Lakossági fórumon vett részt múlt hét vasárnap Felsőzsolcán Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára, aki elfogadhatatlannak, felháborítónak és döbbenetesnek nevezte, hogy Miskolc és Felsőzsolca határában, a Sajó nagyvízi medrében a júniusi pusztító árvíz után újabb cég, nevezetesen a CBA kapott építési engedélyt, s kezdett ezután munkálatokba; logisztikai központot létesítene itt.Illés Zoltán a fórumon kijelentette, hogy az eset várhatóan nem marad következmények nélkül: menesztené ugyanis az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjét, mint ahogy korábban az országos főfelügyelőség vezetőjével is megtette. Az államtitkár hozzátette: a beruházótól pedig önmérsékletet kér, vagyis azt, hogy állítsák le maguktól az építkezést, ellenkező esetben a miskolci önkormányzat építésügyi hatóságához fordul, és elvárja, hogy vonja vissza az engedélyt. Ha pedig ezt nem teszi meg, akkor jogi lépéseket helyez kilátásba. Az államtitkár kérésével kapcsolatban kíváncsiak voltunk a CBA Kereskedelmi Kft. véleményére is, ám a vezérigazgatót többszöri megkeresés ellenére sem sikerült elérni.
Az önkormányzatok felelősségével kapcsolatban Káli Sándor, Miskolc polgármestere elmondta: azokat jelenleg törvény kötelezi arra, hogy ha a beruházónak minden engedélye megvan, ki kell adni az építkezési engedélyt, tehát a törvényen kell változtatni.
Illés törvényjavaslatai
A politikus szintén a fórumon jelentette be, hogy két törvényjavaslatot is be fog terjeszteni a közeljövőben. Az első szerint a jövőben minden olyan ipari vagy kereskedelmi létesítménynek kötelező lenne biztosítást kötnie, mely folyók árvízi nagymedrében épül fel. Ez a biztosítás lenne ugyanis az alapja bármilyen árvízi kártérítésnek. Az államtitkár hozzátette: ha így nem éri meg a vállalkozásoknak, akkor be kell majd zárniuk.
A második törvényjavaslat szerint törölnék egy 2006-os kormányrendeletből azt a passzust, amely arról szól, hogy az önkormányzat saját hatáskörében, saját rendezési tervében kiadhat építési engedélyt ilyen létesítményekre. Az államtitkár hozzátette: már vizsgálják a szakemberek annak jogi lehetőségét, hogy miképp lehetne lebontatni azokat az áruházakat, ingatlanokat, amelyek nagyvízi mederbe épültek.
Komplett falvakat kellene lebontani
Illés Zoltán utóbbi javaslatára kedden vízügyi szakemberek úgy reagáltak, hogy az alapján az ország egyharmadát le kellene rombolni, hiszen komplett települések – köztük Ónod, Sajóecseg, vagy éppen Felsőzsolca – ártérre épültek. Ha ugyanis szigorítanák a törvényt, úgy annak minden térségre és minden épületre egyformán kellene vonatkoznia, s nem lehet kimazsolázgatni egy-egy ingatlant, amelyet külön büntetnek és lebontatnak – tették hozzá.
A környezetvédelmi államtitkár erre a felvetésre elmondta: vállalja a kettős mércét, és a kereskedelmi üzletláncokat nem sajnálja. Illés megerősítette hét eleji nyilatkozatát, miszerint az ártérbe épült miskolci áruházakat a lehető legrövidebb idő alatt lebontják majd, viszont egyetlen családi házat sem fognak lerombolni, akármennyire is akadályozza a megduzzadt folyókat.
Vizsgálatokra van szükség
A héten történt nyilatkozatokkal kapcsolatban több ellenvélemény is napvilágot látott. A korábban már idézett vízügyi szakemberek például az Auchan kapcsán elmondták: az épület úgynevezett áramlási holttérben van, s legfeljebb minimális tározókapacitást vett el a víztől, de az árhullám levonulását nem akadályozta jelentősebben. Ha nincs a hipermarket, akkor a víz fél órával később ér oda, s néhány centiméterrel alacsonyabb lett volna a vízszint, ám ez a katasztrófán mit sem változtat. Jóval többet segítene néhány bekötőút áthelyezése, vagy a töltéses hídszerkezet pilléresre cserélése az árvízi védekezésben.
Sokak szerint az árvíz azért volt ilyen pusztító, mert a Sajó nagyvízi medrében bevásárlóközpontok épültek, valamint az M30-as autópálya lehajtója nem az eredeti tervek szerint készült el, erről azonban még az államtitkár sem beszélt, remélhetőleg vizsgálják majd az állami beruházást is, később. Ez utóbbiról megkérdeztük egyébként az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) illetékesét is. Kérdésünkre Felbermann Tamás műszaki igazgatóhelyettes elmondta: az okok konkrét megállapításához még több vizsgálatra is szükség van, elemezni kell a meteorológiai, a hidrológiai eseményeket, a lefolyási viszonyokat. Azt az állítást azonban helybenhagyta, hogy az új felsőzsolcai bekötőút alatt lévő 12 méteres nyílású híd – mely alatt keresztül folyik a Kis-Sajó – nagyon szűk, és egy ilyen extrém nagyságú árhullám levonulása idején mindenképpen visszaduzzasztó hatású lehet.
Megkérdeztük Felbermann Tamást a környezetvédelmi államtitkár ÉKÖVIZIG-et érintő személyi változásokat firtató kijelentéséről is, ám erre a kérdésre ő – mint mondta – nem jogosult válaszolni.
Tajthy Á.