Finnország és Magyarország között a kapcsolat évtizedek óta hagyományosan baráti és kiegyensúlyozott, az együttműködés fejlődését nagyban elősegíti a nyelvrokonságon alapuló kölcsönös szimpátia. A kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtanak az integrációs kérdésekben felmerülő közös érdekek feltérképezésére, együttes képviseletére is. A finn GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata. Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett, majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.
- Több, mint 20 éve testvérvárosi kapcsolat áll fenn Miskolc és a finnországi Tampere között, sok hasonlóság is van a két város között, hiszen mindkettő komoly ipari múlttal rendelkezik és az is közös, hogy jelentős fejlesztéseken mentek keresztül. Itt, a borsodi megyeszékhelyen és a finn testvárosunkban is rendszeresen szerveznek finn-magyar kulturális programokat. Hazánk és Finnország között pedig sok évtizede működik problémamentes és gyümölcsöző együttműködés. Valószínűleg sokak számára újdonság, hiszen nem lett túlkommunikálva, hogy a májusi árvíz után a helyreállításhoz Miskolc és az árvízkárosultak számára több millió forintos támogatást nyújtott Tampere, ez igen nemes gesztus volt tőlük – mondta megnyitó beszédében Káli Sándor.
A finn delegáció a folyamatban lévő belváros-fejlesztési projektekről tájékozódott, elsősorban a Zöld Nyíl villamos-projektről, illetve a városháza épületegyüttesének komplex megújításáról. A polgármester ismertette a már megvalósult rekonstrukciókat, többek között a a Kemény Dénes Sportuszoda megépítését, a Hősök tere, a Déryné és Kazinczy utcák, a Kandia köz és a Szinva terasz új arculatának kialakítását. Káli Sándor hozzátette: három fő irány határozza meg Miskolc innovációs stratégiáját: a mechatronika, a nanotechnológia, és a környezetipar. Fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik városunk, hiszen magas színvonalon, számos szakon bocsát ki diplomásokat a Miskolci Egyetem, emellett a gimnáziumi és szakmunkásképzés is eredményes.
A Miskolc Városfejlesztési Kft. ügyvezetője, Dukai Zoltán az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) részletezve elmondta, hogy 2007-2013 között zajlik a projekt, melynek összköltsége mintegy 20 millió Euró. Ennek részeként megújul a főutcán közlekedő villamos pályája, illetve új villamosok kerülnek beszerzésre. A Szent István téren mélygarázs építése fog zajlani, megújul a Városháza épülete, a belváros arculati-építészeti megújítására is sor kerül. A rekonstrukciók gazdasági, közösségi, közszolgáltatási funkció révén javítják az arculatot, javítják a közlekedés komfortját. Folyamatban van még az Avasi református templom és temető kerítésének kiépítése, illetve a Kossuth utcai református templom homlokzatának rehabilitációja. Előkészítés alatt van továbbá Miskolctapolcán a Csónakázó-tó környezetének rehabilitációja, az Avasi Kilátó megújítása és a Történelmi Avas utcáinak felújítása is – mondta el Dukai Zoltán a finn delegációnak.
Jakko Mikkola, a finn delegáció vezetője kérdésre válaszolva elmondta, hogy néhány hónapja hallottak a Miskolcon zajló villamos-projektről, és a belvárosi fejlesztésekről, amelyre kíváncsiak voltak, emiatt érkeztek városunkba a mai napon. A hét elején Budapesten jártak, ahol többek között a Finn-Magyar Baráti Társasággal is megbeszélést folytattak. Az eddigi tapasztalatok szerint meg vannak elégedve a folyamatban lévő villamos-projekttel, remélhetőleg nem lesz megtorpanás az építésben. Baráti a kapcsolat, szívélyes fogadtatásban volt részünk polgármester úr részéről – tette hozzá a 19 fős finn csoport vezetője. A vendégek a polgármesteri találkozó után a Norda Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökségben vesznek részt, majd a délután folyamán megtekintik a folyamatban lévő projekteket.
fotógaléria
Búzafalvi T.