Nem lesz kötelező magánpénztári tagnak lenni

A miniszterelnöki megbízott elmondta: a magán-nyugdíjpénztárak válságban vannak, súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért a kormánynak gyorsan lépnie kellett, hogy megvédje a pénztártagok befektetéseit, vagyonát. Hozzátette: az ő feladata, hogy megvizsgálja, "hová tűnt a pénztártagok pénze", ennek során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. Minél előbb a polgárok elé szeretnék tárni a tényeket - válaszolta a vizsgálat lezárási idejét firtató kérdésre. A vizsgálat egyebek mellett annak feltárását célozza, hogy miért olyan magas - közel 5 százalék - a működési költségszint, miközben az állami nyugdíjrendszer, amely nyugdíjakat is folyósít, 2 százalékos költséggel működik - mondta Selmeczi Gabriella. Ráadásul a magánpénztáraknál 0,8 százalékos - éves szinten 22 milliárd forint - vagyonkezelési díj elszámolására is lehetőség van, ami a működési költséggel együtt éves szinten 40 milliárd forint kiadást jelent. Ugyanakkor, ha rosszul gazdálkodnak a vagyonnal, annak semmiféle következménye nincs - tette hozzá. Szeretnék azt is megtudni, hogy mi okozta a magán-nyugdíjpénztárak veszteségét - mondta -, ha ugyanis a vagyont állampapírokba fektették volna, magasabb lett volna a tényleges hozam. Selmeczi Gabriella elmondta, hogy a kötelező magánpénztári tagság megszűnik, ha valaki ilyen típusú befektetésben gondolkodik, megteheti önként. Hozzátette: sehol nem működik olyan modell, hogy a pénzt kötelezően átviszik valahová, de nem vállalnak rá semmiféle garanciát. A miniszterelnöki megbízott úgy vélekedett, a pénztárakban lévő pénz az állami nyugdíjrendszer része, csak át van irányítva valamilyen vagyongazdálkodási formába.