Hegedűs Balázs (operátor)
Az 1956-os forradalom sajnos nem volt teljesen sikeres. Több helyen is jól szervezetten harcoltak a felkelők, de a szovjetek haderejével szemben nem volt esélyük. Teljesen indokolt volt 1956-ban a több éves Rákosi-diktatúra és a sztálini nyomás elleni felkelés, szerintem szégyen, hogy 1989-ig ellenforradalomnak tanították szép, nemzeti ünnepünket. Én minden évben elmegyek a megemlékezésre, barátokkal együtt, ez minden magyar embernek kötelessége kell hogy legyen.
Balogh István (nyugdíjas, egykori LKM dolgozó)
1956-ban hat éves voltam, de mindenre emlékszem - megrázó és valóban nem mindennapi események zajlottak le, néhány nap alatt. A mai fiataloknak kevés információjuk van 1956-ról, azt viszont tudniuk kell, hogy mennyi áldozattal járt a forradalom. Természetesen nem mondhatjuk, hogy eredménytelen volt - viszont sajnos sok ember vérét ontották ki ártatlanul, mindkét oldalon. Most, 2010-ben az lenne a jó, ha mindenki békésen emlékezne, a politikai pártok nem ’56 emlékéből, szellemiségéből próbálnának előnyöket kovácsolni maguknak, nem szítanák a tüzet. Én el szoktam menni a koszorúzásokra, nagyon sajnálom az áldozatokat.
Nyerges Edit (civil szervezet munkatársa)
Fontos, hogy megemlékezzünk ’56-ról, legalább akkora ünnepe ez a magyarságnak, mint 1848. Én nem nagyon szoktam elmenni a megemlékezésekre, viszont idén a gyerekekkel részt fogunk venni az ünnepségeken.
Iván Valéria (építész)
A kommunista-sztálinista elnyomás elleni felkelés nagyon fontos eleme a magyar történelemnek. A Kádár-rendszerben a történelemszemlélet terén is szigorú kontroll érvényesült, az 1956 októberi eseményeit „ellenforradalomnak” mondták, tanították egészen a rendszerváltozásig. Ez forradalom volt, a magyarok egyszerűen fellázadtak az elnyomás ellen. Amikor pedig bevonultak az orosz tankok és katonák, nagyon szigorú megtorlás kezdődött. Van mire emlékeznünk, s bár az igazat megvallva, én nem szoktam járni a koszorúzásokra, nagyon örülök neki, hogy országszerte sokan megemlékeznek.
Szöveg és fotó: Búzafalvi Tamás