A franciaországi rendezvény keretében új taggal bővült a Magyar Agrárakadémia és a Marciac-i Mezőgazdasági Vitafórum által kezdeményezett nemzetközi agrár-együttműködés. A spanyolországi Foro Társadalmi Kutatóintézet csatlakozását követően a közeljövőben belga, olasz és román intézményekkel bővül tovább a hálózat. Tabajdi Csaba a jelenleg zajló KAP reformfolyamatra tekintettel kiemelte a nemzetközi együttműködés jelentőségét. "Fontos, hogy a Közös Agrárpolitika reformja kapcsán kialakított magyar állásponthoz minél több szövetségest szerezzünk. Az Európai Unióban ugyanis csak az képes hatékonyan érvényesíteni érdekeit, aki kezdeményezően és szervezetten lép fel."
Tabajdi Csaba kifejtette, a reform során törekednünk kell arra, hogy az új KAP támogatások a jelenleginél kiegyensúlyozottabb mezőgazdasági rendszert alakítsanak ki. "A helyi piacokra termelő kisgazdaságok helyzete a válság során tovább romlott, így a közösségi támogatások koncentrálásával kellene őket segítenünk. Arra is figyelemmel kell lenni az új Közös Agrárpolitika formálása során, hogy a jelenlegi rendszer egyes terményeket túltámogat, más, munkaigényes termékek előállítását viszont nem ösztönzi megfelelően. A KAP 'édes gyermekei', például a gabona esetében a támogatás egyes években a termelésből származó hasznon túl tiszta profitként jelentkezik. A 'mostohagyermekként' kezelt ágazatokban, például a baromfi-, vagy sertéságazatban viszont a jelenlegi támogatási szint gyakran a működési költségeket sem fedezi - mondta a magyar képviselő".
A KAP keretében jelentkező harmadik torzulást a támogatások történelmi alapon történő elosztása okozza. Ennek kapcsán azonban Tabajdi Csaba figyelmeztetett, hogy a magyar kormánynak körültekintően kell eljárnia. Magyarországnak ugyanis a csatlakozáskor sikerült magas történelmi referenciaszintet kialkudnia, így csak olyan reformot támogathatunk, amelyben Magyarország legalább a jelenlegi pozícióit megőrzi.
A magyar képviselő kiemelte, hogy az Európai Unió és a szomszédos térségek élelmezési problémáira nem jelent megoldást a bezárkózás. "A gazdasági válság kapcsán ismét előtérbe került a nemzeti önzés, sőt az Európai Unió és a Mediterrán térség egyes kormányai az élelmiszerbiztonság kérdését is nemzeti keretekben igyekeznek megoldani. Illúzió ugyanakkor azt gondolni, hogy az EU, vagy annak bármely tagállama a jelenlegi szinten képes fedezni saját élelmezését kizárólag hazai forrásból. Az Európai Unió, amely egyszerre a világ legnagyobb élelmiszer exportőre és importőre az áruk szabad mozgásában érdekelt. Az unió tagállamaiba érkező élelmiszert azonban szigorúbban kellene ellenőriznünk, hogy elkerüljük az elmúlt időszakban jelentkező élelmiszerbotrányokat" - mondta Tabajdi.
Tabajdi Csaba kifejtette, a reform során törekednünk kell arra, hogy az új KAP támogatások a jelenleginél kiegyensúlyozottabb mezőgazdasági rendszert alakítsanak ki. "A helyi piacokra termelő kisgazdaságok helyzete a válság során tovább romlott, így a közösségi támogatások koncentrálásával kellene őket segítenünk. Arra is figyelemmel kell lenni az új Közös Agrárpolitika formálása során, hogy a jelenlegi rendszer egyes terményeket túltámogat, más, munkaigényes termékek előállítását viszont nem ösztönzi megfelelően. A KAP 'édes gyermekei', például a gabona esetében a támogatás egyes években a termelésből származó hasznon túl tiszta profitként jelentkezik. A 'mostohagyermekként' kezelt ágazatokban, például a baromfi-, vagy sertéságazatban viszont a jelenlegi támogatási szint gyakran a működési költségeket sem fedezi - mondta a magyar képviselő".
A KAP keretében jelentkező harmadik torzulást a támogatások történelmi alapon történő elosztása okozza. Ennek kapcsán azonban Tabajdi Csaba figyelmeztetett, hogy a magyar kormánynak körültekintően kell eljárnia. Magyarországnak ugyanis a csatlakozáskor sikerült magas történelmi referenciaszintet kialkudnia, így csak olyan reformot támogathatunk, amelyben Magyarország legalább a jelenlegi pozícióit megőrzi.
A magyar képviselő kiemelte, hogy az Európai Unió és a szomszédos térségek élelmezési problémáira nem jelent megoldást a bezárkózás. "A gazdasági válság kapcsán ismét előtérbe került a nemzeti önzés, sőt az Európai Unió és a Mediterrán térség egyes kormányai az élelmiszerbiztonság kérdését is nemzeti keretekben igyekeznek megoldani. Illúzió ugyanakkor azt gondolni, hogy az EU, vagy annak bármely tagállama a jelenlegi szinten képes fedezni saját élelmezését kizárólag hazai forrásból. Az Európai Unió, amely egyszerre a világ legnagyobb élelmiszer exportőre és importőre az áruk szabad mozgásában érdekelt. Az unió tagállamaiba érkező élelmiszert azonban szigorúbban kellene ellenőriznünk, hogy elkerüljük az elmúlt időszakban jelentkező élelmiszerbotrányokat" - mondta Tabajdi.