Ugrás a tartalomra

20 éves a Gazdaságtudományi Kar

Létrehozva
Sajtótájékoztatón ismertette a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának vezetősége a 2010/2011-es jubileumi tanév fontosabb eseményeit. A beszámolón szó esett a felvételi eredményeiről, a jelenlegi projektekről és az idei képzésről is.
A 20 éves jubileumi tanév alkalmából dr. Kocziszky György, a Gazdaságtudományi Kar (GTK) dékánja ismertette évnyitó gondolatait. Az intézetigazgató elmondta, a tájékoztató apropóját az adta, hogy az elmúlt félév végén úgy döntöttek, rendszeresen beszámolnak a kar életéről, eredményeiről. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán az 1990/1991-es tanévben kaptak először közgazdász diplomát a borsodi megyeszékhelyen tanulók. Az első évek egy új szemléletet, paradigmaváltást is hoztak, hiszen a rendszerváltás után előtérbe kerülő liberális, piacorientált gazdaság új feladatokat adott a közgazdaságtan-oktatásnak is. A dékán szerint hasonló folyamatok zajlanak most is, hiszen a 2008-ban kirobbant hitelválság szintén új elveket követel a tanításban. „Abból a szempontból szerencsésebb a helyzet, mint húsz évvel ezelőtt, hogy ma egy hallgatónak nem kell elmagyarázni, mi az a recesszió, hiszen családjukban, környezetükben is tapasztalják” – mondta el Dr. Kocziszky György. A kar jövő májusban szervez egyébként jubileumi konferenciát Lillafüreden, ahol több ország vendégeskedik majd. A téma az említett, új évezredben szükséges paradigmaváltás lesz, de áttekintik az Európai Unió és Magyarország válaszait is, emellett újragondolják a gazdászképzést, valamint értékelik a bolognai-rendszert.

egyetem_evadnyito.jpg

Ezt követően az alapszakos és mesterképzések felvételi tapasztalatairól, illetve eredményeiről beszélt Veresné dr. Somosi Mariann dékánhelyettes, aki elmondta, 2010 júniusában adták át a hagyományos képzés utolsó diplomáit, a bolognai folyamat viszont intenzívebb beiskoláztatást igényel. Így nyílt napokkal, virtuális évfolyammal, kari DVD-vel igyekszenek megfelelni az új rendszer követeléseinek. Mint elhangzott: az ME-GTK szakjaira átlagosan több mint háromszoros a túljelentkezés, a legnépszerűbb szakok a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás. A gazdászképzésnél fontosnak tartják a mesterkurzust – melyben a nappali tagozatos hallgatók száma megnégyszereződött –, és a hallgatók is szívesen folytatják tanulmányaikat az alapszakos diploma megszerzése után. Idén már nyolc szak szerepel a kar képzési palettáján, a hallgató pedig a BSc-s diploma után válthat, így két szakterületről szerezhet oklevelet. A dékánhelyettes a hátrányokról is beszélt, ezek közül kiemelte a kreditrendszer visszásságait: egy-két féléves csúszások előfordulnak a szisztéma sajátosságai miatt.

egyetem_diakok.jpg

A 2010/2011-es tanév első szemeszterében 350 nappali és 260 levelező tagozatos hallgató kezdi tanulmányait a GTK-n, míg a kar hallgatói összlétszáma eléri a 2500-at, de az augusztusi pótfelvételin is mintegy száz embernek van még lehetősége felvételit nyerni. Veresné dr. Somosi Mariann kiemelte, nőtt a költségtérítéses képzésben résztvevők száma is, ami azt jelenti, a Miskolci Egyetemen szerzett diplomát érdemesnek ítélik arra, hogy anyagi áldozatot is hozzanak érte.
Dr. Kocziszky György dékán hozzátette, a szakmai és gyakorlati tudás, a magyarságtudat, valamint az idegen nyelv ismerete kiemelkedően fontos a képzési területen. Az elmúlt két szemeszterben 44 diák jutott el külföldre Erasmus és Leonardo ösztöndíj, valamint szakmai gyakorlat keretében.

A tájékoztató utolsó témája a karon futó projektek bemutatása volt. Dr. Szakály Dezső tudományos és vállalati kapcsolati dékánhelyettes ismertette a Virtuális Egészségturisztikai Kutató Központot, mely kiemelt figyelmet fordít az innovatív egészségturisztikai szolgáltatásokra, különös tekintettel a Miskolctapolcai Barlangfürdőre. Dr. Kocziszky György hozzátette, azért fontos ez a projekt, mert a nemzeti erőforrások – mint például a víz, termálvíz – elengedhetetlenek a hazai gazdaság életben tartásához. A másik kétéves tevékenység-sorozat az Információs és Kommunikációs Technológiák Regionális Diffúziója címet viseli. A kutatási tapasztalatcsere-projekt keretében nyolc ország tíz régiója működik együtt. A cél, hogy az adott országokban (Portugália, Spanyolország, Görögország, Észtország, Németország, Olaszország, Lettország, Magyarország) elemezzék és bemutassák az információs társadalom kiépülésének folyamatát. Ez két fázisból áll: az első a kutatási szakasz, a másodikban pedig prezentálják a fejlesztéseket. Itt is nagy hangsúly van az idegen nyelv használatán – főként az angolon, de a nemzetközi kapcsolatok miatt előtérben van az orosz és az ukrán is –, amely a szakmai gyakorlati helyen és az álláskeresésnél is előnyére válhat a hallgatóknak.

Soós P.