A földrengések oka, hogy a földkéreg lemezei folyamatos mozgásban vannak, és azok határán feszültség keletkezik – mondja Mónus Péter. Ez a feszültség rezgések formájában érződik, ezek okozzák a rengéseket. Magyarország ilyen lemezhatártól távol van, azok hozzánk legközelebb a mediterrán térségben húzódnak, ám a mozgás a kőzetlemezeken belül is okoz feszültséget, ez pedig a törésvonalak mentén tud földrengéseket előidézni. – Az elmúlt napokban is ez történt Magyarországon – mondja a szeizmológus. Hozzáteszi: talán szerencse is, hogy több kisebb rengés következett be, ugyanis egy nagy rengés esetén biztosan nagy károk keletkeztek volna.Mint ismeretes, két földrengés rázta meg Miskolcot augusztus 19-én, csütörtökön hajnali fél kettő környékén. Az egyik rengés 2-3 másodperces és a Richter-skála szerint 3-as erősségű volt, míg a második 1-2 másodpercig tartott és nagyjából kettes erősségű volt. A rengéseket a lakosság is észlelte, és jelezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletesének: az értesítések szerint azt érzékelték, hogy hullámzott velük az ágy, felébredtek a mozgásra, vagy lakásukban összecsörrentek a tárgyak.
- Bár sokan számon kérik rajtunk, a világon sehol nem tudják előre jelezni a földrengéseket, egyszerűen nem jár itt a technika – magyarázza Mónus Péter. Azt meg tudja mondani az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma is, hogy 10-100 éves időtartamban hol valószínűsíthető rengés, ám ma olyan előrejelzési rendszer, mint amilyen az időjárással kapcsolatban létezik, földrengésekre nincsen. – Azért eredmény az is, hogy valószínűsíteni tudjuk a helyszínt ilyen időintervallumban, ugyanis ez alapján például építtetők dönthetnek olyan technológia mellett, melyek földrengésállók – teszi hozzá a tudományos munkatárs.
Az elmúlt napokban több helyen is éreztek földrengést hazánkban. Miskolctól néhány kilométerre délre, augusztus 17-én és 14-én is rengett a föld. Az előbbi erőssége a Richter-skála szerint 2,1, az utóbbié pedig 2,5 erősségű volt. A Baranya megyei Sellyén augusztus 17-én este volt földrengés; a Richter-skála szerint 3,5 magnitúdójú.
Mónus Péter elmondja azt is, hogy nem fedi a valóságot a lakosság olyan félelme, hogy kapcsolatban lennének a földrengések az utóbbi időben megszaporodott természeti katasztrófákkal. – A félelem persze természetes, de tudni kell, hogy a kőzetlemezek 10-15 kilométer mélyen helyezkednek el, így a rengések is onnan indulnak, tehát a természeti katasztrófától függetlennek mondhatók.
Azt nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, hogy az elmúlt napok rengései előrengések voltak csupán, vagy jó időre vége van a jelenségnek. Ami azonban biztos: Magyarországon már volt több nagyobb fölrengés is, 1763-ban, Komáromban mérték a legnagyobbat, annak magnitúdója körülbelül 6,3 volt. Akkor a város egyharmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak. Magyarországon a legutóbbi nagyobb, károkat is okozó földrengés 25 éve, 1985. augusztus 15-én Berhidán, a Balaton északi csücskében volt. Ilyen tekintetben tehát túlzottan nem tekinthetők kirívónak az elmúlt napok eseményei, és nem szabad olyan következtetéseket levonni, hogy Magyarország földrengést tekintve most veszélyeztetettebb lenne, mint korábban – zárja Mónus Péter.
Tajthy Á.