Ugrás a tartalomra

Felsőzsolca: versenyfutásban az idővel

Létrehozva
A Szentendrei Skanzen Észak-magyarországi falu tájegységében és a Műemléki Felügyelőségnél is adatokat gyűjtenek az építészek Felsőzsolca újjáépítéséhez. Mint ismeretes, a településen több mint 170 ház dőlt össze, vált lakhatatlanná, a szakértők szeretnék, ha a korábbi építészeti értékek, jellegzetes sítlusjegyek az újjáépítés után is megmaradnának.
skanze.jpgSzentendrén, az Észak-magyarországi falu tájegységben többségükben az eredeti helyükön elbontott, majd a múzeumban újra felépített, eredeti épületek állnak - a látványosságon kívül ezt egyfajta "génbank"-nak is szánják, ahová szükség esetén mindig vissza lehet nyúlni autentikus mintákért.

Rudolf Mihály, a Hadas Építész Kft. vezetője, a felzsőzsolcai önkormányzat tanácsadó főépítésze lapunknak elmondta: nagyon sok olyan épületet mosott el az áradás a településen, amelyek a múlt jegyeit, építési örökségét tükrözték. 84 házat korábban védetté is nyilvánítottak, ezek közül 70 semmisült meg. - Szeretnénk, ha ezek az értékek, jellegzetes sítlusjegyek az újjáépítés után is megmaradnának - nyilatkozta Rudolf Mihály, elmondva: a zsolcai épületek állapotát a Kós Károly Egyesület építész-irodáival közösen mérték fel.

Az elmosott, esetenként évszázados házak többségének a falai vályogból készültek annak idején. Ez szintén hordozott bizonyos sajátosságokat - a műértő szemével értékeket - a rekonstrukció azonban nyilván betonalapzatokon, korszerű építőanyagokkal történik majd. - Semmiképpen nem szeretnénk silány, amerikai vagy más "modern"-stílusú házakat építeni, hiszen ennek a városnak mindig jellegzetességei voltak a tájba illő, a vidék építési örökségét tükröző épületek - mondta el Rudolf Mihály, aki szerint csaknem százféle tervet kaptak már építészektől, ezek közül a lehetőségeket figyelembe véve, ötven tűnik használhatónak.

arvizkar.jpg

- Felsőzsolcán nagyon nagy a probléma, nagyobb, mint bármely más árvíz sújtotta településen - tette hozzá az építész, kiemelve, hogy állandó versenyfutásban vannak az idővel. Megítélésük szerint későn jött a kormányzati segítség, körülményesen lehet hozzáférni a pénzhez, s a lakásonként igényelhető, maximum tízmillió forintból legfeljebb 48-50 négyzetméteres, "cs" típusú lakásokat lehet építeni. Rudolf Mihály szerint több megoldáson gondolkodnak, egyes házaknak például legalább a szerkezetét szeretnék úgy kialakítani, hogy a későbbiekben, ha a tulajdonos anyagi lehetőségei ezt engedik, ne ütközzön különösebb akadályokba a bővítés.
 
- Ez a település akkora kárt szenvedett, hogy az újjáépítés mindenképpen speciális elbírálást, támogatást igényelne. Jelentősen bővülhetnének a lehetőségek akkor is, ha a nagy kivitelezők, akik kedvezményesen jutnak építőanyaghoz, esetleg maguk is állítanak elő ilyet, összefognának a helyi, vagy környékbeli kisvállalkozókkal, akiknek rendelkezésükre állnak a szükséges technikai eszközök, viszont finanszírozási problémákkal küzdenek - hangoztatta az építész.