Dr. Mokrai Mihály alpolgármester, aki a közgyűlési előterjesztésben javasolta a város településrészi önkormányzatai számára részönkormányzati címerek elkészítését, elmondta: a Sportcsarnok előtt található szökőkút felújítása kapcsán kezdte el foglalkoztatni a kérdés, hogy egy ilyen gazdag történemű város, mint Miskolc, amely nagy múltú településekből nőtt össze, miért nem rendelkezik településrészi címerekkel?
- Nagyon izgalmas munka következett, levéltári kutatásokkal, majd az itt fellelt pecsétnyomók, pecséttöredékek alapján kezdődött meg a címerek rekonstruálása, és az új, nem történelmi részönkormányzatok címereinek heraldikai tervezése - részletezte dr. Mokrai Mihály. - Sokan nem értették, miért is vágunk ebbe a munkába. Azt mondták, vannak ennél fontosabb dolgok. Lehet, de az elődök megbecsülése, a történelem tisztelete arra tanít minket, hogy megőrizzük múltunkat - alázattal viszonyuljunk mindehhez - és jövőt csak elődeink tapasztalatának ismeretében lehet tervezni. Az ember emlékezet olyan rövid, hogy ami nem marad meg írott formában, az gyakran a felejtés homályába vész - tette hozzá az alpolgármester. Mint elhangzott, a címerek grafikai tervezése során szebbnél szebb tervek születtek, ezeket a részönkormányzatok tönbbsége el is fogadta. Ahol elsőre nem fogadták el a terveket, ott egyeztetések következtek, s végül itt is kialakultak a szükséges konszenzusok. Címert kap a miskolci belváros, Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Szirma, Tapolca, Bükkszentlászló, Alsó- és Felsőhámor, Felsőgyőr (Berekalja), a Mindszenti városrész, a Csabai kapu, a Győri kapu, a Szentpéteri kapu, a Zsolcai kapu, Lyukóvölgy, Pereces, Martinkertváros, Komlóstető, Kilián lakótelep, az Avas városrész és a Selyemrét is. - A kötet olvasói valóban úttörő munkát vehetnek a kezükbe. A szakirodalomban még nem jelent meg olyan kiadvány, amely nem csak a címert és annak heraldikai leírását tartalmazza, hanem a címerek keletkezésének történetét, és a folyamat leírását is - emelte ki dr. Mokrai Mihály.
A Mindszent településrész történetét feldolgozó kötet kapcsán elhangzott: a később 16 település összenövéséből, egybeolvadásából létrejött "nagy" Miskolchoz elsőként az 1724 és 1879 között önálló településként működő Mindszent csatlakozott, 1880-ban. A régi település nevét ma már csak néhány elnevezés őrzi - így pl. a "Mindszenti temető", a "Mindszent tér" és a "Mindszenti római katolikus templom". A valamikori település emlékének megőrzésére 2008-ban létrejött a Mindszenti Részönkormányzat, amely - egyebek mellett - a városrész identitásának megőrzését tűzte ki célul. Fontosnak érzeték, hogy a hagyományőrző munka írott formában is megmaradjon, anyaga örökségül szolgálhasson.
Tóth Péter történész, a Miskolci Egyetem docense arról szólt, hogy a címer "nem csak egy cifra dísz", sokkal több annál: a történelem folyamán mindig a szabadság és a jog jelképe volt, akinek címert adományoztak, annak jogokat adományoztak. Most is azt jelképezik, hogy a város lemondott bizonyos jogairól a részönkormányzatok javára, lehetővé téve, hogy a helyieket közvetlenül érintő dolgokról helyben születhessenek döntések. Kovács Zsolt grafikus tervező-szakértőként elmondta: a címerekkel szemben három alapvető elvárás van: legyenek történetileg hitelesek, heraldikailag szabályosak, kivitelüket tekintve pedig esztétikusak.
A rendezvényen köszöntötték Dobrossy Istvánt, a megyei levéltár ny. igazgatóját, - aki szerzőként, szerkesztőként is közreműködött a könyvek készítésében - abból az alkalomból, hogy történeti, helytörténeti kiadványainak, pubilcáióinak, tanulmányaink száma jubileumi számhoz érkezett.