A két hónapos munka során elbontják a jelenlegi szökőkutat és térszintbe süllyesztett, újat építenek, megújul a Kossuth-szobor talapzata és a mögötte lévő növénykazetta, részben új burkolatot kap a tér, megújulnak az utcabútorok és a kandeláberek. Ezen túl a tér déli végében kibontják a Szinvát és a század elejivel csaknem megegyező kőkorlátú hidat építenek rá.
Az Erzsébet tér (korábban Szabadság tér) a város legrégebben kialakított, ma is létező köztere, itt áll Kossuth Lajos legrégebbi egész alakos köztéri szobra. A tér kialakítását már az 1890-es években megkezdték, de a helyén lévő malom – mint ahogy a Szinván lévő összes többi – lebontására már az 1878-as árvizet követően rendeleteket alkottak. A téren helyet foglaló Papmalom lebontása után 1891 után kezdték a teret kialakítani. Eleinte Papmalom térnek, majd Fürdő később Erzsébet térnek is hívták.
Az Erzsébet tér a múlt század fordulóján
A térre kiépülése után először juhar-, majd vadgesztenyefákat ültettek, de egyik sem aratott sikert, látvány szempontjából ma törekednek a kisnövésű fák (például japáncseresznye) ültetésére, ami nem erősíti a szűk tér utca jellegét. Tervezték a térnek a főutcán túlnyúló, északi irányú bővítését is. 1893-ban, a régi Korona szálló épületének lebontásakor felmerült, hogy a telket nem építik be, hanem teret alakítanak ki rajta, ezt azonban elvetették, és már 1894-re felépült az új Korona szálló épülete. 1913-14-ben új terveket készítettek, ekkor alakították ki a szökőkutat, a virágágyásokat és a tér világítását.
Az Erzsébet-teret azóta – a Szinva korábbi lefedését kivéve – jelentősen nem módosították, csak átalakították a kor igényeinek megfelelően. A mostani munkálatok várhatóan október második felére készülnek el.
További képek a bontástól itt!
A megújult tér egyik látványterve
Tajthy Á.