel gyorsabban szaporodnak, és agresszívabban őrzik territóriumukat.
Hazánk más tájain a megfigyelések szerint nem áll fenn annak a lehetősége, hogy kanadai hódok jelennének meg. A Duna, vagy a Mura mentén Magyarországra vándorolt hódok, mind eurázsiai példányok voltak, akárcsak az a közel 250 egyed, melyeket a WWF Magyarország telepített be az országba. A kanadai és az eurázsiai hód - annak ellenére, hogy külső megjelenésre gyakorlatilag egyforma - két külön faj. Hazánkban az eurázsiai hód az őshonos, de Európa más országaiban kanadai hódok is élnek. A kutatásra az adott lehetőséget, hogy az Õrségi Nemzeti Parkban két évvel ezelőtt egy elpusztult egyedre találtak. Ennek az egyednek a koponyáját kipreparálták, és bundáját megőrizték. A koponya kipreparálása azért fontos, mert az orr-csonton van az egyik legfeltűnőbb különbség a kanadai és az eurázsiai faj egyedei között. A vizsgálatot a Természettudományi Múzeumban végezték el, és arra következtettek, hogy eurázsiai hódról van szó. A teljes bizonyosság kedvéért DNS elemzés elkészítését is kérték az elhullott állat szőréből vett szövetmintáról. A DNS vizsgálatot az Állatorvos Tudományi Egyetem kutatói végezték el, és a vizsgálat után szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a Rába mentéről származó hód az eurázsiai faj példánya volt.