A gazdák helyzetét nemcsak a rendkívüli időjárási körülmények nehezítették meg, hanem az is, hogy megalázóan alacsony árakat ajánlanak a learatott termésért. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a búza körülbelül hetven százaléka már a magtárakban van, a tavaszi árpa felét is learatták, valamint a repcét és az őszi árpát szinte már teljesen betakarították. A búzák beltartalomra jók, a gombabetegségek viszont olyan súlyos károkat okoztak, hogy nagy mennyiség esik ki az őrlésből. Az aratás után kell tisztázni, hogy az ország őrlésre alkalmas búzakészlete ki tudja-e elégíteni a hazai igényeket. Ha importra lesz szükség, az jelentősen megnöveli az áremelés mértékét.
Most 189 és 269 forint között szóródik a sima fehér kilója. Egy kiló sima fehér kenyér a hatvanas-hetvenes években került 3,60 forintba. Hosszan tartotta magát a hatósági ár, könnyen meg lehetett jegyezni, nem is volt más. 1990-ben 20 forintért, 2000-ben már a lélektani 100-as határ fölött vásároltuk. Az újabb 200 forintos lélektani határt végül a pékek és kereskedők több tárgyalási fordulója után 2007 őszén érte el a kenyér. Azóta nem emeltek árat a pékek.
- Nem indokolt a liszt árának nagymértékű megemelése, hiszen elegendő mennyiségben van betakarítva kenyérgabona, vagyis nem szükségszerű lépés az emelés. Ennek ellenére elképzelhető, hogy 10-15 forinttal fog drágulni a kenyér kilója, remélhetőleg többel nem. Korábban igen alacsony volt a liszt ára, most sok gazdálkodó és kereskedő szeretné, ha emelkedne a búza, a liszt és végül a kenyér ára, azonban mint említettem, ez egyáltalán nem indokolt. 1990-től kezdve fokozatosan nőtt a kenyér ára, az elmúlt 20 évben közel 10 szeresére nőtt a fehér kenyér kilónkénti ára, 200 forint körül van most az átlagár. Megyénkben a felmérések alapján a térségben mintegy 68,8 ezer hektáron keletkezett ár- és belvízi kár, ebből mintegy 47,7 ezer hektár szántó, 20,7 ezer hektár rét-legelő, 290 hektár szőlő és gyümölcsös, a kár összege pedig eléri a 2-2,5 milliárd forintot. Az árpáért 2.000-2.500 forintot adnak mázsánként, a takarmánybúzáért 2.300-2.700 forintot, a malmi búza mázsánkénti ára pedig 3.000-3.500 forint. A probléma az, hogy a kisebb termelők ki vannak szolgáltatva a nagyobb, tőkeerős cégeknek, hiszen egyrészt kisebb tőkével rendelkeznek, másrészt a tárolókapacitás is kisebb, így ők diktálják az árakat – nyilatkozta Sándor Béla, a Magosz B.-A.-Z-megyei elnökségi tagja, aki maga is növénytermesztéssel foglalkozik Tiszakesziben.
Búzafalvi Tamás
Most 189 és 269 forint között szóródik a sima fehér kilója. Egy kiló sima fehér kenyér a hatvanas-hetvenes években került 3,60 forintba. Hosszan tartotta magát a hatósági ár, könnyen meg lehetett jegyezni, nem is volt más. 1990-ben 20 forintért, 2000-ben már a lélektani 100-as határ fölött vásároltuk. Az újabb 200 forintos lélektani határt végül a pékek és kereskedők több tárgyalási fordulója után 2007 őszén érte el a kenyér. Azóta nem emeltek árat a pékek.
- Nem indokolt a liszt árának nagymértékű megemelése, hiszen elegendő mennyiségben van betakarítva kenyérgabona, vagyis nem szükségszerű lépés az emelés. Ennek ellenére elképzelhető, hogy 10-15 forinttal fog drágulni a kenyér kilója, remélhetőleg többel nem. Korábban igen alacsony volt a liszt ára, most sok gazdálkodó és kereskedő szeretné, ha emelkedne a búza, a liszt és végül a kenyér ára, azonban mint említettem, ez egyáltalán nem indokolt. 1990-től kezdve fokozatosan nőtt a kenyér ára, az elmúlt 20 évben közel 10 szeresére nőtt a fehér kenyér kilónkénti ára, 200 forint körül van most az átlagár. Megyénkben a felmérések alapján a térségben mintegy 68,8 ezer hektáron keletkezett ár- és belvízi kár, ebből mintegy 47,7 ezer hektár szántó, 20,7 ezer hektár rét-legelő, 290 hektár szőlő és gyümölcsös, a kár összege pedig eléri a 2-2,5 milliárd forintot. Az árpáért 2.000-2.500 forintot adnak mázsánként, a takarmánybúzáért 2.300-2.700 forintot, a malmi búza mázsánkénti ára pedig 3.000-3.500 forint. A probléma az, hogy a kisebb termelők ki vannak szolgáltatva a nagyobb, tőkeerős cégeknek, hiszen egyrészt kisebb tőkével rendelkeznek, másrészt a tárolókapacitás is kisebb, így ők diktálják az árakat – nyilatkozta Sándor Béla, a Magosz B.-A.-Z-megyei elnökségi tagja, aki maga is növénytermesztéssel foglalkozik Tiszakesziben.Búzafalvi Tamás