A Miskolci Állatkert Trópusi háza alapvetően két részre osztható: az egyik oldalon madagaszkári félmajmok, a makik élnek, a másik oldal pedig Dél-Amerika élővilágának néhány képviselőjének nyújt otthont. Ez utóbbi gazdagodott most két új, érdekes fajjal. A Liszt-majmocska (Saguinus oedipus) igen feltűnő megjelenésű karmosmajom, amely nevét Liszt Ferencről kapta, fehér sörénye ugyanis a híres zeneszerző időskori frizurájára emlékeztet. A kis majmok a szabad természetben a fák lombkoronájában élnek, összetartó családi közösségekben. A különféle gyümölcsök mellett nagy mennyiségben fogyasztanak rovarokat és egyéb állati eredetű táplálékot is, valamint előszeretettel nyalogatják a fák nedveit. Dél-Amerika egy kicsiny részén, csupán Kolumbia északnyugati részén élnek, ahol leginkább az erdőirtások jelentenek veszélyt a fajra. Ennek eredményeként ma már kritikusan veszélyeztetett fajnak minősül, hiszen szabadon élő állományát csupán 6.000 egyedre becsülik. Éppen ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramot (EEP – Európai Fajfenntartó Tenyészprogram) hívott életre a faj összehangolt zárttéri szaporítása céljából. A kétéves hím is ennek a tenyészprogramnak a keretében került Miskolcra a csehországi Ostrava város állatkertjéből. A tenyészprogram koordinátora egy nőstényt is kijelölt már leendő párjának, így a tervek szerint hamarosan ő is megérkezhet majd Miskolcra.A nagy szőröstatu (Chaetophractus villosus) nagyon különös helyet foglal ez az állatrendszertanban. Az övesállatok, vagy más néven tatuk a lajhárokkal és hangyászokkal együtt egy kizárólag Dél-Amerikában honos, igen ősi állatcsoport tagjai. Õket nevezzük összefoglalóan vendégízületeseknek, mivel gerincoszlopuk utolsó hát- és ágyékcsigolyáján járulékos ízületi nyúlványokat viselnek. Hátukat és fejüket bőrcsontpáncél védi a ragadozók támadásától. Bár leginkább alkonyatkor bújnak elő földalatti üregeikből, és kezdenek táplálék után kutatni, ahol biztonságban érzik magukat, ott akár nappal is gyakran aktívak lehetnek.
Igazi mindenevők, változatos növényi és állati táplálékot fogyasztanak, gyakorlatilag minden ehetőt megesznek, ami az útjukba kerül, még a döghúst is, sőt, akár hetekig beássák magukat egy-egy állati tetem alá, és amíg az tart, nem is nagyon mozdulnak ki alóla. A Miskolci Állatkertbe egy hatéves hím tatu érkezett, szintén Csehországból, az Olomouci Állatkertből. Mivel a szabad természetben magányos életmódúak, így egyedül is jól érzi magát, de a jövőben természetesen szeretnének neki is társat találni az állatkert munkatársai. A nagy szőröstatu azonban nem túl gyakori állat az állatkertekben – a nyilvántartások szerint az egész világon alig 120 egyedét tartják – közülük eggyel immár a Miskolci Állatkert látogatói is megismerkedhetnek. A Liszt-majmocska és a tatu közös férőhelyen láthatóak az állatkert Trópusi házában. Egymást nem zavarják, hiszen míg a tatu a talajszint lakója, addig a Liszt-majmocska a fákon szaladgál és ugrándozik, a földre csak kivételes esetben merészkedik le.