Műszaki-szellemi alkotások, találmányok „lekoppintása” miatt százával fordulnak bírósághoz az érintett cégek. Több esetben fordul elő olyan, hogy nagy, népszerű szeszesitalgyártó cég szlogenjét vette át egy kis, induló cég, ekkor a felperesnek lett igaza, a bíróság pedig elmarasztalta a szlogent lopó céget – hangzott el az előadáson. Gyakori, hogy ruhadarabokat hasonló címmel árusítanak, például Kenvelo farmert Kenwelo név alatt „forgalmaznak”.
A Miskolci Egyetem docense, dr. Barta Judit megemlítette, hogy már az 1980-as évek közepén mintegy 10 % -át tette ki a világkereskedelmi forgalomnak a kalóz zene- és videókazetták feketekereskedelme. „Ahol az iparjogvédelem véget ér, ott a versenyjog szabályai érvényesülnek és biztosítják a szellemi tulajdon védelmét. Olyan eset is előfordult, hogy a játékszereket gyártó LEGO cég termékeit utánozták le, hiszen Magyarországon nincs jogvédelme a terméknek. Ezesetben nem indíthatott versenyjogi eljárást a nemzetközileg ismert cég, viszont jellegbitorlás címszó alatt bíróságra vitte az ügyet és nyert is. Szintén érdekes ügy volt, amikor Bács-Kiskun megyében a híres Bugaci Csárda mellett nem sokkal egy konkurens vállalkozó Bugaci Karikás Csárdát nyitott, mivel megtévesztő volt az elnevezés, így módosítani kellett a vendéglátóegység nevét. Egyes cégek csak a logót és a szlogent védeik le, de nem védetik le termékük összetételét – ilyen például a Zwack Unicum illetve a Coca Cola. Ennek oka, hogy olyan bonyolult az összetétel, hogy nem tudják kémiai laborban reprodukálni az italt, ezen kívül a hivatalos terjesztői forrásokról vásárolják a kisboltok és a hipermarketek a palackokat.” – mondta el előadásában dr. Barta Judit.
„A Domestos tisztítószer forgalmazásával kapcsolatban néhány éve nagy jogi vihart kavart az, hogy Dosia néven kezdtek el árusítani tisztítószert, ráadásul az eredetivel kísértetiesen megegyező flakonban és hasonló tipográfiai felirattal. Ez az eset jellegbitorlásnak minősül, ha viszont
ugyanazon a néven árusítanának eltérő kinézetű terméket, az iparjogvédelmi ügy lenne. Szintén becsapós, illetve versenyjogi problémakörbe tartozó ügy volt az interneten bannereken reklámozott „Calivary” csokirúd, amely a Túró Rudi pöttyös design-ját használta fel, ez „hírnévsértés” kategóriába tartozik. A Hivatal alapvetően két témával foglalkozik: iparjogvédelem és szerzői jogok védelme. Hamisítások leginkább kozmetikai cikkek, tisztítószerek és ruhaneműk terén tapasztalható, de élelmiszereknél is előfordul. Havi 2-300 védjegy bejelentés érkezik, sajnos többet vissza kell utasítanunk, hiszen már levédett a szlogen vagy a logó.” – nyilatkozta a Budapesten működő Magyar Szabadalmi Hivatal jogásza, dr. Tóth Zita.
Búzafalvi T.
A Miskolci Egyetem docense, dr. Barta Judit megemlítette, hogy már az 1980-as évek közepén mintegy 10 % -át tette ki a világkereskedelmi forgalomnak a kalóz zene- és videókazetták feketekereskedelme. „Ahol az iparjogvédelem véget ér, ott a versenyjog szabályai érvényesülnek és biztosítják a szellemi tulajdon védelmét. Olyan eset is előfordult, hogy a játékszereket gyártó LEGO cég termékeit utánozták le, hiszen Magyarországon nincs jogvédelme a terméknek. Ezesetben nem indíthatott versenyjogi eljárást a nemzetközileg ismert cég, viszont jellegbitorlás címszó alatt bíróságra vitte az ügyet és nyert is. Szintén érdekes ügy volt, amikor Bács-Kiskun megyében a híres Bugaci Csárda mellett nem sokkal egy konkurens vállalkozó Bugaci Karikás Csárdát nyitott, mivel megtévesztő volt az elnevezés, így módosítani kellett a vendéglátóegység nevét. Egyes cégek csak a logót és a szlogent védeik le, de nem védetik le termékük összetételét – ilyen például a Zwack Unicum illetve a Coca Cola. Ennek oka, hogy olyan bonyolult az összetétel, hogy nem tudják kémiai laborban reprodukálni az italt, ezen kívül a hivatalos terjesztői forrásokról vásárolják a kisboltok és a hipermarketek a palackokat.” – mondta el előadásában dr. Barta Judit.
„A Domestos tisztítószer forgalmazásával kapcsolatban néhány éve nagy jogi vihart kavart az, hogy Dosia néven kezdtek el árusítani tisztítószert, ráadásul az eredetivel kísértetiesen megegyező flakonban és hasonló tipográfiai felirattal. Ez az eset jellegbitorlásnak minősül, ha viszont
ugyanazon a néven árusítanának eltérő kinézetű terméket, az iparjogvédelmi ügy lenne. Szintén becsapós, illetve versenyjogi problémakörbe tartozó ügy volt az interneten bannereken reklámozott „Calivary” csokirúd, amely a Túró Rudi pöttyös design-ját használta fel, ez „hírnévsértés” kategóriába tartozik. A Hivatal alapvetően két témával foglalkozik: iparjogvédelem és szerzői jogok védelme. Hamisítások leginkább kozmetikai cikkek, tisztítószerek és ruhaneműk terén tapasztalható, de élelmiszereknél is előfordul. Havi 2-300 védjegy bejelentés érkezik, sajnos többet vissza kell utasítanunk, hiszen már levédett a szlogen vagy a logó.” – nyilatkozta a Budapesten működő Magyar Szabadalmi Hivatal jogásza, dr. Tóth Zita.Búzafalvi T.