A Bató-házban található Belvárosi Horgászboltban működő Borsod Megyei Horgász Egyesület egyik tagja, a boltban eladóként dolgozó Retek Attila szerint tragikus hatásúak voltak az áradások, ugyanakkor érdekes folyamat, hogy a folyóvízi halak egy része a tavakba került, mint például a szilvaorrú keszeg, márna, paduc, laposorrú keszeg, a horgásztavakból pedig kárászok, süllők, harcsák vándoroltak át az áradással. A Mályi-tó, a nyéki tavak és a Csorba-tó is jónak tekinthető horgászat szempontjából. A szervezett és egyedi mentőakcióknak köszönhetően a tavak környéki tocsogókból, lapályokból a halivadékokat lelkes horgászemberek kiemelték és biztos helyre szállították, így a halak szaporodása zavartalanul folyhatott. – Rapszodikusnak mondható az érdeklődés boltunkban, de szerencsére mindig van forgalom, mondhatni, egész évben. A lelkes és buzgó horgászokat nem riasztja sem az árvíz utáni magasabb vízállás, sem a kánikula, sem az esetleges zivatarok – tette hozzá a horgászbolt alkalmazottja.
A horgászat szép hobbi, emellett komoly állami bevételeket indukál – gondoljunk csak a halőrökre, szakmai egyesületek munkatársaira, a halastavak melletti büfékre és a horgászcikkek kereskedelmére, amelyek mind-mind adóbevételt hoznak az államnak. Komoly múlttal rendelkezik a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), hiszen 65 évvel ezelőtt alapították, 17 000 horgász volt egyénileg tagja kezdetben. 1993-ra már 987 horgászegyesület volt a tagegyesülete. A horgászegyesületek több mint 50%-a rendelkezett saját hasznosítású vízterülettel. A halasítások mennyiségének fokozásával egyre szélesebb körű szakmai munka folyt. Felerősödtek a helyi, közigazgatási, a területi regionális érdekérvényesítő, érdekvédelmi igények, és az egyesületek megalakították megyei és területi szövetségeiket. A Horgász Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége ügyvezető elnökét, Lajos Zsigmondot kérdeztük az áradás hatásairól és a horgászat aktuális helyzetéről.
- Megyénkben 22 ezer horgász van hivatalosan, ebből 15 400 a Horgász Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetségét alkotó 43 horgász egyesület tagja. Komoly károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye vizeiben a májusi és a júniusi áradás. Például a Csorba-tónál az eddigi legmagasabb vízszinthez képest 5 méteres volt a kifutás. Szövetségünkhöz tartozik a Monoki víztározó, a Csorba-tó, a Rakacai víztározó, és a Hámori-tó. Ez utóbbi tónál is jelentős, 2 métert meghaladó volt a vízemelkedés, melynek következtében a süllőket és pontyokat kimosta a víz, és bekerültek a Szinvába. Az Ongai tavak környékén lakom. Sok horgász látogatja a nyolc horgásztavat. Meg kell említenem, hogy a júniusi árvíz idején egyfajta civil bázisként szolgált Onga, ahol a Sport Horgász Egyesület és a helyi lelkes lakók szálláshelyet és élelmet biztosítottak az árvízvédelemben résztvevő katonák, rendőrök számára. A halakra és a tavakra visszatérve, sajnos tény, hogy a Csorba-tóban elszaporodtak a feketehasú törpeharcsák. Ez azon halfajták közé tartozik, amit a horgászok nem kedvelnek, ugyanis megeszik a többi hal – harcsa, ponty, keszeg – ikráit, ráadásul kisméretűek és húsuk sem finom. Szerencsére azonban a legtöbb borsodi tóban – Rakaca-tó, Hámori-tó, Csorba-tó – egyrészt mert a folyóvízi halak bekeveredtek a tavakba, másrészt a haltelepítések miatt – jónak mondható a halállomány. Érdemes kiemelni, hogy minden évszakban aktuális és alapvető kérdés vizeink oxigénellátottsága. Fontos a víz oxigéntartalmának az ismerete, a halak különösen nyáron szívesen tartózkodnak oxigénben gazdag vízterületi szakaszokon, például kifolyók, duzzasztóművek, zsilipek közelében – mondta el Lajos Zsigmond, a Horgász Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke. Búzafalvi Tamás