Európa is űrhajót küld a Holdra

Az EADS Astrium nyugat-európai repülési és űripari konzorcium várhatóan 2011 végére készül el azzal a tanulmánnyal, amelyből kiderült a Hold-misszión használt űrrepülőgép terve, és hogy milyen technológiákat használnak a landoláshoz. A tanulmány elkészítésére az Astrium 6,5 millió eurót kap az ESA-tól.

Nemcsak a kismértékű gravitációs erő és a rossz időjárási viszonyok miatt különösen problémás a Holdon való landolás. "A legnagyobb kihívás, hogy nem ismerjük eléggé a potenciális landolási terület adottságait" - fejtette ki Michael Menking, a brémai Astrium Werk vállalat vezetője.

A holdjárónak tehát repülésekor különböző akadályokat, meredek hegyoldalakat és krátereket kell felismernie, kikerülnie és alkalmas landolási helyet keresnie. Ennek teljesítéséhez teljesen újszerű navigációs rendszer kidolgozására van szükség. Elképzelhető, hogy az ESA ATV teherszállító űrhajójának egyes alkotórészeit, mint például a hajtóművet és a szenzorokat is bevetik az új technika kidolgozásában.

A tíz méter hosszú hordozóhajó automatikusan csatlakozik az ISS nemzetközi űrállomáshoz. Ez azonban lényegesen könnyebb feladat, mint a Holdon való landolás, hiszen ebben az esetben a cél és annak pozíciója ismert.

Az ESA elképzelései szerint a legénység nélküli űrhajó 2016 és 2018 között landol a Hold déli sarkán. A holdjáró aztán több hónapot tölt el az égitesten a terület felfedezésével. Az ESA reményei szerint ismeretekhez jutnak arról is, hogyan keletkezett bolygórendszerünk és a Föld.