Az Országgyűlés a nyáron módosította a választási eljárásról szóló törvényt, és új törvényt alkotott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Amíg 2006-ban 25 ezer képviselőt választottak a szavazók a települési képviselő-testületekbe, addig 2010-ben már csak alig 17 ezret, vagyis 33 százalékkal kevesebbet. A képviselők számának csökkenése miatt azokon a településeken, ahol tízezernél többen élnek, újrarajzolták az egyéni választókerületek határait. Miskolcon így az eddigi 26 helyett 20 önkormányzati képviselői hely sorsáról szavaznak holnap a választók.
A Miskolc Televízió vasárnap este 8 órától élő választási műsorral jelentkezik majd. Különböző, a választási kampányról és a választás napjáról készült összefoglalókkal, a pártoktól helyszíni bejelentkezésekkel és stúdióbeszélgetésekkel, illetve a feldolgozottság függvényében a szavazás állásáról is rendszeresen tájékoztatjuk majd a nézőket. A Helyi Választási Bizottság elnöke várhatóan este 11 órakor jelenti be, hogy a miskolci választópolgárok többsége kit szavazott meg a város polgármesterének, és kik azok az önkormányzati képviselők, akik a következő 4 évben dönthetnek a várost érintő kérdésekben.
Az önkormányzati választásokról általában
Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között 8,2 millió választó dönthet arról az ország csaknem 11 ezer szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező négy évben az önkormányzatokban. A választók polgármesterre, megyei önkormányzati, települési képviselő-testületi, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőkre szavazhatnak, a budapestiek pedig főpolgármestert is választhatnak.
A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.
A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot. Ha a választópolgár nem kíván részt venni valamennyi önkormányzati választáson, akkor a szavazatszámláló bizottságnak visszaadhatja a szavazólapok egy részét, vagy kitöltetlenül is bedobhatja azokat az urnába, ám haza nem viheti a lapokat.
Mozgóurnát még a szavazás napján is kérhet a mozgásában korlátozott személy a választókerületében lévő szavazatszámláló bizottságtól. Ehhez arra van szükség, hogy igazolni tudja - például a választási értesítőjével -, szerepel a választói névjegyzékben. A mozgásukban korlátozott választópolgárokat a mozgóurnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel.
Településtől függ hány szavazólapot kapunk
A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, 2, 3 vagy 4 szavazólapon szavazhatnak. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe jövő vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak.
Két településen elmarad
Az Országos Választási Iroda (OVI) összesítése szerint négy főpolgármester-jelölt és 8.817 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 57.354-en indulnak települési önkormányzati jelöltként. A mintegy 9 ezer polgármesterjelölt 3.176 polgármesteri helyért száll versenybe, a 424 megyei, illetve fővárosi közgyűlési mandátumért pedig 2.230-an indulnak 76 listán. Az önkormányzati választásra 406 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, közülük 65-öt országosan, 19-et megyei és 322-t helyi szinten.
Két településen marad el a választás, nincs ugyanis elég jelölt az úgynevezett egyéni listás választás megtartásához a Zala megyei Salomváron és a Győr-Moson-Sopron megyei Tápon, így itt időközi választást kell tartani négy hónapon belül.
Majd minden második településen, összesen 1.596 helyen tartanak az önkormányzati választással egy időben kisebbségi választást is, de szavazni csak a kijelölt szavazókörben lehet. A kisebbségi választói névjegyzékben szereplők száma több mint 228 ezer, közülük 15.609-en indulnak jelöltként.
A Miskolc Televízió vasárnap este 8 órától élő választási műsorral jelentkezik majd. Különböző, a választási kampányról és a választás napjáról készült összefoglalókkal, a pártoktól helyszíni bejelentkezésekkel és stúdióbeszélgetésekkel, illetve a feldolgozottság függvényében a szavazás állásáról is rendszeresen tájékoztatjuk majd a nézőket. A Helyi Választási Bizottság elnöke várhatóan este 11 órakor jelenti be, hogy a miskolci választópolgárok többsége kit szavazott meg a város polgármesterének, és kik azok az önkormányzati képviselők, akik a következő 4 évben dönthetnek a várost érintő kérdésekben.
Az önkormányzati választásokról általában
Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között 8,2 millió választó dönthet arról az ország csaknem 11 ezer szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező négy évben az önkormányzatokban. A választók polgármesterre, megyei önkormányzati, települési képviselő-testületi, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőkre szavazhatnak, a budapestiek pedig főpolgármestert is választhatnak.
A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.
A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot. Ha a választópolgár nem kíván részt venni valamennyi önkormányzati választáson, akkor a szavazatszámláló bizottságnak visszaadhatja a szavazólapok egy részét, vagy kitöltetlenül is bedobhatja azokat az urnába, ám haza nem viheti a lapokat.
Mozgóurnát még a szavazás napján is kérhet a mozgásában korlátozott személy a választókerületében lévő szavazatszámláló bizottságtól. Ehhez arra van szükség, hogy igazolni tudja - például a választási értesítőjével -, szerepel a választói névjegyzékben. A mozgásukban korlátozott választópolgárokat a mozgóurnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel.
Településtől függ hány szavazólapot kapunk
A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, 2, 3 vagy 4 szavazólapon szavazhatnak. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe jövő vasárnap: a képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak.
Két településen elmarad
Az Országos Választási Iroda (OVI) összesítése szerint négy főpolgármester-jelölt és 8.817 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 57.354-en indulnak települési önkormányzati jelöltként. A mintegy 9 ezer polgármesterjelölt 3.176 polgármesteri helyért száll versenybe, a 424 megyei, illetve fővárosi közgyűlési mandátumért pedig 2.230-an indulnak 76 listán. Az önkormányzati választásra 406 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, közülük 65-öt országosan, 19-et megyei és 322-t helyi szinten.
Két településen marad el a választás, nincs ugyanis elég jelölt az úgynevezett egyéni listás választás megtartásához a Zala megyei Salomváron és a Győr-Moson-Sopron megyei Tápon, így itt időközi választást kell tartani négy hónapon belül.
Majd minden második településen, összesen 1.596 helyen tartanak az önkormányzati választással egy időben kisebbségi választást is, de szavazni csak a kijelölt szavazókörben lehet. A kisebbségi választói névjegyzékben szereplők száma több mint 228 ezer, közülük 15.609-en indulnak jelöltként.