A vizsgálóbizottság jelentésének elkészülte nyomán indult meg a törvényalkotási folyamat. A „nemzeti identitásról" kezdeményezett vita eredetileg arról folyt, hogy érdemes-e ilyen törvényt megszövegezni. Egy idő után a francia muzulmán közösség kiszállt a vitából, mivel marginálisnak minősítette a problémát - arra hivatkozva, hogy becslések szerint alig kétezer nő visel burkát a hatmilliós muzulmán közösséget számláló országban.
A tiltást az alkotmánytanács azzal indokolta, hogy az arc eltakarása nyilvános helyen ellentmond az együttélési szabályoknak, és veszélyezteti a közbiztonságot. Ilymódon a törvény alkalmazható lesz azokkal a randalírozókkal szemben is, akik tüntetéseken és egyéb rendezvényeken előszerettel takarják el az arcukat símaszkkal, sállal.