- Minden tanár és diák számára fontos a tanévkezdet, a 2010/2011 -es tanév közoktatási változtatásai bizonyára pozitív irányba fordítják az évek óta rossz irányba mutató közoktatás szekerét -hangsúlyozta beszédében Koncz Ferenc, a megyei közgyűlés alelnöke. Hozzátette: véget kell vetni annak a hibás gondolkodásnak, hogy az elméletet gyakorlati alapok nélkül dolgozzák ki. Közös együttgondolkodásra van szükség nem csupán az általános és középfokú oktatásban, hanem a szakképzés terén is. Megyénk 26 oktatási intézményében folyik szakoktatás, amely korántsem működik optimálisan, ezen a téren szükséges a szakmai egyeztetés és az újraszervezés. Az elmúlt évek hibás oktatáspolitikai lépései után most szakszerű és hasznos újításokra került sor, a tanári szakma presztízse és anyagi elismerése is remélhetőleg női fog.
- Pedagógusok nélkül nincs közoktatás, éppen ezért az eddiginél nagyobb társadalmi, anyagi és jogi megbecsülés jár a tanároknak - szögezte le Dr. Gloviczky Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Az oktatás egyfajta közszolgáltatás, ami a gyermekeknek valójában ingyenesen jár. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: meg kell különböztetni az általános, tömegképzést, illetve az elitképzést. Ez utóbbira is szükség van, hibás gyakorlat volt az elmúlt években, hogy magas színvonalú gimnáziumokat „lehúztak” falusi középiskolák szintjére. Szintén téves szisztémája volt, hogy a feltétel nélküli integrációt erőltették, hiszen nem minden gyerek integrálható, a szegregáció sok esetben hatékonyabb. Hátrányos helyzetű, szellemi vagy testi problémákkal küzdő diákok részére speciális iskolákra van szükség. A kompetencia-alapú értékelés is hasznos, azonban az osztályozást nem pótolja.
A konzervatív oktatáspolitika az individualizmus helyett a közösségi értékekre helyezi a hangsúlyt, éppen ezért került sor a Nemzeti Alaptanterv közműveltségi tartalommal való kiegészítésére, továbbá folyamatban van egy új közoktatási törvény kidolgozása is. Az esélyegyenlőségi, vallási, nemzeti ügyeknek kiemelt szerepet kell kapniuk az oktatási rendszerben. Újdonság, hogy szeptember 1.-jétől alsó osztályokban, másodiktól kezdve a tanár szülői belegyezés nélkül is megbuktathatja a diákot. Ez természetesen nem kötelező, de válaszható eljárás. A Büntető törvénykönyv módosítására már sor került, mostantól ha valaki tanárra támad, annak súlyos büntetőjogi következményei lesznek – tette hozzá Dr. Gloviczky Zoltán.
Budai Erzsébet, a B-A-Z Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet igazgatója ismertette a megyében működő regionális tehetségsegítő hálózatot, hangsúlyozta, hogy tehetségsegítés terén szakmai együttműködési rendszer kialakítására van szükség. Az Európai Uniós oktatási projektekről szólva az igazgatónő elmondta, hogy fontos a tehetségsegítő kezdeményezések széleskörű megismertetése, a kezdeményezések közötti együttműködés fejlesztése, a tehetségsegítő kezdeményezések szakmai és társadalmi beágyazottságának növelése, támogatásának segítése. - Az intézet épületében jelentős átalakítások mentek végbe, sor került az akadálymentesítésére, online adatbázisok létrehozása, nyilvánossá tétele valósult meg, és a megalkották a megye „tehetségtérképét” – mondta el előadásában az Intézet vezetője.
Szlatényi György, a Magyar Diáksport Szövetség főtitkára kiemelte, hogy a kormány komolyabb szerepet szán a sportnak az oktatásban, éppen ezért szükség lenne egy olyan új közoktatási törvényre, amelyben a sport nagyobb támogatást kap. Fontos, hogy a fiatalok mozogjanak, a magatartásformák elsajátítása és a rendszeres testmozgás nélkül sem a diákok, sem a felnőttek nem állják meg a helyüket mai teljesítményközpontú világunkban. Szeptembertől lép életbe a Wesselényi Miklós Sportpályázat, amely egyrészt tartalmazza a versenyek részleteit, másrészt azt is, milyen paraméterek mellett kerülhet sor egy-egy iskolában fittségi felmérésre, illetve sporttámogatásra.
Fotógaléria
Búzafalvi T.
- Pedagógusok nélkül nincs közoktatás, éppen ezért az eddiginél nagyobb társadalmi, anyagi és jogi megbecsülés jár a tanároknak - szögezte le Dr. Gloviczky Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Az oktatás egyfajta közszolgáltatás, ami a gyermekeknek valójában ingyenesen jár. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: meg kell különböztetni az általános, tömegképzést, illetve az elitképzést. Ez utóbbira is szükség van, hibás gyakorlat volt az elmúlt években, hogy magas színvonalú gimnáziumokat „lehúztak” falusi középiskolák szintjére. Szintén téves szisztémája volt, hogy a feltétel nélküli integrációt erőltették, hiszen nem minden gyerek integrálható, a szegregáció sok esetben hatékonyabb. Hátrányos helyzetű, szellemi vagy testi problémákkal küzdő diákok részére speciális iskolákra van szükség. A kompetencia-alapú értékelés is hasznos, azonban az osztályozást nem pótolja. A konzervatív oktatáspolitika az individualizmus helyett a közösségi értékekre helyezi a hangsúlyt, éppen ezért került sor a Nemzeti Alaptanterv közműveltségi tartalommal való kiegészítésére, továbbá folyamatban van egy új közoktatási törvény kidolgozása is. Az esélyegyenlőségi, vallási, nemzeti ügyeknek kiemelt szerepet kell kapniuk az oktatási rendszerben. Újdonság, hogy szeptember 1.-jétől alsó osztályokban, másodiktól kezdve a tanár szülői belegyezés nélkül is megbuktathatja a diákot. Ez természetesen nem kötelező, de válaszható eljárás. A Büntető törvénykönyv módosítására már sor került, mostantól ha valaki tanárra támad, annak súlyos büntetőjogi következményei lesznek – tette hozzá Dr. Gloviczky Zoltán.
Budai Erzsébet, a B-A-Z Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet igazgatója ismertette a megyében működő regionális tehetségsegítő hálózatot, hangsúlyozta, hogy tehetségsegítés terén szakmai együttműködési rendszer kialakítására van szükség. Az Európai Uniós oktatási projektekről szólva az igazgatónő elmondta, hogy fontos a tehetségsegítő kezdeményezések széleskörű megismertetése, a kezdeményezések közötti együttműködés fejlesztése, a tehetségsegítő kezdeményezések szakmai és társadalmi beágyazottságának növelése, támogatásának segítése. - Az intézet épületében jelentős átalakítások mentek végbe, sor került az akadálymentesítésére, online adatbázisok létrehozása, nyilvánossá tétele valósult meg, és a megalkották a megye „tehetségtérképét” – mondta el előadásában az Intézet vezetője.
Szlatényi György, a Magyar Diáksport Szövetség főtitkára kiemelte, hogy a kormány komolyabb szerepet szán a sportnak az oktatásban, éppen ezért szükség lenne egy olyan új közoktatási törvényre, amelyben a sport nagyobb támogatást kap. Fontos, hogy a fiatalok mozogjanak, a magatartásformák elsajátítása és a rendszeres testmozgás nélkül sem a diákok, sem a felnőttek nem állják meg a helyüket mai teljesítményközpontú világunkban. Szeptembertől lép életbe a Wesselényi Miklós Sportpályázat, amely egyrészt tartalmazza a versenyek részleteit, másrészt azt is, milyen paraméterek mellett kerülhet sor egy-egy iskolában fittségi felmérésre, illetve sporttámogatásra.
Fotógaléria
Búzafalvi T.