Pingyomon elsőként a helyiek által csak „Fácánosnak” nevezett területen jártunk, ahol a telektulajdonosok szerint nyugodt az élet. „Itt nincs nagy mozgás, a közbiztonság pedig átlagosnak mondható” – tudtuk meg Bajnóczy Zsolttól, aki víkendházzal rendelkezik a nevét a környék gazdag fácánállományáról kapott környéken.

Zámborszky István hasonlóképp nyilatkozott, mint szomszédja. Szerinte a legtöbbször vasanyagok, színesfémek, alumínium eszközök tűnnek el. Rosszabb a helyzet viszont a domb másik oldalán. „Egy bizonyos népcsoport telkeket foglal el, garázdálkodik, hetente törnek fel házakat. Ott nagyobb gond van” – mesélte Zámborszky István.

Miklósi Gusztávné férjével és kutyáival él a fent említett helyen. Noha elmondása szerint többet is tehetnének a biztonságért, nagy veszélyben nem érzik magukat. „Sok a lopás, de csak az üres házakba törnek be. Mi mindig itt vagyunk, és a kutyáktól is megriadnak a betörők. Bár a vadabb tolvajok az ebeket is fújták már le a környéken” – ismertette a helyzetet Miklósiné.

Szinte szóról szóra így vélekedik Kovács László, azonban neki más, nagyobb gondjai vannak lakókörnyezetével: „Nincs közvilágítás, nem vezették el a szennyvizet, télen szinte járhatatlan az út, amely nincs is rendesen megcsinálva” – panaszolja. Szerinte azonban a probléma gyökere az, hogy utcatábla sincs kitéve, sőt nem tudnak bejelentkezni saját címükre. Nem tudni ugyanis, hogy pontosan melyik településhez tartozik házuk. „A kislányomat így óvodába sem tudom beíratni” – kesergett a családapa.

Bodnár György húsz éve lakik Pingyomon, és szerinte valóban növekedett a bűncselekmények száma: „falopások, verekedés – mostanában nekem háztáji állataim tűnnek el sorban. Többet kellene járőrözniük a polgárőröknek. A szomszéd bácsit volt, hogy már halálosan megfenyegették, ha szólni mer a lopásokról” – meséli.
Dobi Tamást, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét kérdeztük, adatokkal alátámasztható-e, amiről a telektulajdonosok, lakók beszélnek: „a rendőrségi tapasztalatok szerint a hétvégi házakba való betöréses lopások száma nem nőtt. Ugyanakkor elmondhatom, a kocsmai élet fellendült. Az italfogyasztásra visszavezethető konfliktusok gyakoribbak, időnként feljelentéseket vonnak maguk után” – mondta a szóvivő.
A Görömbölyi Polgárőrség elnöke sem tapasztalta, hogy kiugróan megnőtt volna a bűnesetek száma, de mint mondja, kisebb betörések előfordulnak az éjszakai órákban, a lakosság pedig szokott panaszkodni. „Mi, görömbölyiek is szoktunk járőrözni Pingyomon, lovasok is, mezőőrök, hiszen egy része Miskolchoz tartozik” – magyarázta Halász János.
Attól még messze áll a Pingyom-tető, hogy Lyukóhoz hasonlatos problémáról beszéljünk, de mint mindenhol, itt is megvannak a helyieknek a maguk problémái. A szakemberek a megelőzés érdekében felhívják az emberek figyelmét, hogy a hétvégi házakat megfelelő védelmi rendszerekkel lássák el, illetve lehetőség szerint nagyobb értékeket ne tároljanak a ritkán látogatott ingatlanokban

Zámborszky István hasonlóképp nyilatkozott, mint szomszédja. Szerinte a legtöbbször vasanyagok, színesfémek, alumínium eszközök tűnnek el. Rosszabb a helyzet viszont a domb másik oldalán. „Egy bizonyos népcsoport telkeket foglal el, garázdálkodik, hetente törnek fel házakat. Ott nagyobb gond van” – mesélte Zámborszky István.

Miklósi Gusztávné férjével és kutyáival él a fent említett helyen. Noha elmondása szerint többet is tehetnének a biztonságért, nagy veszélyben nem érzik magukat. „Sok a lopás, de csak az üres házakba törnek be. Mi mindig itt vagyunk, és a kutyáktól is megriadnak a betörők. Bár a vadabb tolvajok az ebeket is fújták már le a környéken” – ismertette a helyzetet Miklósiné.

Szinte szóról szóra így vélekedik Kovács László, azonban neki más, nagyobb gondjai vannak lakókörnyezetével: „Nincs közvilágítás, nem vezették el a szennyvizet, télen szinte járhatatlan az út, amely nincs is rendesen megcsinálva” – panaszolja. Szerinte azonban a probléma gyökere az, hogy utcatábla sincs kitéve, sőt nem tudnak bejelentkezni saját címükre. Nem tudni ugyanis, hogy pontosan melyik településhez tartozik házuk. „A kislányomat így óvodába sem tudom beíratni” – kesergett a családapa.

Bodnár György húsz éve lakik Pingyomon, és szerinte valóban növekedett a bűncselekmények száma: „falopások, verekedés – mostanában nekem háztáji állataim tűnnek el sorban. Többet kellene járőrözniük a polgárőröknek. A szomszéd bácsit volt, hogy már halálosan megfenyegették, ha szólni mer a lopásokról” – meséli.
Dobi Tamást, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét kérdeztük, adatokkal alátámasztható-e, amiről a telektulajdonosok, lakók beszélnek: „a rendőrségi tapasztalatok szerint a hétvégi házakba való betöréses lopások száma nem nőtt. Ugyanakkor elmondhatom, a kocsmai élet fellendült. Az italfogyasztásra visszavezethető konfliktusok gyakoribbak, időnként feljelentéseket vonnak maguk után” – mondta a szóvivő.A Görömbölyi Polgárőrség elnöke sem tapasztalta, hogy kiugróan megnőtt volna a bűnesetek száma, de mint mondja, kisebb betörések előfordulnak az éjszakai órákban, a lakosság pedig szokott panaszkodni. „Mi, görömbölyiek is szoktunk járőrözni Pingyomon, lovasok is, mezőőrök, hiszen egy része Miskolchoz tartozik” – magyarázta Halász János.
Attól még messze áll a Pingyom-tető, hogy Lyukóhoz hasonlatos problémáról beszéljünk, de mint mindenhol, itt is megvannak a helyieknek a maguk problémái. A szakemberek a megelőzés érdekében felhívják az emberek figyelmét, hogy a hétvégi házakat megfelelő védelmi rendszerekkel lássák el, illetve lehetőség szerint nagyobb értékeket ne tároljanak a ritkán látogatott ingatlanokban