A Szlovákia Csehek Egyesületének égisze alatt megtartott második találkozó után Pavel Dole¾al elmondta: szeretnék, ha javaslataik az alakuló kormány programnyilatkozatába is bekerülnének. Három pontban fogalmazták meg elképzeléseiket: a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának rendezését és finanszírozásuk törvényi szabályozását kezdeményezik a tanácskozáson megjelent képviselők, akik a szlovákiai kisebbségek 95 százaléka nevében beszéltek.
Peter Sokol, a Szlovákiai Ruszin-Ukrán Szövetség elnöke beszámolt a nyilvánosságnak, hogy az eddigi pályázati (rendezvény-finanszírozási) megoldás elégtelen, mert a kisebbségek alapvető gondjait nem oldja meg. Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője hozzátette: a rendszerváltás óta nem hajtják végre az alkotmány 34. cikkelyét, amelynek értelmében a kisebbségeknek beleszólási joguk van az őket érintő kérdésekbe. A Ruszin Megújhodás elnöke, Vladimír Protivòák hangsúlyozta: a kisebbségek integráns részei a társadalomnak, s nem lehet őket teherként kezelni. " Maguknak kell önmagukról dönteniük, mert itt élnek, itt fizetnek adót, joguk van meghatározni mi fontos számukra, legyen szó nyelvükről, kultúrájukról, vallásukról vagy más kérdésekről" - fogalmazott.
Az állam iránti lojalitást magától értetődőnek tartják, s nem kívánnak politikai csatározások tárgyává válni. A gondjaik megoldását sem várják egyik napról a másikra, belátják, hogy ez évekig tarthat, de halaszthatatlannak tartják, hogy a folyamat elkezdődjön. Az javasolják, hogy alakuljon meg a nemzeti kisebbségek állandó értekezlete, s ez készítsen javaslatokat a törvényhozók számára.
A kassai tanácskozás a március 22-23-ai ipolynyéki találkozó folytatása volt, ahol az őshonos szlovákiai kisebbségek először egyeztettek a cseh, magyar, német, roma, ruszin és ukrán kisebbség gondjairól és jogállásáról.
Forrás: freepress.hu
Peter Sokol, a Szlovákiai Ruszin-Ukrán Szövetség elnöke beszámolt a nyilvánosságnak, hogy az eddigi pályázati (rendezvény-finanszírozási) megoldás elégtelen, mert a kisebbségek alapvető gondjait nem oldja meg. Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője hozzátette: a rendszerváltás óta nem hajtják végre az alkotmány 34. cikkelyét, amelynek értelmében a kisebbségeknek beleszólási joguk van az őket érintő kérdésekbe. A Ruszin Megújhodás elnöke, Vladimír Protivòák hangsúlyozta: a kisebbségek integráns részei a társadalomnak, s nem lehet őket teherként kezelni. " Maguknak kell önmagukról dönteniük, mert itt élnek, itt fizetnek adót, joguk van meghatározni mi fontos számukra, legyen szó nyelvükről, kultúrájukról, vallásukról vagy más kérdésekről" - fogalmazott.
Az állam iránti lojalitást magától értetődőnek tartják, s nem kívánnak politikai csatározások tárgyává válni. A gondjaik megoldását sem várják egyik napról a másikra, belátják, hogy ez évekig tarthat, de halaszthatatlannak tartják, hogy a folyamat elkezdődjön. Az javasolják, hogy alakuljon meg a nemzeti kisebbségek állandó értekezlete, s ez készítsen javaslatokat a törvényhozók számára.
A kassai tanácskozás a március 22-23-ai ipolynyéki találkozó folytatása volt, ahol az őshonos szlovákiai kisebbségek először egyeztettek a cseh, magyar, német, roma, ruszin és ukrán kisebbség gondjairól és jogállásáról.
Forrás: freepress.hu