A Való Világ második körébe jelentkeztél, ekkor már a tv-ből volt valamilyen képed a valóság show műfajról. Milyen érzések munkáltak benned, amikor elküldted a voksodat?- Én egy jó pofa dolognak tartottam akkor, nyolc évvel ezelőtt. Akkoriban szinte mindenki ezt nézte, nekem is tetszett. Azt kell mondjam, hogy tipikusan nem tudtam mit kezdeni magammal, jó dolgomban. Édesapáméknál voltam éppen, amikor egy reklámban láttam a számot, és jelentkeztem, szinte az utolsók között. Ez azért is érdekes, mert az első körben költöztem be a házba.
Milyen érzés az, amikor az ember bemegy, majd rácsukják az ajtót, és csupa vadidegen ember veszi körül - na meg rengeteg kamera és mikrofon?
- Sikerként éltem meg a beköltözést, hiszen azért jelentkeztem, hogy bemenjek, és megnyerjem a versenyt. A beszavazó show-n tele voltam adrenalinnal, érdekes érzés volt, amikor számomra idegen emberek is arra voksoltak, hogy beköltözzem, majd hónapokig engem láthassanak. Rengeteg minden múlik a szimpátián, hiszen ha valaki szimpatikus, akkor az megnyerheti a közönség szeretetét, de van olyan is, aki akármit fog csinálni: ha nem szimpatikus nem szavaznak rá. Egy valamit viszont nem szabad elfelejteni: minél többen ismernek minket, annál többen szeretnek, de ez fordítva is igaz, hiszen olyanok is akadnak, majd akik nem szimpatizálnak velünk.
Amíg bent voltatok, nem sokat tudtatok a külvilágról, csak egymás között kommunikáltatok.
Mennyire tudtál önmagad maradni? - Semmit nem tudtunk a külvilágból, teljesen el voltunk zárva. Az, hogy mennyire tudtam önmagam maradni, egy érdekes kérdés, hiszen akárki akármit mond: nem lehet megszokni a kamerákat és a mikrofonokat. Kis időre el lehet felejtkezni róla, de végleg elfeledni lehetetlen. Én öt hónapig voltam bent, ami hosszú idő, ennyi idő alatt nem lehet színészkedni, itt csak magadat tudod adni.
Utólag visszaemlékezve pozitív vagy negatív dolognak tartod a villába töltött időt?
- Nem lehet ezt így behatárolni volt ez is, az is. Én fotós vagyok, és próbáltam ezt odabent is érvényesíteni. Nekem ez a munkám és a hobbim is, aminek nem tagadom jól jött a népszerűség. Az éremnek viszont van másik oldala is, hiszen sokszor szembesültem azzal, hogy az emberek szóvá teszik tetszésüket és nem tetszésüket. Anikó beszélt a betegségéről, és be kell valljam nekem is volt olyan időszakom amikor megelégeltem a dolgokat. Több média is írt rólam valótlanságokat, és nem értettem mért szükséges ez. Akkor azt mondtam normális emberként akarok élni.
A Való Világ negyedik szériájába rekordszámmal jelentkeztek Játékosok. Mit tanácsolnál azoknak, akik majd beköltöznek?
- Legyenek önmaguk odabent és ne akarjanak másnak tűnni. Édesanyám mindig azt mondta: élj úgy, hogy ne kelljen bocsánatot kérned. A kiérkezőknek pedig azt tanácsolnám: maradjanak a földön, nem szabad beleesni a népszerűség csapdájába.
A valóság-show negyedik szériájába elképesztő tömeg jelentkezett az idén. Rengetegen szeretnék megszerezni a múló népszerűséget - nők, férfiak, idősek, fiatalok. A kérdés csak az: megéri-e? Emlékezzünk csak a konkurens csatornán szereplő Párkányi Évi sorsának alakulására.
Vajtó László