Minden szempontból nehéz és egyben izgalmas időszak volt a tavalyi év: a Petíciós Bizottság tagjainak a kétharmada kicserélődött, közben enyhén emelkedett a petíciók száma, és életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amely az intézmények demokratikus működésének az egyik biztosítéka. Mivel a Petíciós Bizottság nem jogszabályalkotó testület, mint a többi parlamenti bizottság, és ezért szokás a kevésbé tekintélyes grémiumok közé sorolni, a “demokratikus deficit” fölszámolásában fontos szerep hárul rá, hiszen az állampolgárok közvetlenül ide fordulhatnak a kérdéseikkel – fogalmazott a jelentés vitájában Göncz Kinga.
A képviselő szerint a tavaly benyújtott petíciók lényeges jelzések a döntéshozók számára: arról árulkodnak, hogy az állampolgárok vagy a közösségi jogszabályok nemzeti átültetését, illetve végrehajtását hiányolják, vagy szélesebb uniós hatásköröket szeretnének látni, például a környezetvédelemben, az igazságszolgáltatásban, az emberi jogok biztosítása terén. A nem elfogadható petíciók változatlanul nagy száma kapcsán Göncz Kinga fölhívta a figyelmet a tájékoztatás fontosságára, hogy a polgárok pontosan tudják, milyen kérdésekkel fordulhatnak az Európai Parlamenthez.
“Rendkívül lényegesnek tartom, hogy a petíciókról gyorsan szülessenek meg a döntések, mielőtt egyes esetekben jóvátehetetlen károk keletkeznének. Ebben számítunk az Európai Bizottság együttműködésére. Ugyancsak fontos lenne, hogy minden nyelven azonos gyorsasággal tudjuk intézni a beadványokat, és megszűnjön a kis nyelvek hátránya a Petíciós Bizottság adminisztrációjában” – fejtette ki Göncz Kinga.
A képviselő szerint a tavaly benyújtott petíciók lényeges jelzések a döntéshozók számára: arról árulkodnak, hogy az állampolgárok vagy a közösségi jogszabályok nemzeti átültetését, illetve végrehajtását hiányolják, vagy szélesebb uniós hatásköröket szeretnének látni, például a környezetvédelemben, az igazságszolgáltatásban, az emberi jogok biztosítása terén. A nem elfogadható petíciók változatlanul nagy száma kapcsán Göncz Kinga fölhívta a figyelmet a tájékoztatás fontosságára, hogy a polgárok pontosan tudják, milyen kérdésekkel fordulhatnak az Európai Parlamenthez.
“Rendkívül lényegesnek tartom, hogy a petíciókról gyorsan szülessenek meg a döntések, mielőtt egyes esetekben jóvátehetetlen károk keletkeznének. Ebben számítunk az Európai Bizottság együttműködésére. Ugyancsak fontos lenne, hogy minden nyelven azonos gyorsasággal tudjuk intézni a beadványokat, és megszűnjön a kis nyelvek hátránya a Petíciós Bizottság adminisztrációjában” – fejtette ki Göncz Kinga.