Váradi Gábor miskolci roma képviselő elmondta: tapasztalataik szerint az érintettek közül nagyon sokan nincsenek tisztában a kisebbségi önkormányzati választás tartalmával, lényegével, ehhez kapcsolódó jogaikkal. Társaival együtt ezért többször szerveztek tájékoztató, felvilágosító utakat a miskolci romák között. - Annak ellenére, hogy a 2006-os 721-hez képest idén csaknem kétszer annyi, 1421 roma vétette fel magát a választói névjegyzékbe Miskolcon, azt tapasztaltuk, hogy az emberek egyre kevésbé merik felvállalni etnikai hovatartozásukat - nyilatkozta Váradi Gábor, aki szerint különösen igaz ez az asszmiláltabb, jobb körülmények között élő cigányokra.
- Félnek, hogy ez a lista valahol megmarad, s vannak ezzel kapcsolatban rossz történelmi tapasztalatok - mondta el a kisebbségi politikus. Váradi Gábor szerint a regisztrációt kérők aránylag magas száma azzal magyarázható, hogy több jövendő jelölt, aki indulni szeretne majd a kisebbségi önkormányzati választásokon, szervezetten regisztráltatja ismerőseit, akik majd rá fognak szavazni. A képviselő azt is elmondta: azokon a területeken, ahol nagyobb tömbben élnek együtt nehéz szociális helyzetű cigányok, nagyobb a szavazási, választási hajlandóság, ha megfelelő felvilágosítást kapnak.
Mint megtudtuk, nincs olyan tilalom, amely a kisebbségi szervezeteket, önkormányzatokat akadályozná abban, hogy a kisebbségi jegyzékbe vétel érdekében kampányoljanak. A választói névjegyzék nem nyilvános, és a választások után azonnal megsemmisítik, azaz a listákat négyévente újra és újra össze kell állítani, a jelentkezéseket meg kell ismételni. A kisebbségi önkormányzati választásokat országszerte októberben tartják, a helyhatósági választásokkal egyidejűleg. Azon a településen, ahol a kisebbségi választói jegyzékben legalább 30 fő szerepel, ki kell tűzni a települési kisebbségi önkormányzati választást. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) kisebbséghez tartozók vehetnek majd részt októberben, a helyi önkormányzati választásokkal azonos napon tartott települési kisebbségi önkormányzati választáson.
A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok egy külön a kisebbségi választásra létrehozott szavazóhelyiségben adhatják le szavazatukat. Minden településen 4 tagú testületeket választanak. Azok a jelöltek lesznek a képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapják. A megválasztott kisebbségi önkormányzati képviselők mint elektorok 2011 januárjában maguk közül választják meg a 7 tagú megyei kisebbségi önkormányzatokat abban az esetben, ha a megye területén van legalább 10 települési kisebbségi önkormányzat. Ugyancsak ezek az elektorok választják meg az országos kisebbségi önkormányzatot abban az esetben, ha az országban az adott közösségnek legalább 4 települési kisebbségi önkormányzata van.
- Félnek, hogy ez a lista valahol megmarad, s vannak ezzel kapcsolatban rossz történelmi tapasztalatok - mondta el a kisebbségi politikus. Váradi Gábor szerint a regisztrációt kérők aránylag magas száma azzal magyarázható, hogy több jövendő jelölt, aki indulni szeretne majd a kisebbségi önkormányzati választásokon, szervezetten regisztráltatja ismerőseit, akik majd rá fognak szavazni. A képviselő azt is elmondta: azokon a területeken, ahol nagyobb tömbben élnek együtt nehéz szociális helyzetű cigányok, nagyobb a szavazási, választási hajlandóság, ha megfelelő felvilágosítást kapnak.
Mint megtudtuk, nincs olyan tilalom, amely a kisebbségi szervezeteket, önkormányzatokat akadályozná abban, hogy a kisebbségi jegyzékbe vétel érdekében kampányoljanak. A választói névjegyzék nem nyilvános, és a választások után azonnal megsemmisítik, azaz a listákat négyévente újra és újra össze kell állítani, a jelentkezéseket meg kell ismételni. A kisebbségi önkormányzati választásokat országszerte októberben tartják, a helyhatósági választásokkal egyidejűleg. Azon a településen, ahol a kisebbségi választói jegyzékben legalább 30 fő szerepel, ki kell tűzni a települési kisebbségi önkormányzati választást. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) kisebbséghez tartozók vehetnek majd részt októberben, a helyi önkormányzati választásokkal azonos napon tartott települési kisebbségi önkormányzati választáson.
A kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok egy külön a kisebbségi választásra létrehozott szavazóhelyiségben adhatják le szavazatukat. Minden településen 4 tagú testületeket választanak. Azok a jelöltek lesznek a képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapják. A megválasztott kisebbségi önkormányzati képviselők mint elektorok 2011 januárjában maguk közül választják meg a 7 tagú megyei kisebbségi önkormányzatokat abban az esetben, ha a megye területén van legalább 10 települési kisebbségi önkormányzat. Ugyancsak ezek az elektorok választják meg az országos kisebbségi önkormányzatot abban az esetben, ha az országban az adott közösségnek legalább 4 települési kisebbségi önkormányzata van.